Home | CUVINT INAINTE | SCUZE | NOU PE SITE | GENESSIS | GENESSIS II | FRATII MARAMURESENI | COMITATUL SZOLNOK DOBOKA | CONTINUARE I | CONTINUARE II | TARA LAPUSULUI 1876 HARTA | MUSATINII SI MARAMURESUL | 1914 | Blank page | TIRGU LAPUS | TIRGU LAPUS II | TIRGU LAPUS III | FILE DIN ISTORIA LAPUSULUI | ISTORIE A SCOLII LAPUSENE | TARA LAPUSULUI | TARA LAPUSULUI II | TARA LAPUSULUI III | TARA LAPUSULUI IV | MUNTII LAPUSULUI | Tara Chioarului | Blank page | TARA CHIOARULUI II | ISTORIA RELIGIILOR TARII LAPUSULUI | TURISM IN TARA LAPUSULUI ?! | TRASEE TURISTICE IN TARA LAPUSULUI | Blank page | BISERICILE DE LEMN | BISERICI DE LEMN II | PE VREMEA LUI PINTEA | PANORAMA LAPUSULUI | PANORAMA LAPUSULUI II | PANORAMA LAPUSULUI III | FOLCLOR LAPUSAN | TRADITII | BABA | BAIUT | BERINTA | POIANA BLENCHI | POIANA BOTIZII | BOIERENI | BORCUT | DOBRIC | DUMBRAVA | BREBENI | UNGURENI | CERNESTI | CIOCOTIS- | FINATE- | IZVOARELE -BLOAJA | MAGURENI | TRESTIE- | VALENI | POIANA PORCULUI-FINTINELE | DEALUL CORBULUI | INAU | DAMACUSENI | DEALUL MARE | VIMA MICA | DRAGHIA | FAURESTI | GOSTILA | GROSI | GROAPE | JUGATRENI | ASPRA | LASCHIA | LAPUSUL ROMANESC | LIBOTIN | LARGA | MAGOAJA | COPALNIC MANASTIUR | VIMA MARE | COPALNIC | COROIENI | CUFOAIA | COSTENI | CUPSENI | CARPINIS | CURTISIU MIC | ? CIMPIA SASULUI | STRIMBU BAIUT | PRELUCA NOUA | PRELUCA | PETERITEA | CONTINUARE PRELUCA | PLOPIS | RAZOARE | ROGOZ | ROHIA-PAMINTUL CREDINTEI | ROMANESTI | RUSOR | SUCIU DE JOS | SUCIU DE SUS | STOICENI | SALNITA | SURDESTI | SATRA | VAD | FAMILIA CULCER-MEMORII | BLESTEMUL PAMÎNTULUI | BISERICA UNITARA -MARTIRI | MARTIRII TARII LAPUSULUI | INTOARCEREA ACASA | BISERICA BAPTISTA LAPUSANA | PENTICOSTALISMUL IN TARA LAPUSULUI | PASTRATORII TRADITIEI | POVESTE | Melania Dan | CONTINUITATE | DIN BOGATIILE LAPUSULUI | SENZATIONAL | RADACINI | " Halal de mine sunt bunic " | Pentru Boguta | Emotii | Dupa 25 de ani | LAPUSENI UNITIVA !!! | REINTOARCERE IN TRECUT I | REINTOARCERE IN TRECUT II | REINTOARCERE IN TRECUT III | Ultima ceremonie | EROI | Rohia 2 | MUNTELE GAINA | PROFESORI | " PEDAGOGI DE SCOALA VECHE " | CAMPIONAT PE MAIDAN | VIOLENTA | Blank page | " LA PESCUIT , IARNA " | Istoria unui parculet | LIBOTIN | VECHIUL LICEU | MENTORI | La gradinita | FOTOGRAFII CLASELE I-IV | CLASA VIII | CLASA X | CLASA XII "A" | MENTORI II | SASCUT | SASCUT II | Blank page | povestiri | povestiri II | povestiri III | povestiri IV | povestiri V | povestiri VI | Dr. SOLOMON CORNELIU | CULTURA | CULTURA II | CULTURA III | LAPUSENI | Lapuseni II | TOAMNA SE NUMARA ....... | COPILARIA MEA ,SPITALUL | STRADA DOINEI | Lapusul si evreii | Lapusul si evreii II | LAPUSUL si evreii II continuare | Lapusul si evreii III | Lapusul si evreii IV | Lapusul si evreii V | LAPUSUL SI EVREII (ENGLEZA) | URME | PRIN CIMITIRUL EVREIESC DIN TIRGUL LAPUS | CASA RABINICA DE LAPUS | Traditii evreiesti | HOLOCAUSTUL LAPUSAN | YAD VASHEM | HOLOCAUSTUL LAPUSAN (ANTISEMITISM) | DOCTORI | FARA LEGATURA | ALEGERI | Blank page | Blank page 2 | Blank page 3 | Contact Me | About Me | Favorite Links

