Home | CUVINT INAINTE | SCUZE | NOU PE SITE | GENESSIS | GENESSIS II | FRATII MARAMURESENI | COMITATUL SZOLNOK DOBOKA | CONTINUARE I | CONTINUARE II | TARA LAPUSULUI 1876 HARTA | MUSATINII SI MARAMURESUL | 1914 | Blank page | TIRGU LAPUS | TIRGU LAPUS II | TIRGU LAPUS III | FILE DIN ISTORIA LAPUSULUI | ISTORIE A SCOLII LAPUSENE | TARA LAPUSULUI | TARA LAPUSULUI II | TARA LAPUSULUI III | TARA LAPUSULUI IV | MUNTII LAPUSULUI | Tara Chioarului | Blank page | TARA CHIOARULUI II | ISTORIA RELIGIILOR TARII LAPUSULUI | TURISM IN TARA LAPUSULUI ?! | TRASEE TURISTICE IN TARA LAPUSULUI | Blank page | BISERICILE DE LEMN | BISERICI DE LEMN II | PE VREMEA LUI PINTEA | PANORAMA LAPUSULUI | PANORAMA LAPUSULUI II | PANORAMA LAPUSULUI III | FOLCLOR LAPUSAN | TRADITII | BABA | BAIUT | BERINTA | POIANA BLENCHI | POIANA BOTIZII | BOIERENI | BORCUT | DOBRIC | DUMBRAVA | BREBENI | UNGURENI | CERNESTI | CIOCOTIS- | FINATE- | IZVOARELE -BLOAJA | MAGURENI | TRESTIE- | VALENI | POIANA PORCULUI-FINTINELE | DEALUL CORBULUI | INAU | DAMACUSENI | DEALUL MARE | VIMA MICA | DRAGHIA | FAURESTI | GOSTILA | GROSI | GROAPE | JUGATRENI | ASPRA | LASCHIA | LAPUSUL ROMANESC | LIBOTIN | LARGA | MAGOAJA | COPALNIC MANASTIUR | VIMA MARE | COPALNIC | COROIENI | CUFOAIA | COSTENI | CUPSENI | CARPINIS | CURTISIU MIC | ? CIMPIA SASULUI | STRIMBU BAIUT | PRELUCA NOUA | PRELUCA | PETERITEA | CONTINUARE PRELUCA | PLOPIS | RAZOARE | ROGOZ | ROHIA-PAMINTUL CREDINTEI | ROMANESTI | RUSOR | SUCIU DE JOS | SUCIU DE SUS | STOICENI | SALNITA | SURDESTI | SATRA | VAD | FAMILIA CULCER-MEMORII | BLESTEMUL PAMÎNTULUI | BISERICA UNITARA -MARTIRI | MARTIRII TARII LAPUSULUI | INTOARCEREA ACASA | BISERICA BAPTISTA LAPUSANA | PENTICOSTALISMUL IN TARA LAPUSULUI | PASTRATORII TRADITIEI | POVESTE | Melania Dan | CONTINUITATE | DIN BOGATIILE LAPUSULUI | SENZATIONAL | RADACINI | " Halal de mine sunt bunic " | Pentru Boguta | Emotii | Dupa 25 de ani | LAPUSENI UNITIVA !!! | REINTOARCERE IN TRECUT I | REINTOARCERE IN TRECUT II | REINTOARCERE IN TRECUT III | Ultima ceremonie | EROI | Rohia 2 | MUNTELE GAINA | PROFESORI | " PEDAGOGI DE SCOALA VECHE " | CAMPIONAT PE MAIDAN | VIOLENTA | Blank page | " LA PESCUIT , IARNA " | Istoria unui parculet | LIBOTIN | VECHIUL LICEU | MENTORI | La gradinita | FOTOGRAFII CLASELE I-IV | CLASA VIII | CLASA X | CLASA XII "A" | MENTORI II | SASCUT | SASCUT II | Blank page | povestiri | povestiri II | povestiri III | povestiri IV | povestiri V | povestiri VI | Dr. SOLOMON CORNELIU | CULTURA | CULTURA II | CULTURA III | LAPUSENI | Lapuseni II | TOAMNA SE NUMARA ....... | COPILARIA MEA ,SPITALUL | STRADA DOINEI | Lapusul si evreii | Lapusul si evreii II | LAPUSUL si evreii II continuare | Lapusul si evreii III | Lapusul si evreii IV | Lapusul si evreii V | LAPUSUL SI EVREII (ENGLEZA) | URME | PRIN CIMITIRUL EVREIESC DIN TIRGUL LAPUS | CASA RABINICA DE LAPUS | Traditii evreiesti | HOLOCAUSTUL LAPUSAN | YAD VASHEM | HOLOCAUSTUL LAPUSAN (ANTISEMITISM) | DOCTORI | FARA LEGATURA | ALEGERI | Blank page | Blank page 2 | Blank page 3 | Contact Me | About Me | Favorite Links

