Csókás.
Nevének változatai: 1566-ban* Batiz falwa. 1591-ben* Chyokottes. 1615-ben* Chyetekes. 1642-ben* Csokotos. 1650-ben* Csokotest. 1669-ben* Csokotis, a mely egyúttal oláh neve is. 1890-ben* Csókás.
Nevét a cocós – kakas, cocotez = fészek, fészket rakni* szótól vette. Régi neve első telepesei, a Batiz családtól származott.
Először emlittetik: 1566-ban* Batizfalwa néven.
Fekszik a Sátorhegy közelében, a balázsszegi patak partján, Deés-től 62.2 kilométerre a magyarláposi
járásban.
Kővár tartozékai közt jön elő 1566-ban* s mint
ilyen a csernafalvi vajda alá tartozott.
1567-ben* II. János király visszafoglalván Kővárát Miksa császártól, azt s összes tartozékait, így e tartozékot
is beregszói Hagymás Kristóf biharmegyei főispán s nagyváradi főkapitánynak adományozta.
1591-ben* Báthory Zsigmond azt a néhai báró Herberstein Feliczián utódainak a kapniki ezüstbányászat czéljaira haszonbérbe
adta, illetőleg abban őket további hat esztendőre megerősítette.
1603-ban* a csernafalvi járáshoz tartozott.
1615-ben* birtokosa Báthory Gábor fejed, özvegye Palocsay Anna.
{461.} 1638-ban*
Erdélyi István a fejedelem jóváhagyásával e birtokát, hol 11 jobbágya volt, nejére Mindszenty Krisztinára hagyja, de tőle
Rákóczy 1642-ben* erőszakkal visszaváltotta, a melyért az özvegy sokat perelt, de úgy látszik eredménytelenül, mert a fiscus
tette reá kezét.
1650-ben* mint kétségtelen fiscalis birtok Kővárhoz tartozik.
1669-ben* összeírt nemes a Gergely család. Szabadosok, a Barbucz családbeliek.
1702-ben* a fiscusé. Oláh nemesek a Gerge és Iváncsa családok.
1719-ben* a fiscus e birtokot a gr. Teleki családnak átengedte,
1809-ben* birtokosai: Sármasági Istvánnak van 9, Pap Gligornak 2, Gergely Jakabnak, Jontse Popa Timotejnek 1 1/2–1
1/2 jtelke , egy telkesek: 1 Pap, 40 Gergely, 1 Jakab, 1 Kupse, 1 Márk, 4 Belin, 1 Opris, 4 Tamás, 3 Joncse, 11 Berbosz, 3
Nyámcz, 2 Nyága, 1 Triff, 1 Bozga, 2 Dobricsán, 2 Rusz, 1 Koncz család.
1820-ban*
birtokosa Sármasági István.
Jelenleg egyetlen nagyobb birtokosa sincs.
Jobbágycsaládok: 1566-ban* vajdája a Csernefalván lakó Bota Tódor volt, birája Kozma.
Jobbágyok: Gerza, Botos, Kovács, (5) Botiz, Horgas, Gzucza, Csunka, Jezetó. Szabados: Csunka.
1615-ben* birája Piros Miklós.
Szorgalmas lakosai kizárólag oláh földmivelők és baromtenyésztők.
Házaikat s gazdasági épületeiket boronából szalmával, de inkább zsendelylyel fedik. Bútorzatát
egy pár szék, egy ágy, asztal képezi, szabad tüzelővel, a falakon rikítóbb színű szent képek, melyeknek kereteire
hímzett és varrott kendőket aggatnak.
Az új évi és karácsoni éneklés s húsvétkor piros tojás ajándékozás szokásos. Ekkor öntözik le azt,
ki legelőször fogott hozzá, az új évben a szántáshoz. A templomból
való kijövetel alkalmával mindkét tavaszi ünnepen a szegényebbeket megvendégelik s e végre minden templom mellett hosszú fedett
folyosó, fa-, kőasztalokkal és hasonló ülőhelyekkel van ellátva, a hol egyszersmind torozni is szoktak.
Főtáplálékuk a törökbúzából kerül ki s ezen kivül paszuly, pityóka, zöldségfélék, ritkán tojás,
tej, túró; húst, szalonnát s más zsíros étket csak különös alkalmakkor s igen ritkán esznek.
{462.} Gör. keleti hitfelekezetnek kőből 1890-ben
épült temploma a község közepén. Öt harangja közül egynek felirata: Anno Domini 1780. a többieket 1857-ben, 1887., 88. és
1890-ben öntötte Andrásowszky János és Efraim Kolozsváron, melyek közül az utolsót ez egyházközség számára Pap Mária készíttette.
Papjai a Gergely és Borbosz családokból kerültek ki, a jelenlegi Borbosz Iftenie.
