Home | CUVINT INAINTE | SCUZE | NOU PE SITE | GENESSIS | GENESSIS II | FRATII MARAMURESENI | COMITATUL SZOLNOK DOBOKA | CONTINUARE I | CONTINUARE II | TARA LAPUSULUI 1876 HARTA | MUSATINII SI MARAMURESUL | 1914 | Blank page | TIRGU LAPUS | TIRGU LAPUS II | TIRGU LAPUS III | FILE DIN ISTORIA LAPUSULUI | ISTORIE A SCOLII LAPUSENE | TARA LAPUSULUI | TARA LAPUSULUI II | TARA LAPUSULUI III | TARA LAPUSULUI IV | MUNTII LAPUSULUI | Tara Chioarului | Blank page | TARA CHIOARULUI II | ISTORIA RELIGIILOR TARII LAPUSULUI | TURISM IN TARA LAPUSULUI ?! | TRASEE TURISTICE IN TARA LAPUSULUI | Blank page | BISERICILE DE LEMN | BISERICI DE LEMN II | PE VREMEA LUI PINTEA | PANORAMA LAPUSULUI | PANORAMA LAPUSULUI II | PANORAMA LAPUSULUI III | FOLCLOR LAPUSAN | TRADITII | BABA | BAIUT | BERINTA | POIANA BLENCHI | POIANA BOTIZII | BOIERENI | BORCUT | DOBRIC | DUMBRAVA | BREBENI | UNGURENI | CERNESTI | CIOCOTIS- | FINATE- | IZVOARELE -BLOAJA | MAGURENI | TRESTIE- | VALENI | POIANA PORCULUI-FINTINELE | DEALUL CORBULUI | INAU | DAMACUSENI | DEALUL MARE | VIMA MICA | DRAGHIA | FAURESTI | GOSTILA | GROSI | GROAPE | JUGATRENI | ASPRA | LASCHIA | LAPUSUL ROMANESC | LIBOTIN | LARGA | MAGOAJA | COPALNIC MANASTIUR | VIMA MARE | COPALNIC | COROIENI | CUFOAIA | COSTENI | CUPSENI | CARPINIS | CURTISIU MIC | ? CIMPIA SASULUI | STRIMBU BAIUT | PRELUCA NOUA | PRELUCA | PETERITEA | CONTINUARE PRELUCA | PLOPIS | RAZOARE | ROGOZ | ROHIA-PAMINTUL CREDINTEI | ROMANESTI | RUSOR | SUCIU DE JOS | SUCIU DE SUS | STOICENI | SALNITA | SURDESTI | SATRA | VAD | FAMILIA CULCER-MEMORII | BLESTEMUL PAMÎNTULUI | BISERICA UNITARA -MARTIRI | MARTIRII TARII LAPUSULUI | INTOARCEREA ACASA | BISERICA BAPTISTA LAPUSANA | PENTICOSTALISMUL IN TARA LAPUSULUI | PASTRATORII TRADITIEI | POVESTE | Melania Dan | CONTINUITATE | DIN BOGATIILE LAPUSULUI | SENZATIONAL | RADACINI | " Halal de mine sunt bunic " | Pentru Boguta | Emotii | Dupa 25 de ani | LAPUSENI UNITIVA !!! | REINTOARCERE IN TRECUT I | REINTOARCERE IN TRECUT II | REINTOARCERE IN TRECUT III | Ultima ceremonie | EROI | Rohia 2 | MUNTELE GAINA | PROFESORI | " PEDAGOGI DE SCOALA VECHE " | CAMPIONAT PE MAIDAN | VIOLENTA | Blank page | " LA PESCUIT , IARNA " | Istoria unui parculet | LIBOTIN | VECHIUL LICEU | MENTORI | La gradinita | FOTOGRAFII CLASELE I-IV | CLASA VIII | CLASA X | CLASA XII "A" | MENTORI II | SASCUT | SASCUT II | Blank page | povestiri | povestiri II | povestiri III | povestiri IV | povestiri V | povestiri VI | Dr. SOLOMON CORNELIU | CULTURA | CULTURA II | CULTURA III | LAPUSENI | Lapuseni II | TOAMNA SE NUMARA ....... | COPILARIA MEA ,SPITALUL | STRADA DOINEI | Lapusul si evreii | Lapusul si evreii II | LAPUSUL si evreii II continuare | Lapusul si evreii III | Lapusul si evreii IV | Lapusul si evreii V | LAPUSUL SI EVREII (ENGLEZA) | URME | PRIN CIMITIRUL EVREIESC DIN TIRGUL LAPUS | CASA RABINICA DE LAPUS | Traditii evreiesti | HOLOCAUSTUL LAPUSAN | YAD VASHEM | HOLOCAUSTUL LAPUSAN (ANTISEMITISM) | DOCTORI | FARA LEGATURA | ALEGERI | Blank page | Blank page 2 | Blank page 3 | Contact Me | About Me | Favorite Links

