Dragosfalva.

Nevének változatai: 1586-ban*Km. prot. DD. 73. Dragia. 1608-ban*5. Lib. Reg. 94. Dragialy. 1629-ben*Km. Szolnok Int. L. 8, 10. Draghia. 1787-ben*Km. Lymbus. Dregye. 1857-ben*Orsz. ism. táb. Dragyia. 1890-ben*Belügyminiszt. 25093. sz. r. Drágosfalva. Nevét Drág alapító kenézétől kapta.

Galgótól M.-Lápos felé vezető út jobbján, fekvése hegyes és völ-gyes, keresztül foly rajta Valea cse Mará patak, mely Bábán át folyva, Blenkemezőnél egyesül a blenkemezei patakkal. Deéstől 34.4 kilométerre fekszik a nagy-ilondai járásban.

Drágya kezdetben egy 1590-ik évi*Km. prot. A. 123–131. tanuvallatás szerint egy Bábához tartozó mező volt. 1541–46 közt Csicsóvár urának, mint a melyhez {376.} e terület tartozott, Péter moldovai vajdának engedélyéből egy bábai ember, Bab Kosztán telepitette meg először s malmot is csináltatott benne. Ez ellen, mint a tanuk vallják, a bábaiak, mint területük megcsonkítása ellen, a csicsói várnagyhoz és tiszttartókhoz folyamodtak, a kik a helyszínére kiinenvén s a bábaiaknak igazat adván, a telepitvényt elhányatták, „hogy itt falut ne üljenek.”

Ezután a goroszlói oláh pap, kinek János vala neve, kiment Moldovába azon Péter vajda fiához, Illés moldovai vajdához, hogy e terület megtelepítéséhez engedélyt nyerjen. A moldovai vajda egy Ivanacsko nevű vajdáját küldte oda és a telepítésre az engedélyt megadta. Ivanacsko aztán e terület határait is kijelölte, de a pap köteles lett volna azon területet a bábaiaktól kibecsültetés mellett megvenni. Azonban a papnak azóta hírét se hallották.

Végül az 1552–1561-ig uralkodó Sándor moldvai vajda, mint Csicsóvár ura, Maxin János kaczkói vajdának adott telepítésre engedélyt, ki csakugyan Drágyiát végleg megtelepitette, valószinüleg épen 1552-ben, mert a tanuk azt vallják, hogy határait Maxin részére a moldvai vajdának Wranczán nevű csicsói várnagya állapította meg s 1553-ban már az egész csicsói tartomány az erdélyi fejedelem kezére került.

1567-ben, vagy mint a tanuk vallják „Erdőd vészesekor” Maxin János Drágyiát az erdélyi fejedelemtől adományba kérte s meg is kapta.

Midőn azonban Maxin János elhalt és Drágyia fiára Péterre szállott és a szomszéd Bába falu Torday Ádám deáknak adományoztatott, azóta a babaiak folyton háborgatták határai miatt, a miből 1586-ban*Km. prot. DD. 73. a földesurak közt pör keletkezett s annak folyamán az emlitett tanúkihallgatás 1590-ben ment végbe.

1598-ban*Km. Metal. P. 12. birtokosai: Maxin György, Maxin Péter özvegye.

1607-ben*4. Lib. Reg. 90. Km. Szolnok med. M. 13. Rákóczy Zsigmond Kaczkói Maxin Pétert, Lászlót és Györgyöt ezen birtokukban megerősíti.

1618-ban*Rettegi gyüjt. Maxin László itteni birtoka után ez évbeli lustrára egy gyalogpuskást állit ki. Ugyan ő birja 1629-ben*Km. Szolnok Int. L. 8, 10. és 1632-ben*Km. Szolnok Int. H. 9. is.