AMINTIRI DIN TIRGU LAPUS / SASCUT

CARPINIS

Enter subhead content here

 
 

Gyertyános.

Nevének változatai: 1405-ben*Leleszi ltár. Stat. D. 209. Karpenys. 1424-ben*U. o. D. 197. Kerpenies, máskép Gerthyanos. 1566-ban*Urb. et. consc. f. 101. nr. 45. G˙erthyanos vagy Gyercsyanos. 1567-ben*Gyf. kápt. Cent. E. 92. R. 48. {571.} Gyertanyos. 1583-ban*Lib. Reg. I. Sig. Báthory 101. és 332. Giorthianos. 1591-ben*Km. Lib. Reg. Sig. Báthory fol. 304. Gyortyanos. 1609-ben*6. Lib. Reg. 166. Giortianosfalva. 1620-ban*Elveszett 9. L. Reg. fol. 65. Giertyanos. 1650-ben*Erd. orsz. eml. XI. k. 105–112. l. Gyertyános. 1831-ben*Cons. stast. topogr. 67. l. oláhul: Kerpenischu.

Nevét az oláh*Cihac 644. Karpa szótól vette, mely nyelvünkön gyertyánfát, gyertyánost jelent.

„In Gyál” nevű hegy aljában s annak oldalain terül el, keresztül foly rajta a községről elnevezett patak, mely Szurduk-Kápolnokon alól egyesül a kápolnok-monostori patakkal, melylyel együtt jobbról a Láposba szakad.

Deéstől 71.4 kilométernyire fekszik a magyar-láposi járásban.

Kővár tartozéka és oláh falu volt, s mint ilyen már 1405-ben*Leleszi ltár. Stat. D. 209. előfordul, midőn Zsigmond király Kővárt Balk fiainak Demeter és Sandrinnak s Drág fiainak György és Sandrinnak adományozta.

Az 1424-iki*U. o. Stat. D. 197. osztály szerint az a Balkfi Sandrin fiainak János és Lászlónak jutott.

1470-ben*U. o. Stat. D. 196. Mátyás király Bélteky Sandrin fiától Mihálytól, mert feleségét megölte s így főbenjáró vétségben elmarasztaltatott, összes javait, így Gyertyánost is elkobozván, azt Drágfi Miklós fiának Bertalannak adományozta.

1474-ben*Okl. Katona Elek tulajdonában. Mátyás király Kodori Pál panaszára rendeli Bélteki Sándorfi Mihálynak, hogy mivel ő Gyertyánost néh. Angelló szathmári kamarásnak, a panaszos testvérének zálogosította el s annak halála után azt minden kárpótlás nélkül egyszerűen elfoglalta, azon Kodori Pálnak a zálogösszeget lefizesse.

1475-ben*Km. prot. Széllyes 67. Bélteki Mihály lefizetvén a zálogösszeget, Gyertyánost azon Kodori Pápa fia Pál visszaereszti.

Az 1475 körüli középszolnoki adóösszeírás szerint*Thallóczy. Kamara haszna 183. mint teljesen elpusztult község emlittetik.

1543-ban*Adóösszeírás. Drágffy Gáspáré, 1546–52-ben már özvegyéé.

1553–54-ben*U. o. Drágffy György a birtokosa.

1556-ban*Károlyi okltár III. 289. Izabella királyné a magban szakadt Drágffy György e birtokát Báthory Györgynek, nejének Báthory Annának s fióknak Istvánnak adományozta.

{572.} 1565-ben*Lib. Reg. 578. Báthory György Miksa császár ellen föllázadván s leveretvén, feje váltságául Kővárt s azzal e tartozékot a császárnak engedte át.

1567-ben*Gyf. kápt. Cent. E. 92. R. 48. II. János király visszafoglalván Kővárát Miksa császártól, azt s összes tartozékait, tehát e tartozékot is, beregszói Hagymás Kristófnak adományozta.

