Laczház.
Nevének változatai: 1543-ban*
Lachkonia. 1566-ban* Laczkonya. 1567-ben* Laczkoniak. 1613-ban*
Latzkina. 1650-ben* Laczkina. 1890-ben* nevét Laczház-ra változtatták. Oláhul Leschia.
{545.} Laczkonya nevét alapitó kenéze után kapta.
A Kápolnok-Monostor felé folyó Kapnik pataka jobbpartján fekszik, a vármegye székhelye, Deéstől
66.2 kilométernyire a magyar-láposi járásban.
Laczkonya Kővár tartozéka volt, de mint ilyen, csakis 1543-ban*
emlittetik először s ekkor Drágffy Gáspáré, 1545–2-ben pedig mint annak özvegyeé.
1553–54-ben* Drágffy
György birja.
1556-ban* Izabella királyné a magban szakadt Drágffy György e birtokát Báthory Györgynek, nejének Annának s fioknak Istvánnak
adományozta.
1565-ben*
Báthory György Miksa császár ellen fellázadván s leveretvén, feje váltságául Kővárt s azzal e tartozékot a császárnak
engedte át.
1567-ben* II. János király visszafoglalván Kővárt Miksa császártól, azt s összes tartozékait, tehát e tartozékot
is beregszói Hagymás Kristófnak adományozta.
1583-ban* Báthory Zsigmond e falut a kapniki ezüstbányászat czéljából 2 évre, majd 1585-ben*
12 évre br. Herberstein Felicziánnak adta haszonbérbe.
1591-ben* a fejedelem Herberstein Feliczián halálával a haszonbért örököseivel további 6 évre megújitotta.
1603-ban* a kápolnokmonostori járáshoz tartozott s papjuk volt.
1613-ban*
Bethlen Gábor Tövisi Jezerniczky Jánost e birtokában mely Kapnikhoz tartozott, megerősiti.
1626-ban* Jezerniczky János leánya Veres Istvánné itteni részét nővérének Jezerniczky Annának Hajdu Györgynének veti
zálogba.
1629-ben* Csiszár Istvánné Jezerniczky Magdolna a fejedelmet e birtok felerészének Bornemisza Ferencznek való eladományozásától
tiltja.
Ugyanakkor*
Jezerniczky István, Anna Hajdu Györgyné, Ilona Veres István özvegye szintén tiltakoznak, de hasztalan, mert még ugyanez évben*
Bornemisza Ferenczet e birtokba beigtatták.
1631-ben*
Bornemisza Ferencz tiltakozik az ellen, hogy e birtokát, melyet neki Bethlen Gábor adott zálogba, annak elhunytával azt jogtalanul
Kővárhoz csatolták.
1647b-en*
Haller Péter végendeletében e birtokát nejére Péchy {546.} Erzsébetre s gyermekeire Péter és Erzsébetre hagyja, melyet a fejedelem 1649-ben Péchy Erzsébet részére meg
is erősit.
1650-ben* mint Kővár tartozéka emlittetik.
1702-ben* Lipót császár gr. Mikes Mihályt s fiait: Ferenczet és Mihályt e birtokukban megerősiti.
1765-ben*
Mikes Ferencz és neje Eszterházi Kata s fiok Antal egy, másrészről gr. Kornis Mihály és testvére Mária br. Kemény Farkasné,
br. Kornis Antal és neje gr. Mikes Mária gyermekei itteni néh. Mikes Ferencz és neje birtokán megosztoznak, e birtok 47 jobbágygyal
s ezek 32 fiával és 3 zsellér gr. Mikes Antalnak jutott.
1770-ben* birtokosa gr. Mikes Antal.
1809-ben* birtokosai:
gr. Mikes Jánosnak van 41, Pattantyus Pávelnek 1 jtelke. 1820-ban*
birtokosa gr. Mikes Róza.
1863-ban* gr. Mikes Erzsébet, gr. Wass Albert és Antónia részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
Jelenlegi nagyobb birtokos néh. Steff Gábor örökösei; birtokukat a kincstártól vásárolták; ezen
kivül Páska Bertalan és Filep János örökség útján.
Lakosai kezdet óta románok. A hagyomány azt tartja, hogy e községnek máramarosvármegyei Petrova
községből ide telepedett Filep nevü volt az első alapitója; idővel a Páska, Román, Illés és Simornye családok
telepedtek meg s növelték ennek lakosságát.
1566-ban* vajdájuk a Szurduk-Kápolnokon lakó Kápolnoki György, birájuk Nemes volt. Páska, Botiz, Farte, Fatul, Boda
jobbágycsaládok emlittetnek és egy Petreman nevű ács, a ki Kővárnak dolgozik.