AMINTIRI DIN TIRGU LAPUS / SASCUT

LIBOTIN

Enter subhead content here

Libaton.

Nevének változatai: 1488-ban*Km. prot. l. 106. és Erd. Múz. Lybathon.*1325-ben és 1366-ban (Gr. Bánffy ltár) a Láposvize mellett emlittetik Lubid helység, mint a Bánffyak tulajdona. Kérdés: vajjon ezalatt nem a mai Libaton értendő? 1584-ben*Lib. Reg. I. Sigis. Báthory 251. Libotin. 1594-ben*Km. Arm. Diverse. Lybatyon. 1598-ban*4. Lib. Reg. 102–105. Lybathon. 1630-ban*Gr. Haller cs. ltár. Lajbaton. 1658-ban*Km. conv. Arm. J. 4. Libatin. 1703-ban*Erd. főkormszéki ltár. Libaton, oláh neve 1831-ben*Cons. stat. 106. l. Libányész, ma Libotym.

{57.} E község neve szláv, származik ljub, ljubiti, libotini szavakból,*Mikosich 171. 1. l. mely nyelvünkön szeretni, kedves, kiesnek felel meg, a mi teljesen reá is illik a mi községünk fekvésére. Benkő*Tr. T. i. p. 489. nevét Libadion görög szóból származtatja, mely füves helyet jelent.

Fekszik a Buda- és kupsafalvi patakok egybefolyásán alól szétszórtan, mely a községen át Rogoznál a Lápos vizébe szakad, Deéstől 54.9 kilométernyire, a magyarláposi járásban.

Libaton kezdettől fogva a Losonczi Bánffyak birtokában volt.

1488-ban*Km. prot. l. 106. és Erd. Múz. Györgyfalvi László fiai: Salatiel és Miklós e birtokot, melyet még atyjuknak Losonczi Albert zálogositott el, Harinnai Farkas Tamásnak vetik zálogba.

1502-ben*Km. prot. Michael 94. Farkas Tamás fia János magvaszakadása esetére e birtokra nézve sógorát Bikli Jánost teszi örökösévé.

1505-ben*Km. prot. O. 65. és 1506-ban*Dl. 30911. néhai Harinnai Farkas Tamás Libatont végrendeletileg sógorának Biklinek adományozván, abba fia Farkas János is beleegyezett.

1506-ban*Földváry ltár. miután e birtok 2 részét már előbb Bánffy László, harmadik részét most adják el Bogdán moldvai vajdának Harinnai Farkas Tamás leányai: Katalin apácza és Margit: Bikly Jánosné.

1553-ban*Transil. fasc. 9. nr. 69. Csicsóvár tartozéka a Lápos vidékén. Eleczke György a vajdája.

1584-ben*I. L. Reg. Sig. Báthory 251. Báthory Zsigmond e M.-Láposhoz tartozó falu lakóit terméketlen, szűk területük miatt a 30-ad alól fölmenti.

