Rózsapatak.
Nevének változatai: 1528-ban* Dragumerfalwa. 1543-ban*
Draghomelfalva. 1609-ben* Dragamerfalva. 1677-ben* Rusor. 1784-ben*
Russor. 1830-ban* Rusor. 1890-ben* Rózsapatak.
Nevét Dragumer személynév után kapta. Hagyomány szerint ezen község már 1384-ben fennállott. Később
Riusor (Rusor) nevet kapott, melynek értelme „vizek közt”-nek felel meg.
A haragosi nagy hegy aljában völgyben fekszik, délről dombok határolják, keresztül foly a
község déli részén a Blozsa nevü patak. Deéstől 58.8 kilométernyire van a magyarláposi járásban.
Rusor 1528 táján keletkezett, mert a mondott évben* özv. Drágffy Jánosné Drugeth Katalin Rusor (akkor még Dragomérfalva) örökös vajdaságát alapitóinak Dragumér
Jánosnak s utódainak adományozza.
1543-ban*
Drágffy Gáspáré, 1546–52-ben pedig már özvegyéé.
1553–54-ben* Drágffy
György.
1556-ban* Izabella királyné a magban szakadt Drágffy György e birtokát Báthory Györgynek, nejének Báthory Annának s fioknak
Istvánnak adományozza.
1565-ben*
Báthory György Miksa császár ellen fellázadván s leveretvén, feje váltságául Kővárt s azzal e tartozékot a császárnak
engedte át.
1566-ban* Kővár tartozéka, vajdája Kápolnok-Monostoron lakik.
{584.} 1567-ben* II. János király visszafoglalván Kővárát Miksa császártól, azt s összes tartozékait, tehát e tartozékot
vagyis Dragumirfalvát is beregszói Hagymás Kristófnak adományozta.
1583-ban* Báthory Dragomirfalvát a kapniki ezüstbányászat czéljából 2 évre, majd 1585-ben*
12 évre báró Herberstein Felicziánnak adta haszonbérbe.
1591-ben* a fejedelem Herberstein Feliczián halálával a haszonbért annak örököseivel további 6 évre megujitotta.
Az 1603-iki* urbarium szerint a csernefalvi tiszttartósághoz tartozott.
1609-ben*
Báthory Gábor drágmezei Dragumér Kozmát és Tamást itteni házaikkal (Barla és Tombosé közt) s birtokaikkal együtt megnemesiti.
1616-ban*
Bethlen Gábor egy itteni Áronpataka nevü rétet (Dragumérfalva és Csernefalva közt) Dragumer Kozmának adományozza.
1631-ben* idevaló egy telkes nemes a Timbus család.
1638-ban*
oláh, nemes lakósa Dragumir.
1650-ben* mint Kővár tartozéka fordul elő.
1651-ben*
nemesek a Timbus és Dragomér családok.
1669-ben* összeírt nemesek a Dragomér János családok 20 taggal és Botta Lár
János. Puskások a Bode, Jakab, Borle családok.
1677-ben* és 1678-ban* Boér máskép Rusori de Rusor család nemes.
1683-ban*
mióta Kornis Gáspár birja, panaszolják, azóta a község határából hosszan 4–5 fácsa vagy hold földet foglalt el, s az
ő jobbágyai birják, eddig ha valami kárt kellett fizetniök, ebből fizették a jobbágyok a nemesekkel együtt, most
az idevaló puskásokat ebből kirekesztették.
1669-ben* gr. Kornis Zsigmond és István birják, 1702-ben is*.
1701-ben*
Kornis Zsigmond.
{585.} 1702-ben* oláh puskás nemesek: a Torma, Dragumir, Marosán Gergely, Bota, Mircse Tamás, Jakab, Berla és Bonczás családok,
a nemesség e majorság földeket is fel akarta osztani, de az urak nem engedték.
1784-ben*
gr. Kornis Zsigmond és neje gr. Haller Anna gyermekei: Gábor, Ignácz, Imre, Anna, Klára és Kata megosztoznak a falu felén,
volt akkor itt nekik 11 jobbágyuk, 4 zsellérük, 3 puszta telek, 7 Felsőbányavidékére szökött jobbágyuk és egykövü malmuk
a Blozsa vizén. Itt lakó nemesek: Madán Vaszi, Drágumér Maftyé, Makaria, Bota Mihály, Kesei Juon.
1809-ben* birtokosai: gr. Kornis Imrének van 7, gr. Kornis Klárának és Ignácznak 1-1 jtelke; többi egytelkesek. 2 Bota,
5 Dragomir, 2 Timbus, 2 Kozmucza, 2 Bob, egy Floreán, 3 Birse, 4 Jakob, 3 Pap, 3 Kesely, egy Dunka, 2 Rusz család.
1820-ban*
birtokosai: gr. Teleki Tamás özvegye, gr. Kornis Ignácz özvegye és gr. Kornis Imre.