AMINTIRI DIN TIRGU LAPUS / SASCUT

RAZOARE

Enter subhead content here

{96.} Macskamező.

Nevének változatai: 1500-ban*Km. prot. Michael 17. és Neoreg D. 4. Machkamezew. 1553-ban*Transilv. fasc. 9. nr. 69. Maczkamezew. 1750-ben*E. F. K. ltár. Macskamező.

Nevét erdeiben egykor bőven található vadmacskák után kapta. Oláh neve 1830-ban*Cons. statist. topogr. 118. l. Máská.

Magyar-Lápostól délnyugati irányban, ettől mintegy 5 kilométernyire fekszik a Lápos folyó jobbpartján, észak felől egy hegyláncz által környezve, a község kis része azonban a Lápos vize balpartjára is kiterjed.

Hagyomány szerint e község első telepese az itt lakó nemes Velle család őse volt, ki egy irtásos helyen vadmacskát lövén meg, erről nevezte volna el a községet s jelenlegi pecsétnyomójára is vadmacskát vésettek.

Macskamezőt kezdettől fogva a losonczi Bánffyak birták, mint Magyar-Lápos tartozékát.

1500-ban*Km. prot. Michael 17. és Neoreg. D. 4. Bánffy János fia János, Bánffy Mihály fiai: Imre, Péter, András és Mihály a birtokukban levő Macskamező egyik felét, Bánffy László s fiai: Miklós és Ferencz, Bánffy György fiai: Ferencz, István és Zsigmond, ezen Ferencznek fia Kristóf s azon Istvánnak fia László pedig a birtokukban lévő másik felerészt Csicsó urának, István moldvai vajdának s fiának Bogdánnak eladják.

1553-ban*Trans. fasc. 9. nr. 69. Csicsóvár tartozéka a Lápos vidékén. Vajdája Vele György. Van ekkor benne három kapu és öt szegény lakos.

{97.} 1584-ben*I. L. Reg. Sig. Báthory 251. Báthory Zsigmond e M.-Láposhoz tartozó falu lakóit szűk s terméketlen területük miatt a 30-ad alól fölmenti.

1589-ben*Km. Szolnok int. B. 11. birája Tokos Lukács, esküdtje Tokos Pintye.

1598-ban*Km. Doboka F. 1, 13. birtokosa köblösi Teke György, jobbágyai: Biró és Ungur családok, kenéze Ungur Tivadar.

1602-ben*Orsz. ltár. Kamuthy Farkas birja.

1608-ban*4. L. Reg. 244. Rákóczy Zsigmond e birtokot, mely ezelőtt Szamosujvárhoz tartozott, Bibarczfalvi Nagy Menyhértnek, Kézdi szék kapitányának adományozta.

1613-ban*7. L. Reg. 42. Bethlen Gábor e birtokba, mely állitólag Kővár várához tartozik, Ilky János kővári várnagyot új adomány czimén megerősiti.