1593-ban*Km. Arm. Div. itteni nemes Elexe Pál. A fejedelem birtoka.

1598-ban*4. Lib. Reg. 102–105. és Km. Szolnok int. S. 1. Báthory Zsigmond e birtokot Székely Mózesnek, Udvarhelyszék kapitányának adományozza oda, különösen a muszkák és törökök ellen tanusitott vitézségeért és testvérének Péternek azon esetre, ha Székely Mózes elhalna.

1600-ban*4. lib. Reg. 102–105. és Km. Szolok int. S. 1. Székely Mózes, később fejedelem, Libatont szentpáli Jánosnak adja cserébe.

1601-ben*Km. Prot. B. 52. és Doboka m. 39. Szentpáli János e birtokát Légeni Szilvási Péternek eladja.

1602-ben*Orsz. ltár. Kamuthi Farkas birja.

1605-ben*Km. prot. B. 249. és Szolok int. B. 32. Bánffy Anna előbb Apaffy Lénárdnak, most Szentpály {58.} Jánosnak özvegye Libatont Szilvási Péternek a férjével történt egyezség szerint által adja.

1609-ben*Buda cs. ltára és Torma gyüjt. a fejedelem idevaló nemes Buda Mihály, Sándor, Tódor és Jánost újólag megnemesiti s telkeiket minden közteher alól kiveszi. De Rákóczy György fejedelem telköket közteherviselés alá véteti, személyes nemes voltukban meghagyja.

1612-ben*Torma gyüjt. Báthory Gábor tanácsosa Kamuthy Farkas és Kávási Péter pohárnoka birják.

1616-ban*Gr. Kornis ltár. Haller Zsigmond e falut Lisbona Gerárd fejedelmi harminczadosnak adja cserébe Oláh-Nyiresért, mivel ennek Lápos-vidéken levő bányáihoz jószágot nem bir.

1618-ban*Rettegi S. gyüjt. birtokosa Lisbone Gerárd özvegye, ki itteni birtoka után egy gyalogpuskást állit ki a határra.

1619-ben*Km. prot. K. 113. emlittetik, hogy Kendy Krisztina e birtokát féjére Haller Zsigmondra hagyja, melyben őt 1620-ban*10. L. Reg. 140. Km. Szolnok int. H. 11. a fejedelem megerősiti.

1620-ban*Km. prot. C. 107. birtokosai Lisbone Gerárd fiai: Henrik, János és Rajnald.

1630 körül*Gr. Haller cs. ltára. Haller György bátyja Haller Istvánnal tiltakozik az ellen, hogy a fejedelem Haller Zsigmond öcscsének e birtokát elidegenitse, mivel őt és fiát Samut illeti.

Siményfalvi Székely cs. czímere.

Siményfalvi Székely cs. czímere.*Siebm. Wb. IV. B. 15. Abth. 438. T. és 12. Abth. 165. T.

1631-ben*Km. Szolnok int. G. 4. Mikó Ferencz e birtokba igtattatik.

1642-ben*Km. Met. C. 46. néh. Mikó Ferencz után a fiskus birja.

1653. és 1658-ban*Torma cs. ltára. a szamosujvári uradalomnak itt 24 adózó jobbágya van.

1658-ban*Km. conv. Arm. J. 4. itteni nemes a Libatini János család.

1659–70-ben*27. L. Reg. 46. Barcsay Ákos e birtokot Bánffy Dénesnek adja zálogba.

1653-ban*E. F. L. III. 210. A. szept. 17-én Bánffy Dénes e birtokában Oláh-Lápossal együtt, melyet Barcsay Ákostól kapott 5000 frtért zálogban, Apaffy által megerősittetett. 1670-ben*Várm. jk. is ő birja.

{59.} 1678 január 27-én*Gr. Bethlen Miklós önéletirata i. k. 5. rész és Kornis Gáspár Önéletleirata. Kornis Gáspár szerezte meg e falut Apaffy fejedelemtől, de elhallgatta (Bethlen Miklós szerint), hogy ez a Bánffy Dénesé volt, kinek megfogatásánál és fejvételénél részt vett s ezért kapta.*Akadémiai Értesitő 1859-ben 217. l.