1583-ban*Lib. Reg. I. Sig. Báthory. 101. Báthory Zsigmond e birtokot a kapniki ezüstbányászat czéljából két évre, majd 1585-ben*U. o. 332. 12 évre br. Herberstein Feliciánnak adta haszonbérbe.

1591-ben*Km. Lib. Reg. Sig. Báthory 304. a fejedelem Herberstein Felicián halálával a haszonbért örököseivel további 6 évre megújítja.

1603-ban *Urb. conscr. fasc. 16. nr. 19. a berenczei járáshoz tartozott.

1609-ben*6. L. Reg. 166. Báthory Gábor e Kővárhoz tartozott birtokot Beszterczei Koch Ferencznek adományozza.

1617-ben*Orsz. ltár. Lymbus. Bethlen Gábor azt Kochtól elfoglalta.

1620-ban*9. L. Reg. 65. a fejedelem e birtokot Komlósi Bosó Istvánnak inscribálja.

1627-ben*14. L. Reg. 11. Bethlen Gábor e birtokot halasi Fekete Péter hajdúkapitánynak inscribálja, ki azt néh. Bős Istvántól megvette.

1639-ben*Km. Lymbus. Gyertyános a kapniki bányához tartozik.

1650-ben*Erd. országgy. emlék XI. 105–112. l. mint tiszta fiscalis birtok, Kővárhoz tartozik.

1651-ben*Km. Lymbus. e falu Kapnikbányához csatoltatott.

1659-ben*27. L. Reg. 99. Barcsay Ákos a kapniki bányát e birtokkal együtt Hartman Jánosnak adja bérbe.

1669-ben*Gyf. prot. Append 126–157. összeírt puskások a Koncz, Csókás és pótlólag*Erd. országgy. emlék XIV. 411. a Moldován családok. Szabados a Koncz család.

1690-ig*E. F. L. VII. 478. H. e falu Kapnikbányához tartozott, de felhagyván a bányászattal, újra Kővárhoz csatoltatott.

1702-ben*Erd. főkormányszéki ltár. a fiscusé. Oláh nemesek: a Mihályk és Csókás családok.

1719-ben*E. F. L. 479. B. a fiscus e birtokot a Teleki családnak adta át.

1769-ben*E. F. L. 485. C. birtokosa gr. Teleki Ádám.

1809-ben*Erd. főkormsz. ltár. birtokosai: gr. Teleki Ádámnak van 6 jtelke; egy telkesek: 3 Koncz, 4 Csokaj, Bota és 3 Pap család.

1820-ban*Erd. kanczellária. birtokosa gr. Teleki Ádám.

1832-ben*Transm. gr. Teleki Ádám itteni részét Zibay Samunak zálogosítja el.

{573.} 1845-ben*Transm. Zibay Samu átiratja gróf Teleki Ádámtól zálogosított részét.

1863-ban*Urb. Wes. 124. l. Sibay Sándor részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.

Jelenlegi birtokosa 1898-ban: gr. Teleki György után gr. Teleki Árpád; 365 h. Csókás Onucz és Mihálka János öröklés és vásár útján.

Jobbágy családnevek: 1566-ban*Urb. et. conscr. fasc. 101. nr. 45. vajdájuk a Szurduk-Kápolnokon lakó Kápolnoki György, birájuk Gabra volt. Jobbágyok: Élös, Botiz, Fanta, Barla, Zer.

Jobbágyszolgálmányok: 1566-ban*U. o. adó: Szent-György és Szent-Mihálynapon 5-5 frt, de annak leszállitását kérték a török pusztítás miatt. Ajándékok: 5 quart vaj, 5 sajt, egy meddő tehén, minden nyáj után egy juh, karácsonykor 5 szekér fa. Birság: minden vérontásért 1 frt, verésért 60 denár, az idézésre meg nem jelenésért 1 frt, nőszöktetésért 2 frt, erőszaktételért 12 frt, a feleség elhagyásáért 7 frt.

A biró köteles a várnak egy karvalyt vagy 25 denár karvalypénzt adni, karácsonykor pedig egy őzet, vagy annak fejében 32 denárt.