1618-ban (a Rettegi gyüjteménye szerint) a fejedelemnek itteni birtoka után, mely Szamosujvárhoz tartozik, Dráva Gergely puskást állitották ki.

1625-ben*Km. prot. H. 20. Ilky János tiltakozik az ellen, hogy e birtokát a fejedelem jogtalanul Szamosujvárhoz csatoltatta.

1631-ben*16. L. reg. 198. Rákóczy György e Szamosujvárhoz tartozó birtokot Hettyei Bálintnak adja zálogba azon vitézségeért, melyeket Faragó András mezei hadak kapitánya és alvezérsége alatt, előde Bethlen Gábor idejében, a római császárral való harczban kifejlett.

1638-ban*Gyf. Div. Cott. II. fasc. 4. nr. 46. a fiskus e birtokot Köblösi Teke Lukács fia György, fia ifj. János magvaszakadtával elfoglalta, de női ágon lévő utódai*Lást ezeket M.-Köblösnél. annak ellentmondtak.

1653. és 1658-ban*Torma cs. ltár. a szamosujvári uradalomnak itt 7 adózó jobbágya volt.

1659-ben*27. L. Reg. 97. Barcsay Ákos e birtokot Deési Literáti Szőcs Ferencznek és neje Szathmári Erzsébetnek adja zálogba, a kitől Bánffy Zsigmond váltotta ki s 1675. év április 27-én*Torma gyüjt. fejedelmi jóváhagyást nyert reá.

1672-ben*U. o. Pap János és István armalist kapott s 2 telküket a fejedelem megnemesiti.

1675 szept. 19-én*Kmonostori conv. Arm V. 24. Kihirdetve Deés, 1675 okt. 8-án. Szamosujvártt kiállitott oklevél szerint Apaffy fejedelem Macskamezei Ungur Pétert, Mártont és Gábort telkeikkel együtt megnemesiti.*Macskamezei Ungur család czímereit lásd Siebm. Wb. IV. B. 15. Abth. 182. T.

1676-ban*Vármegyei jkv. itteni nemes a Román család.

{98.} 1679-ben*E. F. L. III. 204. H.birtokosa Bánffy Boldizsár, Bánffy Zsigmondnak Kendeffi Annától való fia.

1679-ben*U. o. 159. V. e birtokot Barcsay Kozárváry Ferencz deáknak, Apaffy pedig Bánffy Boldizsárnak*Bánffy e birtokáról minden dézmát a magyar-láposi papnak fizette. adományozta s ez Nagy Péternek adta zálogba, kitől kiváltotta 1694-ben*Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35, 56. birtokosa Bánffy Péter a Boldizsár fia.

1702-ben*E. F. ltár. birtokosa Bánffy Péter; egytelkes nemes a Pap család.

1713-ban*Erd. főkormányszéki ltár. Nemes. Prod. J. 1. egytelkes nemes a Karuly és Pap család, 4-en laknak ugyanennyi házban vagy 2 örökségen.

1721-ben*E. F. L. XII. a Bánffy család birja, idevaló egytelkes nemes a Pap család.

1738-ban*U. o. III. 164. B. birtokosa báró Bánffy Péter. Bánffy Péternek Rhedei Annától fia Péter 1751-ben magtalanul elhunyt s leánya Zsuzsa, ennek gr. Kendeffy Gábortól fia Elek, kinek gr. Bethlen Krisztinától gyermekei: Ráchel és Borbála.*Torma gyüjt.

1774-ben*Megyei ltár selejt. 81. szám. egyik birtokosa Balog Zsigmond és Pap Iliszia.

1786-ban*Erd. főkormányszéki ltár. birtokosa özv. br. Bánffy Péterné, gr. Teleki Borbála,*Torma gyüjt. szerint Mária. van 25 jobbágya, 14 zsellére s 2 szegénye.

1820-ban*Erd. kanczellária ltár. birtokosai. Br. Wesselényi Józsefnek neje Kendeffy Ráchel jogán van 24 telke, gr. Kendeffy Józsefné Kendeffy Borbálának 22. Egytelkes adózó nemesség.