1646-ban*Km. Szolnok Int. G. 9. V. 17. Sósmezei Vajda máskép Deák Jánosné deákné a Maxin Péter leánya Maxin Margit részét néhai Maxin László részéből kiadatni követelte, illetőleg, hogy azt vele és özv. Maxin Györgyné Péter Parászka s ennek leányai: Lázár Simonné Boncznyiresi Maxin Anna, Gyepesith {377.} Mátyásné Maxin Majrika és Kápolnokmonostori Pap Simonné Maxin Mikusa közt felosszák oly módon, hogy Soósmezei János deák s felesége minden részüket Gyepesithéknek engedik át.

1650-ben*Torma gyüjt. Kaczkói Gyepessi Máté özvegye Maxin Mária, Maxin Anna Pap Fülöpné, Soósmezei (Litterati) János deák a birtokosai.

1657-ben*Gyf. cent. H. 86. Kaczkói Maxin Anna Pap Filep papné, Margit Boér Miklósné birják.

1658-ban*Torma cs. ltár. a Maxin utódoknak itt 17 adófizető jobbágyuk volt.

1663-ban*Torma gyüjt. Ispán Balázs egyik birtokosa.

1676-ben*Erd. kanczellária ltára 1715: 1313. birtokosai: Maxin Mikusa Pap Simonné, Szentgotthárdi Rácz János és Tivadar Bazil.

1685-ben*Km. Szolnok Int. V. 10. Soósmezei Vajda Balázs, Marján és János, más felől Kaczkói Gyepessi János Maxin László után birt itteni és kaczkói birtokon úgy osztoztak meg a megye két főispánja előtt, hogy Vajdáéknak 3, Gyepessinek 2 ház jutott.

1694-ben*Gyf. Szathmár. fasc. 2. nr. 35, 56. birtokosai Vajda János és atyjafiai.

1702-ben*Erd. főkormsz. ltár. egy telkes nemes Filep Pál.

1750-ben*U. o. birtokosai: Karuly Györgyné Kifor Zsuzsa, Filep Mihály id. és ifj., Karuly János, György, Konstantin, Vajda Gábor és István, Pap Simon, Vajda Konstantin, Brása Pálné Pap Násztászia, Kapitány Juvana, Karuly Ilona Szász Mihályné, Karuly Mihály és Mátyás, Pap Borbála Brása Mátyásné részben karulyfalvi birtokosok is.

Birtokosai 1750-ben*U. o. Karuly Györgyné Buda Zsuzsánna, Filep Mihály ifj. és id., Karuly György, János, Mátyás és Szilárd, Vajda István, Gábor és Konstantin, Némethi Gergely, Pap Simon, Pap Nászta Brassai Pálné és ifj. Karuly János, Pap Borbála Brassai Mózesné, Karuly Eleonóra Szász Mihályné, Kapitány Inona és társa Kifor Illie 32 elpusztult telekből 17-et foglaltak el, a többit a közlakosok birják és adóznak utánna.

1755-ben*Dr. Vajda cs. ltár. néhai Geczi Gergely és Vajna Pelina gyermekei itteni birtokaikon megosztozván, Dávidnak egy jobbágy fiastól, Mihálynak egy jobbágy fiastól és házhelylyel, Ilonának egy jobbágy fiastól, Geczi Lászlónak viszont egy jobbágy fiastól és házhelylyel jutott. Peres javak kiváltását a testvérek Lászlóra bízzák, jogot hozzá nem tartanak.

1759 és 60-ban*U. o. Tárcza Krucsila és Geczi Ilona gyermekei itteni örökségükön megosztoznak.*L. Dengelegnél.

{378.} 1770–73-ban*Erd. főkormsz. ltár. összeírt birtokosok: Remetei Fülep Konstantin, Mihály és György anyai, a Karulyfalvi Karuly Máté, János és György apai, a Kis-borszói Kifor György, a Kis-buni Trif máskép Vajda László anyai és női jogon. A Kiforoknak itt öt telkük van és birnak a Vajda Gábor gyermekei.

