Home | CUVINT INAINTE | SCUZE | NOU PE SITE | GENESSIS | GENESSIS II | FRATII MARAMURESENI | COMITATUL SZOLNOK DOBOKA | CONTINUARE I | CONTINUARE II | TARA LAPUSULUI 1876 HARTA | MUSATINII SI MARAMURESUL | 1914 | Blank page | TIRGU LAPUS | TIRGU LAPUS II | TIRGU LAPUS III | FILE DIN ISTORIA LAPUSULUI | ISTORIE A SCOLII LAPUSENE | TARA LAPUSULUI | TARA LAPUSULUI II | TARA LAPUSULUI III | TARA LAPUSULUI IV | MUNTII LAPUSULUI | Tara Chioarului | Blank page | TARA CHIOARULUI II | ISTORIA RELIGIILOR TARII LAPUSULUI | TURISM IN TARA LAPUSULUI ?! | TRASEE TURISTICE IN TARA LAPUSULUI | Blank page | BISERICILE DE LEMN | BISERICI DE LEMN II | PE VREMEA LUI PINTEA | PANORAMA LAPUSULUI | PANORAMA LAPUSULUI II | PANORAMA LAPUSULUI III | FOLCLOR LAPUSAN | TRADITII | BABA | BAIUT | BERINTA | POIANA BLENCHI | POIANA BOTIZII | BOIERENI | BORCUT | DOBRIC | DUMBRAVA | BREBENI | UNGURENI | CERNESTI | CIOCOTIS- | FINATE- | IZVOARELE -BLOAJA | MAGURENI | TRESTIE- | VALENI | POIANA PORCULUI-FINTINELE | DEALUL CORBULUI | INAU | DAMACUSENI | DEALUL MARE | VIMA MICA | DRAGHIA | FAURESTI | GOSTILA | GROSI | GROAPE | JUGATRENI | ASPRA | LASCHIA | LAPUSUL ROMANESC | LIBOTIN | LARGA | MAGOAJA | COPALNIC MANASTIUR | VIMA MARE | COPALNIC | COROIENI | CUFOAIA | COSTENI | CUPSENI | CARPINIS | CURTISIU MIC | ? CIMPIA SASULUI | STRIMBU BAIUT | PRELUCA NOUA | PRELUCA | PETERITEA | CONTINUARE PRELUCA | PLOPIS | RAZOARE | ROGOZ | ROHIA-PAMINTUL CREDINTEI | ROMANESTI | RUSOR | SUCIU DE JOS | SUCIU DE SUS | STOICENI | SALNITA | SURDESTI | SATRA | VAD | FAMILIA CULCER-MEMORII | BLESTEMUL PAMÎNTULUI | BISERICA UNITARA -MARTIRI | MARTIRII TARII LAPUSULUI | INTOARCEREA ACASA | BISERICA BAPTISTA LAPUSANA | PENTICOSTALISMUL IN TARA LAPUSULUI | PASTRATORII TRADITIEI | POVESTE | Melania Dan | CONTINUITATE | DIN BOGATIILE LAPUSULUI | SENZATIONAL | RADACINI | " Halal de mine sunt bunic " | Pentru Boguta | Emotii | Dupa 25 de ani | LAPUSENI UNITIVA !!! | REINTOARCERE IN TRECUT I | REINTOARCERE IN TRECUT II | REINTOARCERE IN TRECUT III | Ultima ceremonie | EROI | Rohia 2 | MUNTELE GAINA | PROFESORI | " PEDAGOGI DE SCOALA VECHE " | CAMPIONAT PE MAIDAN | VIOLENTA | Blank page | " LA PESCUIT , IARNA " | Istoria unui parculet | LIBOTIN | VECHIUL LICEU | MENTORI | La gradinita | FOTOGRAFII CLASELE I-IV | CLASA VIII | CLASA X | CLASA XII "A" | MENTORI II | SASCUT | SASCUT II | Blank page | povestiri | povestiri II | povestiri III | povestiri IV | povestiri V | povestiri VI | Dr. SOLOMON CORNELIU | CULTURA | CULTURA II | CULTURA III | LAPUSENI | Lapuseni II | TOAMNA SE NUMARA ....... | COPILARIA MEA ,SPITALUL | STRADA DOINEI | Lapusul si evreii | Lapusul si evreii II | LAPUSUL si evreii II continuare | Lapusul si evreii III | Lapusul si evreii IV | Lapusul si evreii V | LAPUSUL SI EVREII (ENGLEZA) | URME | PRIN CIMITIRUL EVREIESC DIN TIRGUL LAPUS | CASA RABINICA DE LAPUS | Traditii evreiesti | HOLOCAUSTUL LAPUSAN | YAD VASHEM | HOLOCAUSTUL LAPUSAN (ANTISEMITISM) | DOCTORI | FARA LEGATURA | ALEGERI | Blank page | Blank page 2 | Blank page 3 | Contact Me | About Me | Favorite Links

AMINTIRI DIN TIRGU LAPUS / SASCUT

SALNITA

Enter subhead content here

 
 

Szelnicze.