1829-ben*E. F. L. XII. gr. Teleki Mária és a Bánffy örökösök birják.

1838-ban*Megy. ltár. van 21 adózó írni-olvasni nem tudó, 1843-ban*U. o. már 40 oláh ajku nemes lakosa van.

1856-ban*Megyei törv. Ltár. e falu nemesi jogu birtokosai gr. Bethlen Borbála gr. Kendeffy Ádámné, Traun grófnő, br. Wesselényi Farkas, ezek ősei 2400 frtért kapták zálogba.

1863-ban*Urb. Wes. 111. l. Kendeffyné Weér Róza úrbéri kárpótlásban részesült.

1866-ban*Erd. főkormányszéki ltár. nemesi jogú birtokosai: gr. Teleki György, 24 Pap, 5 Cziczok, 1-1 Mán és Orosz.

Jelenlegi birtokosai (1898): gr. Teleki György utóda Árpád, öröklés, 1024 h. Simon Adolf utódai, 200 h. Velle György, Pap Simon, Vlasin László öröklés, részben vásár útján.

Jobbágyszolgálmányok: 1552-ben*Transylv. f. 9. nr. 69. a tisztnek adtak 3 tehenet, egy ökröt 5 frt 75 denár értékben, 9 köböl zabot 3 frt, 3 bárányt 50, {99.} 9 csirkét 18 denár, 4 pint vajat 1 frt értékben. Birságba fizettek 1 frtot a szokott szolgálmányon felül.

1553-ban*Transylv. f. 9. nr. 69. évente Szent-Mártonnapon jobbágyai fele 16, másika pedig 8 denárt fizet, Szent-Györgynapon juhaikból 50-det adnak.*Bővebben Csicsóváránál.

Lakosai kezdet óta földmivelés és baromtenyésztéssel foglalkozó s elég szorgalmatos románok. Keresztelés, esketés alkalmával nagy lakomát csapnak. Temetés után torozás s a gyászoló gyülekezetnek cserépedények osztása, karáncsonyi kántálás s húsvét alkalmával a szegényekkel a templom udvarán való étkezés szokásos.

Ruházatukat házilag állitják elő, nyáron kendervászon ingben és lábravalóban, télen harisnyában járnak, fekete szokmányt hordanak. A nők öltözete vászoning s alsó ruha, melyre fekete szokmányt öltenek, bocskorban járnak, csizmát csak a jobb móduak s főleg ünnepeken viselnek.

Főtáplálékuk a tengeriből készült kenyér.

Házaikat s gazdasági épületeiket szétszórtan fából épitik, kevés kivétellel szalmával fedik.

Gör. kel. egyház hivei. Mindkét temploma fából épült, az elsőnek épitési ideje ismeretlen, a mást 1891-ben vásárolta 50 frton Sósmező egyházközségtől Pap Simon a Nádoré s szintén ő vette egyik harangját. A templomok védőszentje Mihály főangyal. 1892-ben szentelték föl. A régi templom harangjai 1852. évből valók, kolozsvári öntés, az új templomé 1892. évbeli.

Felekezeti iskoláját 1870 körül létesitette, Petőréttel együtt fizetik a tanitót.*Kádár. Nevelés- és Okt. tört. 338. lap.

1858 óta évenként 15 frttal járult a magyarláposi gör. kath. iskola fentartásához.*U. o. 359. l.

1898-ban*Ev. ref. Névkönyv 104. l. 3 ev. ref. hitü lakosa Magyar-Lápos egyházközségéhez tartozik.

E délnek fekvő község éghajlata szelid, az északi széltől a felette emelkedő hegy védelmezi, egészséges, jég ritkán bántja.