1786-ban*U. o. birtokosai: Vajda Lászlónak van 4 jobbágya, Karuly Mátyásnak 2, Fogarasi Jánosnak 2, Rácz Józsefnek 3, Géczi Istvánnak 3, Szavuly Lászlónak és neje Gergely Zsuzsának 3, Karuly Simonnak 2, Tarcza Tógyernek 3, Tarcza Vasiának 1, Nisztor Ágostonnak 1, Kifor Péternek és neje Vajda Zsuzsánnának 1, Dolha Vazulnak 2. Egy telkes nemesek a Bartis, Gyors, Kifor, Vajda oláh családok.

1789-ben*Dr. Vajda cs. ltár. Csákói Pap Miklós itteni anyai részét cserébe adja Gergely Zsuzsánna Szavuly Lászlónénak boncznyiresi stb. javaiért.*L. Boncznyiresnél. 1800-ban*Torma gyüjt. Szavul Mária a László leánya, Gicz Illyésné itteni birtokosok.

1820-ban*Erd. kanczellária ltára. birtokosai: Karuly Simonnak van 8 telke, Ujfalvi Samunak 8, Váradi Ferencznek 4, Bartis (máshelyt Batisz) Jánosnak 3, Beczkai Péternek 3, Filip Mihóknak 3, Karuly Farkasnak 3, Pap Faurnak (máshelyt Juon) 3, Tyifor Jánosnak 3, Borbély Jánosnak 2, Gergely Zsuzsánnának 2, Kapitány Györgynek 2, Karuly Györgynek 2, Karuly Péternek 2, Tarcza Tódornak 2, Tyifor Lászlónak 2, Tyifor Szimionnak 2, Vajda Gábor árváinak 2, Vajda Istvánnak 2, Bese Onucznak 1, Mán Lászlónak 1, Filip Onuknak 1, Péter Jákobnak 1.

1838-ban*Megyei ltár. van 17 oláh ajkú immunis vagy nem adózó s 10 adófizető nemes lakosa, ezekből írni-olvasni csak 2 tud.

1843-ban*U. o. 4 magyar, 24 oláh ajkú birtokos nemes lakik benne.

1863-ban*Urb. Wes. 109–176. lap. Vajda Pál, Sikó Miklós, Karuly János örökösei, Ujfalvi Sámuel, özv. Rácz Adámné Ketheli Juliánna, Pap Juon, Sikó Miklós, Lajos és Anna, Hodor Mária, Bartis József és Gergely, Daday István, Kapitány Zsuzsánna úrbéri kárpótlásban részesültek.

1866-ban*Erd. főkormsz. ltár. nemesi jogú birtokosai: egy Rád, négy Karuly, egy Bota, négy Kifor, egy Revnik és Tárcza, két Fogarasi, egy-egy Butuza, Kasza, Papp, Filip, Florián családbeli.

Jelenlegi birtokosai (1898): Muszte János a Jánosé, 230 hold, vásárlás útján a volt úrbéresektől és birtokosoktól; Kozma Miklós, Karuly István, Szima János és Szilárdné, Zsurzsa Athanasz, részben örökség és vásár útján.

{379.} Lakosai oláhok, földmiveléssel és állattenyésztéssel foglalkoznak. Házaikat s gazdasági épületeiket fából építik, szalma- és zsendely-fedéllel. Élelmük törökbúzából kerül ki, melyet tejnemüekkel fogyasztanak. Ezenkivül paszuly, burgonya s ritkán hús és tojás. Ruházatuk házilag készült fehér juhgyapjuszövet és kendervászon.

Gör. kath. egyháza a karulyfalvi filiája. Temploma fából épült ezelőtt 150–60 évvel, másodszor 1854-ben szenteltetett fel Mihály és Gábor őrangyalok tiszteletére. Papjai a Szima, Pap és Bogya családbeliek voltak.

Iskoláját 1870-ben szervezte s jelenleg Dombháttal egyesült tanitóilag s fizetéséhez az állam*Vall. és közokt. min. 7274. sz. 1897. év óta évenként 150 frttal járul; tanitója Pap László, Dombhátról jár be tanitásra.