A felekezet iskoláját az ötvenes évek után létesítette s jelenleg Fonáczczal közösen fizetik a
tanitót. 1898-ban iskola fentartására az állam* 150 frttal járul, tanitója Borbosz Gerő.
Mérsékelt éghajlata gyümölcstenyésztésnek kedvező; jeges széltől mentes határa kevésbbé
termékeny; főterményei a búza, törökbúza, zab, pityóka és paszuly. Erdélyi szarvasmarha, ló, juh és sertéstenyésztéssel
foglalkoznak. Gyümölcsfái: alma, körtve, szilva, cseresznye, dió, szőlő és baraczk.
1720-beli* hivatalos összeírás szerint határa hegyes és igen terméketlen, rétje kevés, erdejében tűzre és épületnek
való fája bőven.
Hat malma egy-egy kerékkel és kővel felülcsapók, Mózes Lázár, Barbosz Jov, Gyerászin János
és Dobriczán János birják.
Jobbágyszolgálmányok: 1566-ban* adó: Szent-György és Szent-Mihály napján két izben 3 frt 50 denár.
Ajándékok: 10 quart. vaj, 10 sajt, 1 meddő tehén, minden nyáj után 1 juh, karácsonykor 7 szekér
fa.
Bírság: minden vérontásért 1 frt, verésért 60 denár, az idézésre meg nem jelenésért 1 frt, nőszöktetésért
2 frt, erőszaktételért 12 frt, a feleség elhagyásáért 7 frt.
A szabados kötelessége oda menni, a hova küldik, leginkább levelet vinni, szükség esetén háborúba
menni.
A szabados és biró tartozik a várnak egy-egy karvalyt vagy 25 denár karvalypénzt adni, karácsonykor
pedig egy-egy őzet, vagy 32 denárt egy-egy őz helyett.*
Az 1603-ik évi* urbárium szerint: adó: Szent-Mihálynapi 1 frt 50 denár, Szent-Györgynapi u. a.
Ajándékok: 3 drb sajt ŕ 12 denár; 3 budai justa vaj ŕ 12 denár; 1 harmadfű tehén; 1/2 nagybányai
mérő borsó, köles, lenmag.
Tized: minden disznócsorda után 1 disznó, vagy megváltva darabját 4 denárral, a malaczot 2 denárral.
{463.} Minden juhnyáj után 1 juh és 1 bárány, a kinek
kevesebbje van, 1 báránybőr vagy helyette 25 denár.
Ménektől szintén tizedet adnak, vagy minden méhkas után 2 denárt.
Disznóadó gyanánt kosárpénzül 4 denárt adnak.
Robot: a vár számára évente 1 hold, vagy faczia földet szántanak búza s ugyanannyit zab alá, a
termésből pedig 1 nagybányai mérő búzát adnak. Minden kaszáló után 1 boglya szénát.
A birák és szabadosok karvaly vagy őzpénz fejében 60 denárt fizetnek fejenként.
Határhelyek: 1715-ben* Satra hegy és a Hidse patak; Dembucz; Dupa dialul Ruszuluj, Szeketura, Madzere, Válye Kosaruluj, Rezlods,
Kilie, Zavoje, Válye Bclibontsi, Valtsava, Blosa, erdő.
1864-ben*
I. Dupe sát, részei: In valea lui Ifrimu, In valea lui Cosaru, La mora Concului.
II. Dimbu Hotarului, részei: Intre arini. Costa lui Georgie, Valea Hotarului, Policiare, Brinduseru,
Furka vei hotaruluj.
III. Valea Maseri, Secriele, Hebdiacu, Secetura lui Onciu, Sub brinduseru, Casta Rotilor, In fundu
rotiloru, Rotile, Intre valcele.
IV. Dupe Cale, részei: Bilibonca, In virvu obcitrilor, Lazu, Valea Uliului, Dupe Calea, In mesteceni,
In zavoju lui Békés, Podu lui Ignat, Costa Illei, Zsampa popi, Valea Mihaese, Poderei, Colnicu, La fataciuni, Maguricza, Valea
costisului, Virvu calii.
V. Seceturilc, részei: Lunka lui Stefanuku, Costila, Mojnile pe izvor, Dupa giltanu, Intre izvore,
In fundetura, Intre caveri linga cararea ineului, In prisace, Sub Satra, In loze, Sacatura Ferului, Pojana lui Giului, Fintina
recse, In halasteave, Picioru Suvaru, Securi.
VI. Poenica Socilor, részei: Mnilerile, Koasta Marc, Pojenicza, Leurda, Szokoitzele, Pe virvu Setri,
Pojana lui Orbán, Setritia, Szoceri, La cornu Setri, Magura, Mlacerile, Pojana ei Nyegye, Balta neagra, Szekedás, La feriszeu.