Szorgalmas lakói földmivelők, baromtenyésztők. A húsvéti pirostojás festés s a pünkösdi
határszentelés, a szentgyörgynapi öntözés, keresztelés és temetéskor a lakomázás szokásos. Táplálékuk: málékenyér, ritkán
búzakenyér, pityóka, aszalt gyümölcsfélék, tejnemü s ritkán hús és szalonna.
Öltözetüket házilag készitik, harisnyát, bocskort és csizmát, derékszijat (öv), sapkát, kalapot,
bőrmellényt, kozsokot, gubát viselnek, nyáron házi vászon fehérnemüben járnak s tüszőt ekkor is hordják és a szalmakalapot.
Lakóházuk rendesen egy szoba és pitvar, melléképületeik fából valók, szalma- és zsindelyfedelüek.
Házaik utczasorban, fehérre meszelve.
{547.} Jobbára a gör. keleti egyház hivei. Temploma fából
épült 1861-ben a község közepén; a vidéknek ez egyik legszebb és legnagyobb temploma. 1862-ben szentelték fel a gör. kel.
Nagyboldogaszony napján Szt-Mihály és Gábor főangyalok tiszteletére. Három harangja 1867, 1895. és 1896. évből valók,
Kolozsvár és Temesvárt öntötték. Papjai: Pap György, Román Zaharia, Csókás, Vaszi, Greblea János, Steff Gábor után a jelenlegi
Greblea Aurél.
Felekezeti iskolája az 1860-as évek elején keletkezett. Több szomszédos községgel együtt tartja
fenn.* 1858-ban a magyarláposi iskolának adózott.*
Gör. katholikus lakosai a rusori egyházhoz tartoznak 1886-ban.
Éghajlata egészséges, szélnek mindenfelől ki van téve, jégverés gyakori.
1720-beli* összeírás szerint határa terméketlen, szénája kevés, határa hegyes, vására nincs, legelője, rétje, tüzelésre
és épitkezésre való fás erdeje elegendő.
Jelenleg határa szűk és csak jól megmüvelve termő. Főbb terménye a tengeri, búza,
zab, paszuly, kender, zöldségfélével Kapnikbányát látja el. Állatai: erdélyi fajta szarvasmarha, disznó, ló, juh, kecske s
házi szárnyasok, főleg liba és tyuk s ezen kivül méhészettel is foglalkoznak. Gyümölcse: alma, körtve, szilvafélék, kevés
cseresznye és dió.
Itatója a kapniki patakon kivül Izvoru din Lunka, Izvoru pojana luj Toder források és kutak.
Házi szükségletre és eladásra is készitenek vászon- és posztónemüeket. Jobbára barmok és gyümölcsök
eladásából pénzelnek. Van egy kétkerekü, 4 kövü malma néhai Steff Gábor örököseinek apjuk után, a ki a kincstártól vásárolta.
Van épületnek való köve és jó kavicsa.
Egykor gör. keleti zárdájának nyomai láthatók az út és a patak közt, oltárhelyét ma is kegyeletben
tartják. A szerzet elpusztulása után ennek fatemplomát a község használta az új templom felépitéseig s ekkor bontották le.
Jobbágyszolgálmányok: 1566-ban* adó: Szent-György- és Szent-Mihálynapján 3-3 frt.
Ajándékok: 6 quartalia vaj, 6 sajt, 1 tehén, minden nyáj után 1 juh, karácsonykor 6 szekér fa,
a Kapnik vizében itt egy halastó van, de annak halászása tilos.
Birság: minden vérontásért 1 frt, verésért 60 denár, idézésre való {548.} meg nem jelenésért 1 frt, nőszöktetésért 2 frt, erőszaktételért 12 frt, a feleség elhagyásáért 7 frt.
Tizedet adnak: makkon hizott disznóból és kijáró disznók után 100 és 10 drbtól is egy, kinek kevesebb
van, minden darabért 2 magyar pénzt, úgyszintén a méhből is, az ebből befolyt pénz a tisztet illeti s őt illeti
a szabadosok által fizetendő 57 denár karulypénz. A pap egy ágypokróczot vagy 1 frt 23 denárt. Minden akol vagy stronga
után egy juh, kinek kevesebb van tiznél, nem fizet. A kis község egy 3 éves ünőt, a nagy egy fejős tehenet, vajat
egy negyedmértékkel és egy sajtot minden család, ha tehene vagy juha van.