1863-ban*
a kir. kincstár részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
Rózsapataka (Rusor) jelenlegi közbirtokosai (1898): Petrován, Drágomir, Kina és Timbus családbeliek
260 h.
Hagyomány szerint egykor Dragomirfalva volt a neve e községnek és magyarok lakták, de ezek később
kipusztulván, helyökbe két testvér telepedett Máramarosvármegyéből s ezek egyike lett volna Dragomir János, kitől
e község hajdan nevét kapta. 1566-beli* összeírás szerint vajdájuk a Szurdukkápolnokon lakó Kapolnoky György, birájuk pedig Dragumir volt. Ugyanekkor
emlittetnek: Pogány, Mircse, Birle, Timbus, Nekores, Fatul és még több család, kik a törökök elől Erdélybe futottak s
itt vonták meg magukat. Jelenlegi román lakosai földmivelők, nyáron lenvászon, télen általuk házilag készitett harisnyaposztó
ruhában járnak, gubát viselnek, azonban az ujabb időben bolti áruval kezdik felcserélni ruházatukat. Házaikat s gazdasági
épületeiket fából épitik többnyire szalmafedél alá, itt-ott zsendelyfedél is látható. Házaikat az utczasorba a kijárattól
5–10 méternyire épitik, gazdasági épületeik ettől jóval belebb feküsznek a telkeken.
Gör. kath. egyházközség temploma kőből épült 1882-ben a község közepén s ugyanez évben
szentelték föl Szent-Demeter tiszteletére. Anyakönyvet 1835 óta vezetnek. Három harangja 1864. és 1886. évből valók.
{586.} Jelenlegi papja Drágomir János.
Felekezeti iskoláját Kápolnokmonostorral közösen tartja fenn. 1858 óta a magyarláposi gör. kath.
iskola czéljaira évenként 25 frttal adózott.*
Éghajlata enyhe, széltől mentes, egészséges, jég ritkán bántja.
Jelenleg határának földje jó és termékeny. Főbb terményei: őszi és tavaszi búza, tengeri,
zab, kender, lóher, burgonya és paszuly. Legelője a hegyeken, melyen magyar fajta szarvasmarhát és kevés juhot, sertést
tenyésztenek. Gyümölcse: alma, körtve, szilva, dió, cseresznye és meggyfélék.
Itatója a már emlitett Blozsapatakon kivül a kitünő ivóvizü Zsdab és Valeá Bányászka nevü
patak, mely nevét a hajdan itt lakó magyarok elnevezése után kaphatta.
Két malma két kővel és kerékkel Kádár Marjuka, Drágomir Tódor és társa tulajdona.
Jobbágyszolgálmányok. 1566-ban* adó: Szent-György és Szent-Mihálynapján 3-3 frtot fizettek.
Ajándékok: 6 quartalia vaj, 6 sajt, egy tehén, minden nyáj után egy juh, karácsonykor 6 szekér
fa.
Birság: minden vérontásért egy frt, verésért 60 denár, az idézésre meg nem jelenésért egy frt,
nőszöktetésért 2 frt, erőszaktételért 12 frt, a feleség elhagyásáért 7 frt.
Minden biró köteles a várnak egy karvalyt, vagy annak fejében 25 denárt adni (karvalypénzt), karácsonykor
pedig egy őzet, vagy annak fejében 32 denárt.
Az 1603-ik évi* urbárium szerint adó: szent-mihálynapi 4 frt 50 denár; szent-györgynapi u. a.
Ajándékok: 5 drb sajt ŕ 12 denár, 5 budai justa vaj ŕ 12 denár, egy harmadfű tehén, 1/2 nagybányai
mérő borsó, köles, lenmag.
Tized: minden disznócsorda után egy disznó, vagy megváltva darabját 4 denárral, a malaczot 2 denárral.
Minden juhnyáj után egy juh és egy bárány, a kinek kevesebbje van, egy báránybőr vagy helyette
25 denár.
Méhektől szintén tizedet adnak, vagy minden méhkas után 2 denárt.
Disznóadó gyanánt kosárpénzül 4 denárt adnak.
Robot: a vár számára évente 3 hold vagy faczia földet szántanak búza s ugyanannyit zab alá, a termésből
pedig 4 nagybányai mérő búzát adnak.
{587.} Minden kaszáló után egy boglya szénát.
A birák és szabadosok karvaly vagy őzpénz fejében 60 denárt fizetnek fejenként.
1784-ben*
a szénán kivül mindenből fizetik a tizedet, Szászáról Rognáig rendesen a bort ők fuvarozzák.
