Szurduk-Kápolnok.

Nevének változatai: 1405-ben*Leleszi ltár. Stat. D. 209. Kwzepsew Kopalnok. 1424-ben*U. o. Stat. D. 197. Alsó-Kapollnok. 1475 körül*Thallóczy. Kamara haszna. 183. l. Zwrdogcapan. 1567-ben*Gyf. kápt. Cent. E. 92. R. 48. Zurduk-Kapálnok. 1830-ban*Cons. statist. topogr. 189. l. Szurduk-Kápolnok, oláhul Kápolnyik.

Fekszik a Haragos felől levő „Oszoly” és „Muncsel” hegyek közt levő völgyben, zugban, szurdékban, a honnan a neve is; a kapniki patak mellett, melynek neve 1427-ben Zurdoktapoly vagy Tapoly patak, később Kápolnok = tapolnik. 1566-ban = meleg patak a jelentése és a Valeá Berinczi és Valeá Domosi patakok közt.

Hajdan a Korujit nevü határrészben voltak a házak. Hagyomány szerint e községben legelőbb egy Onács nevü ember lakott volna, kinek háza a Kapolnok vize mellett volt, de süket lévén, a melyet az oláh „szurduk”-nak nevez s innen vette volna a község előnevét. 1575-ig az Onács család lakta egyedül állitólag, de ez évben a Mikle család kapta volna adományba e községet cserébe Sugatagért. Deéstől 64.1 kilométernyire fekszik a magyarláposi járásban.

Kővár tartozéka s oláh falu volt, s mint ilyen már 1405-ben*Leleszi ltár. Stat. D. 209. előfordul, midőn Zsigmond király Kővárt Balk fiainak Demeter és Sandrinnak és Drág fiainak György és Sandrinnak adományozta.

{525.} 1424-ben*Leleszi ltár. Stat. D. 197. osztály szerint az a Drág fiainak György és Sandrinnak jutott.

1477-ben*Km. Lymbus. Kővár 1651-iki urbariumából. Drágfi Miklós Szurduk-Kápolnokot Sugatagi Mikle Jánosnak adta oda cserébe, annak mármarosmegyei jószágaiért.*Egy tanuvallatás alapján Drágffy Bertalan adta itteni birtokát cserébe kápolnokmonostori Pap György fiainak János presbiternek, Ilyésnek és Péternek, ezek aknasugatagi, karácsonfalvi stb. mármarosmegyei részeikért 1501-ben. (Gergely Teofil cs. ltára M.-Lápos.)

1505-ben*Km. prot. O. 39. Szurdukkápolnoki Mikle János fia Gyula Szurdukkápolnok 3 részét Monostorkápolnoki Papp Demeter fiának Györgynek veti zálogba.

1543-ban*Adóössz. Drágffy Gáspáré, 1546–52-ben pedig özvegyeé.

1553–54-ben*U. o. Drágffy Györgyé.

1565-ben,*Urb. et. conscr. fasc. 101. nr. 45. midőn Kővár Miksa császár kezébe került, Kápolnoki György vajda Szurduk-Kápolnokot magáénak, valamint rokonainak Nemes Dán, Pap Márton és Tamás birtokának vallotta.

1567-ben*Gyf. kápt. Cent. E. 92. R. 48. II. János király visszafoglalván e birtokot Miksa császártól, azt összes tartozékaival, tehát e tartozékot is Beregszói Hagymás Kristófnak adományozta.

1579-ben*Km. Kővár 1651-iki Urb. Báthory Kristóf vajda egész Sz.-Kápolnok birtokában Mikle Tódort, Dánt, Lázárt, Gergelyt, ifj. Dánt, Pétert, Tamást, Jánost, ifjabb Jánost s Lukácsot megerősiti.

1592-ben*Km. prot. A. 377. birtokosai Mikle Dán és János.

1603-dik évi*Urb. et. conscr. fasc. 16. nr. 19. urbarium nemes falunak mondja Báthory Kristóf privilegiuma alapján.