1750-ben*Erd. főkormsz. ltár. határának fele téren fekszik s ennek negyede jó termő, a többi rész hegyes és terméketlen. Többnyire tengerivel élnek s ezt árusitják Felső-Bánya és Kapnik vásárain. Barmaikat pedig az ország különböző részeibe hajtják vásárra, de M.-Lápos vásárait is felkeresik. Határa két fordulós, a síkon levő részt a Lápos gyakran elönti s terményeit {100.} megsemmisiti; a hegyi rész kevésbbé termő, 4 ökörrel szántható, trágyázás a víz kiöntése s a záporok lemosása miatt nincs szokásban. Őszi és tavaszi búzavetése ritkán van, mivel a nagy hó és hideg kipusztitja. Egy köböl zab 6 kalangyát, szemül 2 vékát ereszt, tüzelésre való fáserdeje elegendő, legelője azonban szűk, kaszálója fordulónként, egy része M:-Lápos határán is bir. Szántója 274 köb. vetésre való, elvetettek 31 1/2 köb. őszi búzát, 71 1/2 köböl zabot, termett 21 véka szemes tengerije, kaszálója 149 szekérre való.

Öt elpusztult telek lakossága részben kihalt, részben elszökött s ezekből négyet gr. Teleki Mária br. Bánffy Péter özvegye foglalt el, egyet a lakosok mivelnek.

Iparosa egy szűcs. Van 77 jármas ökre, lova, 101 tehén, 16 tulok, 157 juh, 89 disznó és 98 méhköpű. Pálinkafőzők jövedelme 3 frt 26 kr.

1882-ben*Cziráky urb. oszt. határa I. osztályu. Adó alatt van 328 1/4 köböl szántó, 623 szekérnyi kaszáló, 20 ökör, ló, 17 tehén, 1 bornyu, 2 juh, 2 disznó.

Jelenleg határa kevésbbé termő. Terményei: tengeri, őszi, tavaszi búza, rozs, árpa, zab, kender, len, káposzta, pityóka, paszuly, tök, lóher és luczerna. Állatai: fehér szőrű szarvasmarha, bivaly, ló, juh, kecske és sertés. Gyümölcse: alma, körtve és szilva.

Van jó épület-, vas-, fehér és szürke márványköve, melyeket sikerrel bányásznak.

Itatója a Lápos, Valya szenatori patak, melynek oldalán van vaskőbányája, Válya határuluj és Urszojuluj, V. Petrilor, V. Valenilor és Valenyi, mely Dánpataka községétől kapta nevét.

Kétkerekű és kövű malma gr. Teleki Árpád, egy a Pap Tivadar, a harmadik Velle György tulajdona, az utóbbiak egy kerekű és kövűek.

Határhelyek: 1768-ban*2. E. F. L. III. 209. J. Balte Rosie; Vádu Karuluj; Remaszicza; Csertyeze; Sugát; Gyálu Macski; Okalye; Balta Kolakuluj; Grind; Komoricze; Koszte Kornyilor; Fundu Kimpuluj; Zálatruk; Hedrevoje; Zevoj; Gyelnicze; Oszoly; Zepogye; Kalybe Markuluj; Rung; Gyalu sztircsi; Dumbrava; Kerlegat, patak; Resztyos; Dunkszora; Obreszeny; Okole; Zevoju Rosi; la Pér; Lunka; Virtop; Fruntura; Tyesztyesz; Pisztich, Metesk.

1864-ben*Pesty Frigyes gyüjt. Moara beszce, Fresitura, Runk, Dumbrava, Szeketure, Deálu Maski, Virtopele, Lunka.

1898-ban dülők: Mará betrina, Frinturi, Runk, Hedreoje, Zevoju Zsurki, Gyalu Máski, Virtope és Lunka.

{101.} Lakossága: 1553-ban*Transilv. f. 9. nr. 69. van 5 szegény lakosa s az egész községben 3 kapu.

1603-ban*Urb. conscr. f. 65–87. összesen 3 lélek lakik benne.

1630-ban*Km. Lymbus. fiaikkal együtt 38 jobbágy lakosa van, összesen 15 ház van benne.

1703 körül*Erd. főkormsz. ltár. 6 jobbágy lakosa van, házainak száma összesen 6, puszta ház 11.