Határhelyek: 1669-ben* Felső forduló, Ungyul boti, In budza és budeze grumazuluj, Lazul mircseszk, Alsóforduló, La bálte nyágre,
Puszta szőlőhegy, In jiletun, Madan irtovány, Inlonka, Kirilla pusztája a felső járásba, Bérla György pusztája,
Dupa griul luppulor, Vlasza Juon pusztája, Popa Pintyi puszta, Péter Alexa puszta, in Kalye Pitorogh, In kapu ungyuluj, In
grend, Kádár Szimeon pusztája, Valye grumazuluj, Valya banyilor, Gajinasul csel majre, Jakab Tódor pusztája, Dupa greul luszuluj,
Valya lazilor, Valya cseresuluj, Valye Otyis, Lazul csel majre, Balte peteraszke, Paló, La pusztie, Kale vaduluj, Szupt dgyeal,
Pojana styis, Puszta malomhely, Bodgyure, La mora popi, Szusztmir Jovanyásze, La mir Jovanyásze.
1770-ben* Kapalnak, most Riu Blosi patak, Valye Csircsilor, Valys Popi, Valye Re, Valye Benyászka, Valye Koszelor, Válye Lazurilor,
Válye Gajeszkuluj, La Apa fintini.
1784-ben* felső forduló: Dupe Riu, Szupt Sije, Pe grumácz, In sész, La Maáre, La Meéri Juonészi, Pe Vályá Benyászke,
Dupe Gejmaru csel Maare, Linge Ilyesby, La Pomsor, La czermuri maar, Grindur, Dupe Riu in Zevojes, Ilyetyiir, La Krucse, Virvu
Szeketuri, Maara Popi, Gruju Lupuluj, Dimbu Nyikari, Gardu czarinyi intre veéjj, Kertyi Petri, Dupe Györgyie luj Kodi, La
Tue luj Birlészk, Valya Brindusi, Pojane Szászuluj, Kasza Gejinaruluj, Czermuri Mare, Pe Teur, La Retyiczelye Szupt Sie, Pód,
Bucza Grumaczilor, Mákirló, Mekirló, Grindur, In Prund, Pojenyicza Dubi.
Alsó forduló: La Valya Gárduluj, Báltá nyágre, Kasztá fináczelor, Kapu Luncsi, Lazu medanuluj,
In lunke, La Szpiny, Kályá vadulor, Virvu flori, Valya kárpinyilor, Szupt Kászá Perászki, Intre Dumur, Bogyur, Sztyirbine,
Velcsavá Karpenyilor, La Ponare, Pojana Vaatyise, Hejtasu Pleskejilor, Peéri Petyeresty, La Horincsie Popi, In Zsgyáb, La
Pilazu Popi, Kászá Popi, La Velcselye, Dupa Grujecze, Resztake, La Sztyilbine, La méri Turtas.
1898-ban Valea Lazuluj, a Lazu patak után; Dealu, hegy; Makirló, {588.} domb; Valea Gromázuluj, két domb közt levő torkolat (Grmnaz torkolat); Garduluj, (gard, kerités), egykor
tilalmas. A Vurvu flori hegy tetején egy kőhalmaz neve: „La zglamen” vagy sír, a régi időben itt tanyázott
s elhalt katona temetője van, melyre az e helyen átmenő rendesen egy galyat vagy követ dob.
Lakossága. Az 1543-ik évtől kezdődőleg egy-egy kaput jegyeznek fel 2–7 szegény
lakossal. 1566-ban*
9 jobbágy, 3 szabados vagy nemes lakik benne s az egész községben 12 lakó és 3 puszta ház van.
1603-ban*
10 jobbágy és 8 szabados vagy nemes lakos s az egész községben 18 lakóház van.
1634-ben*
fiaikkal együtt 42 jobbágy lakosa van s az egész faluban 14 lakóház.
1651-ben* 18 jobbágy
család lakosa van fiaikkal együtt, kik 8 házban laknak.
1700-ban* 3 jobbágy, 8 zsellér lakossal fiaikkal együtt s az egész községben van 5 lakóház.
1720-ban* 23 jobbágy, 68 nemes vagy szabados fiaikkal együtt és 10 zsellér lakosa van s az egész községben 28 lakóház.
1770-ben*
25 nemes vagy szabados és fiaikkal együtt 18 jobbágy lakik benne, van 34 lakó és 4 puszta ház.
1830-ban* 260 lakossal.
1886-ban 405 lakosból, 379 gör. kath., 26 zsidó.
1891-ben 409 lakossal, melyből 2 róm. kath., 374 gör. kath., 33 izraelita.
Adója 1898-ban 838 frt 32 kr.