1633 január 12-én I. Rákóczi György fejedelem Nagy-Szebenben szurdukkápolnoki Onács Istvánt megnemesiti.

1650-ben*Erd. Országgyül. Eml. XI. köt. 105–112. Kővárhoz tartozó fiskális birtok.

1651-ben*Km. Lymbus. nemesek az Onacs, Mikle családok.

1669-ben*Gyf. prot. Append. 126–157. összeírt nemesek a Mikle, Szőcs és Onácz családok.

1702-ben*Erdélyi főkormányszéki levéltár. Mikle László szolgabiró, Lengyel, Nemes és Onács családok emlittetnek.

{526.} 1724-ben*Gergely Teofil cs. ltára. Mikle László, Nemes László és István birják.

1770-ben*E. F. L. III. 502. B. birtokosai a Mikle, Gicz, Pap, Hoff, Babb, Páska, Szőcs, Onács, Unofra, Kerekes, Fántya, Rusz, Herczeg, Bartas, Lengyel, Tarcze, Roska, Fazakas, Kornyécz, Dragamir, Kodre, Muresán, Faur, Bota, Buzdugány, Muntyán, Orosz, Kádár és Kozmucza családok.

1809-ben*Erd. főkormsz. ltár. Sármasági Istvánnak s Mihálka Nikifornak van 2-2 jtelke; egy telkesek: 40 Mikle, 3 Bartos, 1 Kodre, 4 Bota, 6 Tancsa, 7 Pap, 1 Zsurs, 6 Gitz, 1 Nyekita, 1 Gligán, 4 Páska, 3 Dragomir, 3 Onácz, 1 Ungur, 1 Babb, 1 Batucza, 1 Ágoston, 1 Csengeri, 1 Márk, 1 Onás, 2 Szőcs és 2 Mara családbeli.

Jelenlegi birtokosai (1898): Közbirtokosság, 294. h. Bobb és Bartos Gerő, Mikle György utódai örökség folytán.

Lakosai kezdet óta oláhok. Kevésbé szorgalmasak. Minden ünnepet, még a kevésbé jelentékenyeket is megünnepelték s ezenkivül péntek napon egyáltalán nem dolgoznak azért, hogy a jég a határukat megkimélje.

Ruházatuk házilag készül, guba, czondra, bocskor, nyáron vászon ruhában s mezitláb járnak. A nők azonban fényűzők s bolti ruhát viselnek.

Házaikat s gazdasági épületeik szalma fedéllel, szerte szét épitkeznek, még a hegyekre is kihuzódtak.

Mind a két gör. egyház megalakult benne. A gör. keletiek fatemploma a közseg közepén épült, benne egy festvényről azt állitják, hogy 375 éves. A templom mellett hatalmas három tölgyfa vonja magára a figyelmet. „Adormira Ssti Mária” tiszteletére van szentelve. Van 4 harangja ujabb időbeliek, melyek közül egyet Onofre Vaszi és Pap Mária öntetett. Kolozsvári öntésüek. Lelkésze Pap István.

A gör. kath. egyházközség temploma kő, a falu déli részén épült s a Bold. Szűz megjelenésének tiszteletére szenteltetett fel 1770 körül. Anyakönyvet 1834 óta vezet. Papjai: Buzdugán Nándor utána mostani Anka János. Három harangja közül egyet Pap Mária öntetett. Mindkét felekezet iskolát huzamos idő óta tart fenn, melyben időnként a papok tanitóskodtak.*Kádár. Nev. Okt. tört. 323–324. l.

Éghajlata enyhe, a hegyeken zord, a jég határának északnyugati részét bántja gyakrabban, a többi részt ritkán, levegője egészséges.

1720-beli*Erd. főkormsz. ltár. összeirás szerint legelője, tűzre és épületnek való fáserdeje elegendő; a gyakori vízáradás kertjeiben igen nagy károkat okoz, határa terméketlen.