Nevének változatai: 1566-ban*Urb. et conscr. fasc. 101. nr. 45. Szalnapatak. 1567-ben*Gyf. kápt. Cent. E. 92. R. 48. Zanicza és Zalnicza pataka vagy új Szalna. 1583-ban*Lib. Reg. I. Sig. Báthory 101. Zelnicze. 1650-ban*Erd. Orsz. Eml. XI. 105–112. Szernicze. 1669-ben*Gergely T. cs. ltára. Szelnyitze. 1830-ban*Conscr. statist. topogr. 177. l. Szelnyitze, oláhul Szelnyitzá.

E község neve szláv, jelentése: szállás, telepités.

E község a Lápos folyó balpartján két részből áll. Egy része egy hegyen, a más alább a patak mentén fekszik szétszórtan, a vármegye székhelye Deéstől 48.9 kilométernyire a nagyilondai járásban.

Alsó-Szelnicze vagy Kis-Szálnapatak és Nagy-Szelnicze vagy Felső-Uj-Szálna egymástól különálló községek Kővárhoz tartoztak. Mindkettő 1566 előtt*Urb. conscr. fasc. 101. nr. 45. egy pár évvel épült, tehát 1553–54 körül, előbb Szalna-Pataka s azután Nagy- vagy Felső-Szelnicze. Az ekkori összeírás szerint új lakosai még adót nem fizetnek. Vajdájuk Kis-Bunon lakó Marián, ki azt állitja, hogy Nagy-Szalnát Báthori Annától Drágfi Gáspár özvegyétől és fiától Györgytől kapta s telepitette 1566 előtt alig nehány évvel.*Itt meg kell jegyeznem, hogy több Szalna és Szelnicze emlittetik, melyek közül egy Románfalvának is a neve. Az 1566-beli urbariumból határozottan nem lehet kivenni, hogy tulajdonképen melyiket kell értenünk alatta. Zalniczapatakát 1567-ben*Gyf. kápt. Cent. E. 92. R. 48. II. János király, mint Kővár tartozékát Beregszói Hagymás Kristófnak Biharvármegye és Nagyvárad vára kapitányának adományozta.

1583-ban*Lib. Reg. I. Sig. Báthory 101. Báthory Zsigmond fejedelem ezüstbányászat czéljából előbb két évre, majd 1585-ben*U. o. 332. 12 évre báró Herberstein Felicziánnak adta haszonbérbe.

1603-ban*Urb. et conscr. fasc. 16 nr. 19. a drágavilmai járáshoz tartozott.

1620-ban*Erd. Tört. Ad. II. k. 284. l. 9. L. Reg. 68. a fejedelem 16 jtelket a naplóíró és konstantinápolyi követének, marosvásárhelyi Borsos Tamásnak inscribál.

1650-ben*Erd. Orsz. Eml. XI. 105–112. l. Kővárhoz tartozó fiskalis birtok.

1651-ben*Km. Lymbus. birtokosa Pekry Ferencz, nemes a Bab család.

{308.} 1662–63-ban*Km. prot. Laki 132. és 27. Lib. Reg. 507. Teleki Mihály birja.

1668-ban*Erd. főkormsz. ltár. Apaffy Mihály e birtokot Teleki Mihálynak adta zálogba.

1669-ben*Gyf. prot. Append. 126–157. összeírt puskások a Bogye és pótlólag*Erd. Orsz. Eml. XIV. 412. a Bálint családok. Szabados a Bab család.

1699-ben*Erd. főkormsz. ltár. gr. Teleki Mihályné Weér Judit birja.

1702-ben*U. o. birtokosa Teleki László. Oláh nemesek a Bogye és Bab családok.

1749-ben*E. F. L. VII. 528. A. birtokosai: gr. Teleki Sándor, János és Ádám.

1786-ban*Erd. főkormsz. ltár. birtokosai: gr. Teleki Sámuelnek van 24 jobbágya, 1 zsellére, 6 szegénye, gr. Teleki Lajosnak 4 jobbágya, gr. Teleki Ádámnak 3 jobbágya, gr. Teleki Tamásnak 1 jobbágya.

1809-ben*U. o. birtokosai: gr. Teleki Sámuelnek van 20, gr. Teleki Károlynak 3, gr. Teleki Lászlónak 2 jtelke, telekrészük van gr. Teleki Tamásnénak s gr. Bethlen Lászlónak. Egy telkesek: 18 Bogye, 3 Bob, Babb vagy Pap, 1 Soltucz család.

1820-ban*Erd. kanczellária ltára. birtokosai: gr. Teleki Samu és László, gr. Teleki Tamás özvegye és Ujfalvy Samu.