E völgyben fekvő község éghajlata mérsékelt, szél és jég ritkán bántja.

1713-ban*Erd. főkormsz. ltár. van adó alatt 80 köböl vetésre való szántója, 60 szekér szénára való rétje, 4 köb. zab, 1/2 köb. köles, 1/2 köb. borsó és 1/2 köböl törökbúza vetése, 12 ökör, egy ló, 3 borjú, 12 borjus tehén, 16 sertés, 20 juh és kecske. Adós 20 frttal.

1750-ben*E. F. ltár. határa hegyes és terméketlen, egyedül való jövedelme a baromtenyésztés, vásárba Nagy-Bányára járnak. Határa két fordulós, 6 ökörrel szántható, szerfelett sovány, de nem trágyázzák, hanem csak a kerteket. Egy köböl őszi vetés négy kalangya, vagy 8 véka szemet ad, a tavaszi 6 kalangyát, szemül 12 vékát. Tűzre való fás erdeje, legelője elég, szénát a kertekben s a fordulók szerint szoktak csinálni. Lakosoknak karulyfalvi határon is van birtokuk.

Adó alatt van 72 köb. búzavetésre való szántó, 38 szekér szénafű, 30 köb. őszi búza, 36 köb. tavaszi gabona, zab, két köböl köles, borsó és törökbúzavetés, 66 jármas marha, 58 tehén, 13 tulok, csikó, 62 juh, 42 disznó, 30 méhkas.

1822-ben*Erd. főkormsz. ltár. határa 3-ad osztályú. Van 136 köb. szántója, 119 szekér szénára való kaszálója, 11 ökör, ló, 15 tehén, 3 borjú, csikó, 3 kecske, 2 disznója adó alatt.

Jelenleg határa rosz, csak jól megtrágyázva és mivelve termi a törökbúzát, búzát, rozsot, árpát, paszulyt és burgonyát. Állatai erdélyi fajú szarvasmarha, ló, juh, kecske, bival s különféle szárnyasok. Alma-, körtve-, szilva- és diófája, közönséges fajuak. Jó ivóvizet szolgáltató forrásai, patakjai vannak.

{380.} Házilag len-, kender- és gyapjúszövéssel foglalkoznak. Két felülcsapó malma egy kerékkel és kővel, Karuly László Péteré és Kriszte Gábor tulajdona.

Határhelyek: 1613-ban*Km. Metal. G. 17. Urasztala, irtvány, tisztás; Demjéndombja; Apaffy Imre pataka; Zengyei pataka.

1864-ben*Pesty F. gyüjt. Rupturi (szakadás); Prisaca, egykor erdő; Pojani Tyiri; Valye Luncsi, patak; Válye szaka, száraz patak; Valye csea mare, nagy patak; Gredina szvinte (szent kert), ez egy csonttól vette nevét, melylyel a karulyfalvi oláh pap gyógyít, mint szent ereklyével.

Jelenleg (1898) Kalea velenyilor, Kalea vimi, Mlastyiny, Intre velcsele, dűlők.

1567-ben*Km. prot. A. 123. 25 jobbágy lakosa van, kik 25 házban laknak.

1603-ban*Urb. Cons. f. 65. nr. 87. összes lakosainak száma 8.

1620 körül*Km. Szolnok Int. M. 7. 27 jobbágy lakosa ugyanennyi házban lakik.

1703 körül*Erd. főkormányszéki ltár. van 10 jobbágy lakosa, kik 10 telken laknak, el van pusztulva 6 házastelek. Adó alatt van 6 ökör, 3 tehén, 20 juh. Egy évi adója 16 frt, 4 köb. búza s ugyanennyi zab, másfél szekér széna s egy vágómarha,

1713-ban*U. o. van 4 jobbágy, 2 régi, 2 új zsellér, 6 vándorló lakosa 8 telken.

Lakossága 1750-ben*E. F. ltár. egy telkes nemes kettő, jobbágy 25, 2 ily özvegy, 4 telkes, 3 e nélkül való zsellér, egy kóborló és 2 ily özvegy családfő. El van pusztulva 32 ház.