1750-ben*U. o. 7 egy telkes nemes lakosa lakik 2 telken 7 házban, 22 jobbágy 18 telken és házban, 2 zsellér 2 házban, 5 zsellér külsőség nélkül 5 telken és házban, 3 kóborló s 3 ily özvegy, ezeknek se házuk, se tüzük. Együtt 27 telken 32 házban laknak. El van pusztulva öt ház.

1822-ben*Megyei ltár. 45 gör. kel. családfő lakik Matskamezőn.

1830-ban*Cons. statist. topogr. 118. l. 397 gör. kel. lakossal.

1857-ben Macskamező lakossága*Orsz. ism. tábla 22. l. 594, ebből 4 róm. kath., 174 gör. kath., 376 gör. kel., 7 evang. helv. és 33 zsidó. Házak száma 120.

1886-ban 615 lakosból 2 gör. kath., 593 gör. keleti, 2 helvét hitü, 18 zsidó.

1891-ben 682 lakossal, ebből 9 róm. kath., 7 gör. kath., 623 gör. keleti, 12 ev. ref. és 31 izraelita.

Adója: 1703 körül*Erd. főkormsz. ltár. a jobbágyok és zsellérek egy évi adója 12 frt 50 kr., 2 köb. búza s ugyannennyi zab, 1 1/4 szekér széna s egy húsra való barom. 1748-ban*U. o. 159 frt. 1749-ben*U. o. 175 frt 15 kr. 1755-ben*U. o. 158 frt 35 kr. 1775-ben*U. o. 422 frt 37 kr. 1822-ben*Megyei ltár. 310 frt 30 kr. 1898-ban 1489 frt 42 kr.

 

 

 

1905 Sitzung vom 28. November.

Dr. Franz Kossmat. Das Manganeisenerzlager von Macskamezö in Ungarn.

Über das unter obigem Titel behandelte Thema wurde bereits im Septemberheft der Zeitschrift für praktische Geologie, Berlin 1905, pag. 305—325, eine Arbeit veröffentlicht, deren mineralogischchemischer Teil von C. v. John herrührt, während der geologische Teil vom Vortragenden verfaßt wurde. Im folgenden soll daher nur eine ganz kurze Übersicht gegeben werden.

Das Erzlager von Macskamezö befindet sich im östlichen Abschnitte des Frinturagebirges, welches inselartig aus den relativ wenig gestörten Tertiärablagerungen aufragt und vorwiegend aus Glimmerschiefern (lokal Gneis) mit Einschaltungen von Ohlorit-, Amphibol-schiefer und Marmor besteht. Eine auffallende Marmorbank begleitet die dem Glimmerschiefer eingelagerte Erzzone im Liegenden und fällt wie diese gegen den vom Lapostale begrenzten Südfuß des Gebirges ein.

Die bis über 30 m mächtige und über 2 km lange Lagerzone besteht in unzersetztem Zustande aus kristallinischen, mangan-eisen-haltigen Mineralien, unter welchen, wie die Untersuchungen durch C. v. John zeigten, Knebelit (Mn Fe-Olivin mit rund 30% Si02, 

23—26% MnO, 43% FeO nebst geringen Mengen von CaO und MgO) und Dannemorit (Hornblende mit rund 50% &0.,, 26—29°/