1863-ban*Urb. Wesen 78–95. l. gr. Teleki Samu örökösei, gr. Teleki Ödön, Ujfalvi Sándor részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.

Jelenlegi birtokosa (1898): községi erk. testület; 645 h. 605 öl.

A gör. keletiek Drágavilmával együtt tartanak tanitót s iskolát 1870 óta. A gör. katholikusok az újabb időben Frinkfalva és Románfalvával tartanak fenn iskolát, a tanitást több izben a papok vállalták magukra.

Lakosai románok, földmivelés- és baromtenyésztéssel foglalkoznak. A szalmabábtevés új év éjjelén a legények és leányok lakásai elé szokásos. Öltözetüket gyapjuból és kenderből házilag állitják elő, díszesen himzett inget, bő lábravalót és gubát hordanak.

Épületeik kőalapon faoldaluak, szalmafedelüek. 1830-ban*Conscr. stat. topogr. 176. gör. kath. és gör. kel. egyházközség. Mindkettőnek temploma fa.

Jelenleg 1898-ban is két felekezet van a községben; van négy templomuk. A gör. kel. régi templom állitólag 300 éves, a község nyugati részén, az újabb kisebb, a vizen túl épült 1876-ban. A gör. kath. egyik templom 1846. évbeli, a nagybunyiaktól kapták ajándékba, az újabb 1880-ban épült s a szent archangyalok tiszteletére szentelték föl. Anyakönyve 1850 óta vezettetik. Harangjai újabb időbeli, kolozsvári {309.} öntésüek. Lelkészek: Pap István, Sima János, jelenleg Petrisor Péter és Román János.

Éghajlata egészséges, a szél, zivatar itt gyakori.

1720-ban*Erd. főkormsz. ltár. határa terméketlen, épületnek való fás erdeje nincs, legelője, rétje, úgyszintén tüzelésre való fás erdeje kevés.

Határának földje részben fekete, agyagos és köves; nagy része erdős, terméketlen, jobbára juh és hazai fajta szarvasmarhatenyésztéssel foglalkoznak. Gyümölcse: beszterczei és gömbölyü kis fekete szemü szilva, alma és körtve.

Itatója a Lápos vize és több apró forrása. Malmai: a gr. Teleki-féle 3 kövü, a nemeseké 2 kövü a Lápos-folyón, ezen kivül 6 egykövü felülcsapó kisebb patakmalom. Fehér és szürkés márványköve kihasználatlanul hever. Két barlangja meglehetős terjedelmü, a nép ezeket is Pintye rablófőnökkel hozza összeköttetésbe; azt állitják, hogy egyik kőfallal volt megerősitve s innen a határrész neve, Cseteczele vagy váracska.

Jobbágyszolgálmánya ugyanaz 1603-ban, mint Szakaturának s a többi Kővárhoz tartozott falvaké.

Határhelyek: 1864-ben*Pesty Frigyes gyüjt. Aspra, nagy kőszikla, Hirtopu, gödrös hely, Dealu inaltu, magas hegy, Opcina, nagy erdő, Dealu cseteczi, hegy, egykor vár, Dealu lakuluj, hegy, Zapogye, völgy, Plopis, egykor nagy nyárfaerdő, most legelő, Valea gladuluj, patak.

1898-ban dülők, határrészek: Ruptur, Pe poduri, Pe podur Koszte Poduluj, Dumbrecse, Pesteriu, la Áspru, la Virtoptyi, dealu Mestecsinyuluj, Gyalu malt, Csetecze, Cseteczele dealu maltu, Vale Satuluj, Plopis, Fácza mare, Fácza gloduluj, Szeketura mare.

Területe 1900-ban 3849 k. hold.

Lakossága: az 1603-ik évi*Urb. conscr. fasc. 16–19. összeírás szerint 13 jobbágy lakosa van s az egész községben 13 lakó- és 21 puszta ház.

1700-ban*Erd. főkormsz. ltár. fiaikkal együtt 37 jobbágy, 16 zsellér lakossal, van benne 21 lakóház.

1720-ban*E. F. L. VII. 547. T. fiaikkal együtt 83 jobbágy, 14 nemes lakossal, 23 lakóház.

1830-ban*Conscr. statist. topogr. 177. l. 413 lakossal.

1886-ban 604 gör. kath., 2 zsidó, együtt 606 lakóval.

1891-ben 872 lakóból: 4452 gör. kath., 418 gör. kel., 2 izraelita.

{310.} 1900-ban 877 lakossal, ebből 440 férfi, magyar 8, 869 oláh, magyarul beszél 8, róm. kath. 1, gör. kath. 391, gör. keleti 473, izraelita 12. Ir és olvas 64. Házak száma 213.

Adója: 1898-ban 1480 frt 36 kr.

 
 
 
 
 
Salnita
 
Puntea Salnitei
 
Lapusul si Salnita vazute de pe belvederea stancoasa
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Enter supporting content here

AMINTIRI