1831-ben*Consig. Stat. Topogr. 47. l. 249 lakossal.

1857-ben 68 lakóházban 291 lélek lakik, melyből 7 róm. kath., magyar, 284 gör. kath. oláh.

1886-ban lakossága 286, ebből 279 gör. kath. oláh, 2 róm. kath. és 6 zsidó vallásu.

1891-ben 307 lakosa közül 2 róm. kath., 296 gör. kath. és 9 izraelita.

Adója 1749-ben*E. F. ltár. 105 frt 14 kr. 1775-ben*U. o. 186 frt 30 kr. 1822-ben 109 frt 48 kr. 1898-ban 805 frt 91 kr.

Biserica de lemn din Drăghia

 

Biserica de lemn din Drăghia, comuna Coroieni, judeţul Maramureş, foto: mai 2009.

Interiorul navei

Portalul intrării semnat de meşterul Bot Griga

Biserica de lemn din Drăghia, comuna Coroieni, judeţul Maramureş datează din anul 1706. Are hramul „Sfinţii Arhangheli Mihail şi Gavril”. Biserica se află pe lista monumentelor istorice, cod MM-II-m-A-04569.

 

Satul Drăghia este atestat documentar din 1541 avându-şi numele de la cneazul întemeietor Drag. Biserica veche cu hramul „Sfinţii Arhangheli”, situată în partea de nord a satului în locul numit „Ţintirim”, a fost construită din contribuţia credincioşilor în anul 1706,^[1] după cum reiese din inscripţia de pe bârna peretului din stânga uşii de la intrarea în biserică. Meşterul s-a semnat pe portal, la intrare, în locul de cinste dedicat lor sau ctitorilor, în litere chirilice: „Both Griga Miaştir”. Biserica este din lemn de stejar, netencuită, cu temelia din piatră. Este în forma bisericilor vechi, cu intrarea laterală. În vârful turnului e crucea cu şapte braţe şi păunul alături, semn al creştinismului în primele veacuri şi al biruinţei. Interiorul bisericii a fost pictat pe pânză în ulei, probabil de către zugravul Petre din Preluca, în anul 1797, după cum rezultă din pisania de pe uşile împărăteşti în litere chirilice „1797 Am zugrăvit Petre”. În interior se păstrează scene din Vechiul Testament, nume de proroci, mironosiţe, Sfinţii Apostoli şi Mântuitorul Iisus Cristos. Pe cerimea naosului mai există anul 1857, probabil atunci a fost consacrată pentru a doua oară, după cum menţionează monografia satului, sau atunci să fi fost pictată. Existenţa acestei biserici a fost asigurată datorită lucrărilor efectuate în anii 1960 şi 1972 prin eforturile părintelui Petru Radu, care a slujit timp de cinci decenii în parohia Dealu Mare, filia Drăghia, fiu al satului. Prin diligenţele făcute de urmaşii acestuia, vechea biserică, care străjuieşte de trei veacuri comunitatea, degradată, înclinată şi în pericol să se prăbuşească, a suferit ample lucrări de reparaţie în anul 2006. Un caz fericit printre vechile biserici de lemn din Transilvania, lucrările, costisitoare, fiind finanţate de Ministerul Culturii şi din rezerva de stat. Numeroase alte biserici de lemn, simboluri de credinţă, istorie şi statornicie, aşteaptă acelaşi sprijin generos.