1566-ban* 13 jobbágy, 2 szabados lakossal, van benne 15 lakó- és 3 puszta ház.
1603-ban*
2 jobbágy, 1 szabados lakossal, van benne 3 népes és 5 puszta ház.
1642-ben* 11 jobbágy lakosa ugyanennyi házban lakik.
1691-ben* fiaikkal együtt 18 jobbágy lakik 6 házban, puszta ház van 9.
{464.} 1706-ban* 6 szegény s 6 jobbágy lakossal fiaikkal együtt, kik összesen 5 házban laknak.
1715-ben* fiaikkal együtt 12 jobbágy lakik benne és 12 szabados, van 17 lakó- s 7 puszta ház.
1720-ban*
fiaikkal együtt 7 jobbágy, 10 zsellér, 34 szabados lakossal, van 15 lakóház benne.
1770-ben*
18 jobbágy, 9 zsellér, 46 szabados lakosa van fiaikkal együtt s van benne 49 lakóház.
1891-ben 859 lakossal, melyből 8 gör. kath., 814 gör. keleti és 37 izraelita. Házak száma
169, határa 2395 k. hold.
Adója 1898-ban 1352 frt 93 kr.
#
Din ,,Amintiri din Targu Lapus/sascut'',daca am inteles eu bine,se pot desprinde urmatoarele
informatii: In 1566 Ciocotisul sub numele de Batizfalva apartinea voievodului de Cernesti din domeniul Cetatii de Piatra a
Chioarului.Sunt consemnate 15 case in care locuiau 13 iobagi si doi cunoscatori de carte. In 1603 an in care Moise Secuiul
alunga trupele imperiale cu ajutor turcesc,imprejurare in care multe sate romanesti din Transilvania vor fi distruse,Ciocotisul
va ramane cu 3 case,2 iobagi si un cunoscator de carte. In 1642 vor fi 11 case si se pare tot 11 locuitori iobagi.Cred ca
aici nu s-au numarat femeile si copiii. Dupa ce a avut mai multi stapani revine la Cetatea de Piatra in 1650. In 1669 se evidentiaza
nobilul Gherghel si invatatul Barbos. In 1691 sunt 18 iobagi in 6 case iar 9 case au ramas goale. In 1702 apar nobilii munteni
Grigorescu si Ionce. In 1706 sunt 6 iobagi cu copii in 5 case. In 1715 sunt 12 iobagi cu copii in 17 case. In 1719 apartine
domeniului familiei Telek. In 1720 sunt 15 case si 34 stiutori de carte. ,,In 1747 se construieste Biserica''. In 1770 sunt
49 case. In 1809 se inmulteste numarul locuitorilor. In 1863 sunt peste 140,,capi de familie''. In 1891 sunt 859 locuitori
in 169 case.(
#
Localitatea Ciocotis este o veche asezare romaneasca in apropierea dealului
numit,,Satra Pintii'',pe malul stang al raului Bloaja.Prima datare a acestei localitati este la anul 1566 sub numele de Batizfalva.Primii
locuitori,dupa cate se pare colonisti veniti din Batiz,erau de credinta ortodoxa si au construit o mica Biserica de lemn care
putea sa adaposteasca 80 de persoane,in anul 1747,pe locul numit ,,Hosteze''.Odata cu extinderea localitatii Biserica a fost
mutata pe,,Pusta''unde o aflam in inventarul din 1880.Dovada a harniciei locuitorilor este un recensamant din anul 1720 care
consemneaza 6 mori de apa.Din putinele acte existente aflam ca in anul 1848 preot era Grigorie Barbos.In anul 1854 Euftenie
Barbos primeste,,Atestat de Calificatiune''pentru,,dregatoria dascaliceasca''.In anul 1863,locuitorii din Ciocotis in frunte
cu preotul Euftenie Barbos,jude fii-nd Simion Gherghel,cer ajutor pentru construirea unei noi Biserici aratand ca actuala
Biserica este mica si slaba.Se pun 140 de semnaturi ale capilor de familii.Constructia noii Biserici de piatra se va incepe
in anul 1886 si se va finaliza in anul 1889.In anul 1890 vechea Biserica va fi vanduta locuitorilor din Stoiceni reprezentati
de preotul Ioan Griguta.In anul 1890 Barbos Alexandru,fiul lui Euftenie Barbos,este ales capelan langa tatal lui.In anul 1930
moare preotul Alexandru Barbos incheind sirul preotilor localnici.Din 1930 pana in 1954 vor sluji preoti din alte parti.Intre
anii 1954-1965 a fost preot iar un fiu al satului,Barbos Stefan ,urmand iar preoti din alte parti si acestia vrednici si credinciosi.(
"Sfinții Arhangheli Mihail și Gavriil (1889)"
Monumentul Eroilor