1694-ben*Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35, 56. birtokosa a Kornis család.

1695-ben*Km. prot. Rákosi III. 123. Kornis Zsigmond és István e birtokukat Bánffy Györgynek s nejének Bethlen Klárának átengedik.

1769-ben*Gyf. Misc. II. fasc. 7. nr. 6. a fiskus e birtokot, melyet Szentkereszti Samunak 1-ső nejétől Bánffy Klárától*E. F. L. III. 199. B. való fia György és ifj. br. Dániel Istvánnak Bánffy Ágnestől való fia legifj. István birják, tőlük magához váltván, azt a nagybányai bányaigazgatóságnak adta át.

1777-ben*Erd. L: Reg. XI. 543. Mária Terézia e birtokot a nagybányai bányaigazgatóságnak 99 évre, tehát 1876-ig zálogba adja.

1786-ban*Erd. főkormányszéki ltár. birtokosa a kir. fiskus, van 67 jobbágya, 11 zsellére s 7 szegénye.

1820-ban*Erd. kanczellária ltára. birtokosa a nagybányai pénzverő hivatal; van 62 telke.

1863-ban*Urb. Wesen 194. lap. a m. kir. államkincstár részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.

1866-ban*Erd. főkormányszéki levéltár. az itt összeírt 200 füstből egyetlen nemesi füst sem volt.

Jelenlegi birtokos (1898): Filip János Nándor utódai, 196 hold, vásárlás folytán.

Lakosai románok, foglalkozásuk földmivelés, baromtenyésztés. Öltözetüket házilag állitják elő kenderből és gyapjuból, a férfiak viselete ugyanaz, mint a láposdebrekieknek, a nők katrinczát hordanak. Fő táplálékuk a málé. Házaikat fából épitik, szalmával fedik. Ugy lakóházuk, mint melléképületeik elszórtan vannak épitve.

A gör. kel. egyházközség temploma fából épült, Szent Paraszkéva tiszteletére szentelve, két harangja felirata szerint 1867. évből való. Kolozsvárt öntötték. Papjai:Filip Juon, Tódor, Gergely és Kosztán után a jelenlegi szintén Filip Dénes és Perhajcze Sándor.

A gör. kath. egyházközség 1830-ban*Erd. kanczellária ltára. a magyarláposi, később az ungurfalvi, jelenleg a rogozi filiája. Fatemploma 1811-ben épült s a szent Archangyalok tiszteletére van szentelve. Anyakönyve 1828 óta vezettetik. Míg önálló egyház volt, a Perhajcza családbeliek paposkodtak benne.

A gör. keleti felekezet iskoláját a kir. tanfelügyelő többszöri sürgetésére {60.} 1872-ben létesitette.*Kádár. Nevelés és Okt. tört. 337. l. 1858 óta*U. o. 359. évenként 10 frttal járult a magyarláposi gör. kath. iskola fenntartásához.

Éghajlata mérsékelt s egészséges, jégverés, járvány ritkaság. Határának két része 1750-ben*Erd. főkormsz. ltár. termő, a többi rész teljesen hasznavehetetlen. Lakosai barmok eladásából és Kapnikbányán való bányászkodásból s részben a föld termékeiből tartják fenn magukat. Két fordulós határa részben téres és részben hegyes s 4–6 ökörrel szántható, a hegyes részt nem trágyázzák, mert a záporok lemossák, a téri rész pedig e nélkül is termékeny. Őszi gabonát ritkán vetnek, a mert a nagy havak miatt kipusztul. A tavaszi búza köble 4 kalangyát, szemül egy-egy vékát ereszt, a zab 6 kalangyát, szemül 2 vékával fizet. Tűzre való fás erdeje bőven, legelője szűk, kaszálója fordulónként, de az oláh-láposiaktól is szoktak bérbe venni. Szántója 131 1/2 köböl férőű, elvetettek 46 3/4 köb. rozsot, 180 véka tavaszgabonát, zabot, szemes törökbúzája termett 16 3/4 köbölnyi; rétje 268 1/4 szekérre való. Van 87 jármas ökre, lova, 119 tehene, 59 tulok, 267 kecske, juh, 96 disznója és 230 méhköpűje.