Tizedet adtak: kövér sertésből, legelőre járó disznókból, ha 100 és ha 10 van is, egy darabot, kinek ennél kevesebbje van, minden darabért 2 magyar pénzt s így fizettek tizedet a méhből is, melyekből való pénz a tisztet illette, őt illette még „karvalypénz” czímen minden szabados által fizetett 57 denár. A pap egy ágypokróczot vagy 1 frt 23 denárt, minden nyáj, vagy stronga után egy juh, de kinek tíznél kevesebbje van, semmit sem fizet. A kisebb falu egy 3 éves ünőt, a nagyobb egy nagy, tejelésre alkalmas tehenet. Azon családok, kiknek tehenök s juhok van, egy sajtot s egy negyed mérték vajat.

Az 1603-ik évi*Urb. et. conscr. fasc. 16. nr. 19. urbárium szerint adó: Szent-Györgynapi 1 frt 50 denár; Szent-Mihálynapi ugyanannyi. Ajándékok: 3 drb sajt ŕ 12 denár, 3 budai justa vaj ŕ 12 denár, 1 harmadfű tehén, 1/2 nagybányai mérő borsó, köles, lenmag. Tized: minden disznócsorda után 1 disznó, vagy megváltva darabját 4 denárral, a malaczot 2 denárral. Minden juhnyáj után 1 juh és 1 bárány, a kinek kevesebbje van, 1 báránybőr vagy helyette 25 denár. Méhektől szintén tizedet adnak, vagy minden méhkas után 2 denárt. Disznóadó gyanánt kosárpénzül 4 denárt adnak. Robot: a vár számára évente 2 hold vagy faczia földet szántanak búza s ugyanannyit zab alá, a termésből pedig 2 nagybányai mérő búzát adnak. Minden kaszáló után 1 boglya szénát.

{574.} A birák és szabadosok karvaly vagy őzpénz fejében 60 denárt fizetnek fejenként.

Szorgalmas, földmiveléssel foglalkozó lakói vannak. A szegényebb osztálya karácsony és húsvét alkalmával üdvözlő versekkel járja be a község lakosságát. Élelmük: búza, rozs, de többnyire törökbúzakenyér és tejnemü. Öltözetüket kenderből, gyapjúból házilag készítik. Fehér harisnya, szürke rövid kabát és guba (fehér és szürke) az öltözetük télen, nyáron meg lábravaló, bocskor, szalmakalap.

Házaikat, gazdasági épületeiket kőalapra rakófából egy s több beosztással építik zsendely s többnyire szalmafedél alá.

Berendezése: sütőkemencze, tűzhely, asztal, egy-két ágy, a falak mellett elhelyezett lóczák, székek, ruhatartó, virágos-láda, edénytartó, a falakat rikító színű szent képek, cserép-, porczellántányérok díszítik, melyek mellől házilag készített színes törülközőkendők, a gerendákról színes kancsók csüngenek.

Gör. keleti egyházközség temploma fából épült 1757-ben a falu északnyugati részén. Ugyanez évben szentelték föl „Boldog-Asszony” tiszteletére. Harangjai 1847. évből valók, Kolozsvárt készültek, az egyik felirata: „Öntettetett a gyertyánosi görög ekklezsia számára kővárvidéki esperes Csókás Gergely közbenjárása által.”

Papjai: Pap Tódor, Csókás Vazul, Sovre János s a jelenlegi Csókás János. Gör. kath. egyház hívei a berenczei egyházhoz tartoznak.

Iskolailag jelenleg Berenczével egyesültek. Tanitót közösen tartanak. 1857-ben*Kádár J. Szolnok-Dobokav. Nevelés- és Okt. Tört. 359. a m.-láposi iskolának adóztak.

Éghajlata egészséges, széltől mentes, járvány, jégverés ritkán fordul elő.

Határa termékeny. Terményei: törökbúza, őszi búza, rozs, zab, lóher, bükköny, paszuly, pityóka s több zöldség-félék. Állatai: magyar fajta szarvasmarha, hegyi ló, bival, sertés, juh, kecske, liba, tyúk, récze. Többféle nemes fajú alma, körtve, szilva, cseresznye és diófákat termesztenek.

Ivóvizét a Csokosaneszk és Valea karpinuluj, amaz csorgó, ez patak, szolgáltatja, de ezeken kivül minden háznál gémeskút.

Határhelyek: 1715-ben*E. F. L. VII. 478. H. 547. A. Padura beszeritsi, erdő; Berloi.

1769-ben*U. o. VII. 485. C. Facza kornyilor, La Rudsi, Valye Brostyi, Dumbrava, erdő; Kálye Cseteczenyilor,*Egykor itt erősség volt. Imbre Valtsel.