{527.} Határa jelenleg a hegyek aljában, jól megterem benne a tengeri, búza; de gyengén vannak mivelve; a hegyi rész zabnak jó, legelője gyenge. Kevés tehenet, sertést tartanak, juhot a hegyen lakók tenyésztenek. Itatója forrásaiban s emlitett patakjaiban elegendő és jó. Van egy ásványos forrása a Szlatina nevü helyen és egy sósforrása, mindkettő elhanyagolt állapotban. Gyümölcse kevés, az sem nemes fajta, jobbára szilva, alma és körte. A gyümölcsfa-tenyésztés és nemesités nincs szokásban.

Három malma közül kettő két s egy egykövü Mihálka Zsuzsa, Onács László és Mikle János tulajdona.

A község határában kőszénbánya van, de nem hozták forgalomba; márványköve kihasználatlanul hever.

Határhelyek: 1770-ben*E. F. L. VII. 502 B. Pe Mál, Sesz, Fácza Rontásuluj, Gura Tresztyi, Czivora, Malaje, Szelistye, Vállye luj Szorlicze, La Csumág, Ungu Korbuluj, Vállye Merilor, Fácze Albászke, Ariny, Lunke, Girlistya, Zepogye, Kolnistye, Girlics, Szlatinye, Gura Borkutuluj, Rivu Kapahnyikuluj, Valye, Plesuluj patakok; La Doszu Véji Domusi és Picsoru Korbuluj, Oszoju, erdők.

1864-ben*Pesty Frigyes gyüjt. Valye hotaruluj, Valye Telharoji,*Ez a Zengesztrel nevü dülőben fekszik. E határrész egykor Kápolnok-Monostorhoz tartozott. Történt, hogy Szurduk-Kápolnokról egy bikát loptak el, s e határrészig nyomozták, a minek következtében a kápolnokmonostoriaknak kellett volna az árát megfizetni vagy a bikát eléadni. De hogy a kárt meg ne fizessék, azt állitották, hogy e határrész, melyben a nyom elveszett, nem az övék, hanem a szurdukkápolnokiaké. Ezek kifizették a bika árát s övék maradt a föld, innen Valea Telharoji vagy tolvajpatak neve. Balta nyagre, Bucsum luj Bot, Valye Plesuluj, Virvu Muncseluluj, Valye Merilor, Ptyicsoru Czapuluj, Valye Paducseilor, Seszu ku Málu, Resztocsile ku Arini, Zsugasztrelu, Vervu Preugyaszi, Rontasu Butyászay, Ptyicsoru Mosuluj, Ptyicsoru Urszuluj, Pegyál Lyakuri, Ptyicsoru Gabonásuluj, Ptyicsoru Korboluk, Virvu Kolnicsilor, Muncsel, Vale Cziori, Malye Naptyilor, Dumbráva, Válye Bezinczi, Gyalu Perulu, Restoc cu Árini.

Területe 1900-ban 2832 kat. hold.

Lakossága: 1427-ben*Dr. Thallóczy. Kamara haszna. 183. 10.04 porta van benne.

Az 1543-ik évtől évenként 1–2 kaput jegyeznek fel az összeírók 2–8 szegény lakossal.

1603-ban*Urb. et. conscr. fasc. 16–19. 10 jobbágy és 9 nemes lakosa van s az egész faluban 19 lakóház.

1720-ban*E. F. L. VII. 547. T. fiaikkal együtt 7 jobbágy, 18 zsellér, 95 nemes lakossal, van benne 29 lakóház.

{528.} 1770-ben*E. F. L. VII. 502. B. 84 nemes családfő lakosa van s az egész községben 88 lakóház.

1830-ban*Cons. statist. topogr. 189. l. 706 gör. kath. és gör. kel. lakossal.

1886-ban 930 lakosból 7 róm. kath., 516 gör. kath., 435 gör. kel., 1 ev. ref., 26 izraelita.

1900-ban 1035 lakossal, melyből 525 férfi, magyar 2, német 15, oláh 1018, magyarul beszélni tud 22, gör. kath. 603, gör. kel. 415, izraelita 17, ír és olvas 64, házszám 257.

Adója 1898-ban 1787 frt 87 kr.