Pálinkafőző üstök jövedelme 20 frt 24 kr.

1822-ben*Cziráky urb. oszt. határa adózás tekintetében első osztályú, adó alatt van 857 köb. szántó, 1501 1/2 szekér szénára való rét, 55 ökör, ló, 77 tehén, 16 tulok, 37 disznó, 3 méhköpű.

Jelenleg határa termékeny, terményei: a tengeri, tavaszbúza és zab. Gyümölcse a beszterczei szilva, kevés alma és körtve.

Van egy egykövü felülcsapó patakmalma, mely a domokosi lakos Márkovics Lajos tulajdona.

Jobbágyszolgálmányok: 1553-ban*Transilv. f. 9. nr. 69. évente Szent-Mártonnapján jobbágyaik fele 16, másika 8 denárt fizet, Szent-Györgynapon juhaikból 50-det adnak.*Bővebben Csicsóváránál.

1552-ben*U. o. Libathon, Lápos-Debrek és Szász-Mező együtt, Rettegre a tisztnek adtak 25 köböl zabot, másfél köböl gabonát, 20 csirkét, 4 bárányt, 3 fejős tehenet, 2 pint vajat, összesen 18 frt 25 denár értékben.

Határhelyek: 1766-ban*E. F. L. III. 199. B. Gruj luj Pojényi, Zevoju luj Timbus, Resztocs, Retunda, Válya Tresztye, La Tyier, Gura Veji Reszulor, Válye Fraszinyilor, Gyalu Korbuluj, Pojenyile Joszipesty, Valye luj Magdo, Pedure intre Libotyine, Voje luj Balk, Gyalu Maluntuj, Priszák, Riu Libotiynuluj, patak.

{61.} 1864-ben*Pesty Frigyes gyüjt. Valea Birnelor, Facza Lazurilor, Valea lui Balku, Lazu lungu, Zevoiu lui Blazniku, Dealu Corbuluj, Rotunda, Valea Resitzelor, Valea Merilor, Fundetura, Rosicie, Valea Zimbrelor, Dosu luj Malden Budaie, Valea Rusuluj, Dealu lui German.

Lakossága: 1553-ban*Transilv. f. 9. nr. 69. van benne 8 szegény, 10 kapu és 9 puszta ház. 1603-ban*Urb. conscr. 65–87. összesen 17 lélek lakik benne.

1637-beli összeírás szerint*Km. Lymbus. fiaikkal együtt 127 jobbágy, 2 szegény, 4 szabados nemes lakosa van, házak száma 40.

1703 körül*Erd. főkormsz. ltár. 7 jobbágy, 27 zsellér lakosa van, összes ház 34, elpusztult ház 10. 1706-ban*E. F. L. III. 242. D. fiaikkal együtt 100 jobbágy lakosa van, összes ház 37, egy el van pusztulva.

1750-ben*Erd. főkormsz. ltár. lakossága 48 jobbágy 45 telken 46 házban s 3 ily özvegy 3 telken és házban, 1 telkes zsellér 1 házban és 1 kóborló, kik ez utolsó kivételével 49 telken 50 házban laknak, el van pusztulva 15 telek, melynek lakói kihaltak s részében más helyekre telepittettek át.

1822-ben*Megyei ltár. 73 gör. kel. családfő lakik benne

1831-ben*Consign. stat. topogr. 106. l. 674 gör. kath. és gör. kel. lakossal.

1857-ben*Orsz. ism. tábla 22. l. házak száma 194, a lakosoké 822, ebből 7 róm. kath., 150 gör. kath., 665 gör. keleti.