{575.} 1898-ban: Valea Negoi, Korint, Lutu de ale, Zavoj, Valea brastyi, Karpineta, Zapode, Dumbrava, dűlők.

Lakossága: 1566-ban*U. C. 101–45. 3 jobbágy, egy nemes lakossal, kik 4 házban laknak, puszta ház 4 van benne.

1603-ban*U. C. 16–19. 9 jobbágy lakosa ugyanennyi házban lakik, puszta háza 4.

1634-ben*Km. Neor. E. 1. van benne 11 ház, melyben 35 jobbágy lakik fiaikkal együtt.

1639-ben*Km. Lymbus. fiaikkal együtt 46 jobbágy lakosa van, összesen 14 lakó s 3 új ház van benne.

1651-ben*U. o. fiaikkal együtt 24 jobbágy lakosának 11 háza van s puszta ház egy van benne.

1680-ban*E. F. L. XIII. 6. 12. T. 14 jobbágy lakosa van fiaikkal együtt, lakóház 7, puszta ház 8 van benne.

1684-ben*U. o. 17 jobbágy lakik benne 7 házban s puszta ház pedig szintén 7.

1700-ban*Erd. főkormszéki ltár. egy jobbágy, 4 zsellér, 4 szegény lakik benne fiaikkal együtt, az egész faluban van 3 ház.

1715-ben*E. F. L. VII. 478. H. fiaikkal együtt 22 jobbágy, 5 zsellér, 11 nemes lakossal, van benne 10 lakó s 2 puszta ház.

1720-beli*Erd. főkormszéki ltár. hivatalos összeírás szerint a község el van pusztulva.

1769-ben*E. F. L. VII. 485. C. 8 jobbágy, 16 zsellér, 45 nemes lakosa van fiaikkal együtt, az egész községben 26 lakó s 5 puszta ház van.

1831-ben*Cons. stat. topogr. 67. l. 180 lakossal.

1886-ban 248 lakosból g. kath. 16, g. keleti román 227 és zsidó 5.

1891-ben 308 lakosból egy róm. kath., 33 gör. kath., 265 görög keleti, egy ev. ref. és 8 izraelita

Adója 1898-ban 611 frt 95 kr.

 

Biserica de lemn din Cărpiniş, comuna Copalnic-Mănăştur, judeţul Maramureş datează din anul 1757[1]. Are hramul „Adormirea Maicii Domnului”. Biserica figurează pe lista monumentelor istorice, cod MM-II-m-A-04541.

A fost construită ca biserică ortodoxă, potrivit tradiţiei, în a doua jumătate a sec. al XVI-lea, surse documentare vorbesc însă de anul 1757. S-a aflat iniţial pe locul numit ”Cărpinişul Vechi”-vatra veche a satului, de unde a fost mutată, odată cu satul, în ”Dumbravă”, adică cu 4 km mai spre sud. Reconstruirea bisericii aici s-a făcut pe cheltuiala a 7 familii, contribuţia cea mai importantă revenind însă familiei Conţ Ioan, potrivit inscripţiei de pe una din icoane : ”Făcutu-s-a această sfântă biserică şi icoana hramului Adormirea Maicii Domnului, de către mine io boier Conţ Ioan.” Şi inscripţia de pe icoana ”Sf.Nicolae” menţionează acelaşi donator şi binefăcător al bisericii: ”Făcutu-s-a această sfântă icoană pe seama bisericii ortodoxă română, de către mine, io boier Conţ Ioan, spre slava lui Dumnezeu şi iertarea păcatelor noastre.” A doua strămutare a bisericii, pe locul actual, s-a făcut, probabil, în anul 1812, construcţia suferind şi unele modificări planimetrice. S-a adăugat pridvorul pe latura de vest, mutându-se aici intrarea. S-au adăugat, de asemenea, laturile de sud şi nord ale absidei altarului, mărindu-i asfel suprafaţa. Prin această ultimă modificare, planul bisericii devine unul atipic, absida nemaifiind decroşată, are laturile adăugate în prelungirea laturilor respective ale naosului

 
 
 
 
 
 
Biserica de lemn din Cărpinis (3).JPG
 
 
Biserica de lemn Cărpinis-interioare (5).JPG
 
Imagini din interior Biserica de lemn din Cărpinis.JPG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Enter supporting content here

AMINTIRI