0 VeO, 11% MnO, 10% MgO und etwas CaO) die Hauptrolle spielen. An manchen Stellen erscheint in geringer Menge Spessartin (Mn-Al-Fe-Granat) beigemengt, während Apatit immer vorhanden ist. Mit den Silikaten oft eng verbunden und zum Teil lagenweise mit ihnen wechselnd, kommt eisenhaltiger Mangan spat vor, welcher lokal zu dicken Linsen anschwillt. Im alten großen Tagbau von Valea Frintura bei Macskamezö bildet manganhaltiger Magnetit in dünnschichtigem Wechsel mit beigemengtem Spat, Silikaten und Apatit Erzlagen von mehreren Metern Mächtigkeit1). In der Oxydationsregion ist aus den kristallinischen Mineralien eine im westlichen Teile der Lagerzone — Tagbau von Frintura und Umgebung — bis 10»« mächtige Lagerstätte von Braunstein (Pyrolusit, Manganit, Psilomelan) hervorgegangen. Die bei der Zerlegung der Silikate freiwerdende Kieselsäure ist vorwiegend neben dem Erzstocke in Form von Quarz und manganhaltigem Eisenkiesel abgeschieden. Die sekundären Umwandluugsvorgänge reichen jedenfalls vor das Ende der Tertiärzeit zurück, da die oxydierte Erzmasse noch von tektonischen Störungen betroffen und von Erosionsgräben durchschnitten wurde, so daß im Grunde der letzteren vorwiegend die älteren Lagerarten entblößt sind, welche nur wenig mächtige Oxydationskrusten und Kluftausfüllungen zeigen.

Was die Entstehung der kristallinischen Lagerin asse anbelangt, sprechen geologische und chemische Gründe iu gleicher Weise für sedimentären Ursprung. Das Lager bildet ähnlich dem Kalkzuge im Liegenden eine den Schiefern konkordante Einschaltung, zeigt im Detail einen oft sehr detaillierten Wechsel mineralogisch verschiedener Bestandteile und ist in bezug auf seine chemische Zusammensetzung durch große Einförmigkeit gekennzeichnet: es kommen nur Elemente vor, welche in Sedimentärgebilden allenthalben stark vertreten sind, während andere Schwermetalle als Fe und Mn fehlen.

Das Vorkommen weist somit große Verwandtschaft mit den von Vogt beschriebenen Eisenerzlagern von Dunderlandtal und Ofoten in Norwegen auf und darf wie diese als regionalmetamorphes Um-wandlungsprodukt eines alten Sediments aufgefaßt werden.

 
 

Biserica de lemn din Răzoare

 

 

Biserica de lemn din Glod
Vedere de ansamblu: mai 2009

Biserica de lemn din Glod se află în localitatea Răzoare din judeţul Maramureş unde a fost adusă după 1867 din satul Glod, Sălaj. Ea este datată relativ din anul 1740. Biserica se află pe noua listă a monumentelor istorice sub codul LMI: MM-II-m-A-04610.

 

 

 


 

 

File:Biserica de lemn Sf.Arhangheli Răzoare (18).JPG
 
File:Biserica de lemn Sf.Arhangheli Răzoare (16).JPG

 

Biserica de lemn Sf. Dumitru din Răzoare

 

Fișier:RO MM Razoare St. Dumitru wooden church 30.jpg
 
Biserica de lemn Sf.Dumitru, localitatea Răzoare, judeţul Maramureş, foto:iunie 2009.
 
Fișier:RO MM Razoare St. Dumitru wooden church 3.jpg
 

Biserica de lemn Sf.Dumitru se află în localitatea Răzoare, din judeţul Maramureş. Ea datează din anul 1875[1]. Biserica se află pe noua listă a monumentelor istorice

 

 Imagini din exterior

Fișier:RO MM Razoare St. Dumitru wooden church 2.jpg

Fișier:RO MM Razoare St. Dumitru wooden church 26.jpg

 File:Biserica de lemn Sf.Dumitru Răzoare (29).JPG

File:RO MM Razoare St. Dumitru wooden church 25.jpg

File:RO MM Razoare St. Dumitru wooden church 1.jpg

File:RO MM Razoare St. Dumitru wooden church 10.jpg

File:RO MM Razoare St. Dumitru wooden church 11.jpg

File:RO MM Razoare St. Dumitru wooden church 20.jpg

File:RO MM Razoare St. Dumitru wooden church 6.jpg

 
 
 
Razoare Maramures

 
 
 
 
 
S 2637 Tara Lapusului Biserica de lemn din Razoare Circulata foto mare
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Enter supporting content here

AMINTIRI