 Imagini din exterior

 

Vedere din est	Vedere de ansamblu	Vedere a bisericii din sud	Fereastră
Partea stângă a portalului	Partea dreaptă a portalului	Fereastră	Turnul bisericii
Vedere din vest	Vedere din nord	Absida altarului	Inscripţie
Detaliu portal: colţul de sus-stânga	Frânghia ce înconjoară peretele şi toaca	Portalul	Partea de sud a bisericii
Poarta cimitirului	Drumul spre biserică

 Imagini din interior

Capătul bolţii naosului, spre pronaos	Vedere în pronaos	Uşile împărăteşti	Prestolul
Pictura bolţii naosului	Pictură din pronaos	Portalul şi uşa dintre naos şi pronaos	Iconostasul
Partea superioară a uşii dntre naos şi pronaos	Uşa dintre pronaos şi naos	Partea superioară a uşilor împărăteşti	Detaliu pictură

 

 

 

Biserica din anul 1706

Curcubeu la Draghia

Rusalii la Draghia

Parte a satului denumită Bloaja

VLĂDITELE SATULUI

Constantin Cosma

Universitatea Babes-Bolyai, Clyj-Napoca, România

Născut(ă) în 1946

Interese: Fizica radiatiilor, Fizica mediului

Detalii:
Curriculum Vitae

Nume: Cosma
Prenume: Constantin
Data nasterii: 24 Noiembrie, 1946
Locul nasterii: Drăghia, Maramureş

Studii:
¨ 1960-1964, Liceul "Petru Rareş" , Tg.Lăpuş, Maramureş
¨ 1964-1969, Universitatea "Babeş-Bolyai" , Facultatea de Fizica, Cluj-Napoca
¨ 1976, Cursul de radioprotectie, CNCAN-IFIN, Bucureşti
¨ 1986, Ph.D. - Doctor la Universitatea "Babeş-Bolyai" cu teza: "Studii asupra radioactivitatii si compozitiei izotopice a gazelor naturale emanate din surse de ape minerale si geotermale.
¨ 1996-1997, Cercetator invitat la "Nuclear Physics Institute", Ghent, Belgia.

Activitatea profesionala:
1. Intre 1960-1990, asistent la Universitatea "Babeş-Bolyai", Facultatea de Fizica.
2. 1990-1997, conferentiar la Universitatea "Babeş-Bolyai", Facultatea de Fizica.
3. Din 1997, professor la Universitatea "Babeş-Bolyai", Facultatea de Fizica.
4. Din 2001, Conducator de doctorat la Universitatea Babeş-Bolyai in domeniul Fizica nucleara.
5. Intre 1975-1998, Responsabil cu Radioprotectia la Unitatea nucleara de la Universitatea "Babeş-Bolyai". Din 1998 Sef al unitatii nucleare.
6. Intre 1994-1996, director de proiect in programul cadru PECO coordonat de Comunitatea europeana cu tema "The risk assessment of radon exposure". Membru al asociatiei: Eifel-Ardens epidemiological study".
7. Stagii de cercetare: in 1995 Louvain la Neuve, Belgia; 1996 la Universitatea din Ghent; 1997 Academia de stiinte Novosibirsk, Rusia.
8. Membru in Comitetele de redactie aleAnalelor Universitatilor din Oradea si Sibiu.
9. Participari la Exercitii de intercomparare: ERRICCA-1999, Grecia si Pribram-2002, Cehia in domeniul radonului si exhalatiei din sol si materiale de constructie
10. Organizator de conferinte si simpozioane internationale la Cluj-Napoca: 1992, 1995, 2001, 2004.

Domenii de competenta:
Fizica radiatiilor: Aplicatii in stiinta mediului, geofizica, arheologie si medicina.
Analiza elementala prin spectrometrie de masa si fluorescenta de raze X.

Publicatii:
- 250 articole din care 135 in reviste si volume din strainatate.
- 3 carti si 7 manuale universitare
- 145 comunicari la conferinte nationale si internationale.

Distinctii: "Asistent evidentiat" Ministerul Invatamantului, 1988.
Bursa obtinuta de la guvernul belgian, 1 an, (1997)
Premiul Academiei Romane "Horia Hulubei", 2002

Membru al unor societati stiintifice:
Societatea Romana de Fizica, Societatea Romana de Radioprotectie, Uniunea Balcanica de Fizica, Societatea Europeana de Fizica, Indoor Air Quality Association, American Medical Physics Society.

                                                           #