1886-ban lakossága: 964, melyből 13 róm. kath., 24 gör. kath., 918 gör. kel. és 9 zsidó. 1891-ben 1055 lakosból 13 róm. kath., 29 gör. kath., 1005 gör. kel. és 8 izraelita.

Adója: 1703 körül*Erd. főkormsz. ltár. 40 frt 30 kr., 9 3/4 köb. búza s ugyanennyi zab, 4 szekér széna s egy vágómarha. 1748-ban*U. o. 230 frt 17 kr. a következő évben pedig*U. o. 277 frt 31 1/2 kr. 1755-ben*U. o. 210 frt 10 kr., 1775-ben 633 frt 10 kr., 1822-ben*Megyei ltár. 633 frt 52 kr. 1898-ban 1961 frt 12 kr.

 

Familie nobilă din Libotin

Bán de Libaton

 
 
 

Biserica de lemn Sf. Arhangheli din Libotin

 

 
Biserica de lemn Sf. Arhangheli din Libotin, comuna Cupşeni, judeţul Maramureş

Biserica de lemn Sf. Arhangheli din Libotin, comuna Cupşeni, judeţul Maramureş datează din anul 1671[1]. Are hramul „Sfinţii Arhangheli Mihail şi Gavril”. Biserica se află pe noua listă a monumentelor istorice

În vecinătatea acestei biserici, care păstrează o pictură murală de mare valoare, a mai existat o biserică de lemn, la fel de veche, care a ars din păcate, în 1976. Pe locul ei, a fost ridicată o nouă biserică de zid, care are acelaşi hram cu cel al bisericii de lemn dispărute, „Cuvioasa Paraschiva”. Acoperişul Bisericii „Sfinţii Arhangheli” a fost refăcut recent, iar în vara acestui an (2009) va fi restaurată şi pictura, de către acelaşi specialist care a lucrat şi la restaurarea picturii bisericii din Rogoz.

 

 

 Imagini din exterior

 Imagini din interior

 
 
 
Fişier:Biserica de lemn Sf.Arhangheli din Libotin (64).JPG
Mărimea acestei previzualizări: 800 × 600 pixeli

 


 
 
 
Fişier:Biserica de lemn Sf.Arhangheli din Libotin (27).JPG
 
 
 
 
File:Biserica de lemn Sf.Arhangheli din Libotin (4).JPG
 
 
 
Cavalerul scutului de cobalt
 
Carte de vizita

S-a nascut in Libotin (langa Targu Lapus), in 9 septembrie 1959. In 1979-1985 a urmat cursurile Facultatii de Medicina Generala din cadrul Universitatii “Iuliu Hateganu” din Cluj Napoca, absolvind-o ca sef de promotie. A fost director al Spitalului din Cavnic, inspector la Directia de Sanatate Publica. A obtinut a doua specializare, la Institutul Oncologic Cluj Napoca. In 2000-2003 a fost medicul sef al Casei Judetene de Asigurari de Sanatate, in paralel a activat ca medic primar al sectiei de Oncologie din Spitalul Judetean Baia Mare. Are o experienta de 12 ani in oncologie-chimioterapie. E doctorand in anul al IV-lea, in specialitatea cancer colo-rectal. E membru al Societatii Europene de Oncologie Medicala. E casatorit de 20 de ani si are un fiu de 18 ani, student la medicina.

Dumitru Filip e un nume sonor printre medicii oncologi, recunoscut pentru profesionalismul cu care trateaza fiecare caz. Om al statisticilor, pasionat de studiile medicale, dornic de perfectionare, mare amator de sport, Filip nu crede in teoria vindecarii complete a cancerului, ci doar in aceea a gasirii unei utilitati pentru celulele canceroase.


Ciprian DRAGOS
 
 
 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
Foto Cu caii, vitele si bivolii in tarina (c) Petru Goja
 
 
Libotin

Satul văzut de pe Coborâş

La Moară la Mniculai

 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Enter supporting content here

AMINTIRI