A biró köteles a várnak egy karvalyt vagy 25 denár karvalypénzt adni, karácsonykor pedig egy őzet,
vagy annak fejében 32 denárt.
Az 1603-ik évi* urbarium szerint adó: szent-mihálynapi 4 frt; szent-györgynapi 6 frt.
Ajándékok: 6 drb. sajt ŕ 12 denár, 6 budai justa vaj ŕ 12 denár, 1 harmadfű tehén, 1/2 nagybányai
mérő borsó, köles, lenmag.
Tized: minden disznócsorda után 1 disznó vagy megváltva drbját 4 denárral, a malaczot 2 denárral.
Minden juhnyáj után 1 juh és 1 bárány, a kinek kevesebbje van 1 báránybőr vagy helyette 25 denár. Méhektől szintén
tizedet adnak vagy minden méhkas után 2 denárt. Disznóadó gyanánt kosárpénzül 4 denárt adnak.
Robot: a vár számára évente 4 hold vagy faczia földet szántanak búza s ugyanannyit zab alá, a termésből
pedig 4 nagybányai mérő búzát adnak. Minden kaszáló után 1 boglya szénát.
A birák és szabadosok karuly- vagy őzpénz fejében 60 denárt fizetnek fejenként.
Határhelyek: 1770-ben* Ponare, Valye Podoresze.
1864-ban*
Sindele és Sub dealu határok; részei Pe lunka, Valea Urszuluj, Costicze, Costa Petri, Lazu Pogyerea, Valia Goronyilor, Valia
Tomi, Lunka, Budieseni, La toptyile, Pundor, Dosu; részei: Szeketuri, Valea dosuluj, Mestecsenilor Gevucz, Rupturile, Funtina
ei Berkoré, Meraroska, Dumbravióra, Tyinósza din zsosz és din szusz, Pojenike, Petrósa, Valea Lupuczuluj, Valea Hotaruluj,
Mocsira, Staniste, Calea Berinczi, Costa moraristyiloru.
Lakossága: e községben a hivatalos összeírások 1543-tól 1556-ig*
egy-egy kaput jegyeznek fel egy-két szegény lakossal, ekkor 9 jobbágy, 2 szabados vagy nemes lakosa van s az egész községben
11 ház.
{549.} 1603-ban*
18 jobbágy s egy nemes lakik s van a faluban 19 lakó és 13 puszta ház.
1700-ban* fiaikkal együtt 20 jobbágy, 14 zsellér, 2 szegény lakosa van s az egész községben 13 lakóház.
1720-ban* fiaikkal együtt 92 jobbágy, 6 zsellér és egy nemes lakosa van, kik 23 házban laknak.
1770-ben*
140 jobbágy lakosa van fiaikkal együtt, 54 lakó és 4 puszta ház van benne. 1831-ben* 344 gör. kel. lakossal.
1886-ban 460 lakosból gör. kath. 6 gör. kel. 450, zsidó 4.
1891-ben lakossága 537, ebből 1 róm. kath., 36 gör. kath., 491 gör. kel. és 9 izraelita.
Adója 1898-ban 885 frt 84 kr.
Biserica de lemn din Lăschia, comuna Copalnic-Mănăştur, judeţul Maramureş a fost construită în 1868[1]. Are hramul „Naşterea Maicii Domnului” (8 septembrie). Biserica figurează pe lista monumentelor
istorice, cod MM-II-m-A-04595.
Din inscripţia aflată sub sticlă în altar rezultă că „această
sfântă biserică a fost edificată între 1857-1861, din contribuţia benevolă a poporului credincios
din Lăschia, la îndemnul lui Ioan Dotiţa, epitrop şi făt, Vasilie Filip, cantor şi corator, Grigore
Ciopaş, paroh şi protopop. Biserica este construită din lemn, cu temelie de piatră, având forma bisericilor
vechi din Maramureş. Lemnele cele mai lungi şi mai groase au fost aduse din Pădurea Iaderii. Lucrarea a fost
executată de meşterul Horgea George din Satul Nou, iar ca ajutor lemnar, fierar şi lăcătuş Tanasiă
Roman din Lăschia. Zugrăveala pereţilor a fost executată în 1870,autor fiind Paul Weisz din Baia Mare,
după cum se vede din inscripţia de pe grinda din mijlocul bisericii. Catapeteasma este pictată în stil bizantin
de către un pictor necunoscut şi se păstrează în bune condiţii. Ramele icoanelor de pe catapeteasmă
sunt sculptate artistic. Clopotniţa de lemn este construită separat.