Home | CUVINT INAINTE | SCUZE | NOU PE SITE | GENESSIS | GENESSIS II | FRATII MARAMURESENI | COMITATUL SZOLNOK DOBOKA | CONTINUARE I | CONTINUARE II | TARA LAPUSULUI 1876 HARTA | MUSATINII SI MARAMURESUL | 1914 | Blank page | TIRGU LAPUS | TIRGU LAPUS II | TIRGU LAPUS III | FILE DIN ISTORIA LAPUSULUI | ISTORIE A SCOLII LAPUSENE | TARA LAPUSULUI | TARA LAPUSULUI II | TARA LAPUSULUI III | TARA LAPUSULUI IV | MUNTII LAPUSULUI | Tara Chioarului | Blank page | TARA CHIOARULUI II | ISTORIA RELIGIILOR TARII LAPUSULUI | TURISM IN TARA LAPUSULUI ?! | TRASEE TURISTICE IN TARA LAPUSULUI | Blank page | BISERICILE DE LEMN | BISERICI DE LEMN II | PE VREMEA LUI PINTEA | PANORAMA LAPUSULUI | PANORAMA LAPUSULUI II | PANORAMA LAPUSULUI III | FOLCLOR LAPUSAN | TRADITII | BABA | BAIUT | BERINTA | POIANA BLENCHI | POIANA BOTIZII | BOIERENI | BORCUT | DOBRIC | DUMBRAVA | BREBENI | UNGURENI | CERNESTI | CIOCOTIS- | FINATE- | IZVOARELE -BLOAJA | MAGURENI | TRESTIE- | VALENI | POIANA PORCULUI-FINTINELE | DEALUL CORBULUI | INAU | DAMACUSENI | DEALUL MARE | VIMA MICA | DRAGHIA | FAURESTI | GOSTILA | GROSI | GROAPE | JUGATRENI | ASPRA | LASCHIA | LAPUSUL ROMANESC | LIBOTIN | LARGA | MAGOAJA | COPALNIC MANASTIUR | VIMA MARE | COPALNIC | COROIENI | CUFOAIA | COSTENI | CUPSENI | CARPINIS | CURTISIU MIC | ? CIMPIA SASULUI | STRIMBU BAIUT | PRELUCA NOUA | PRELUCA | PETERITEA | CONTINUARE PRELUCA | PLOPIS | RAZOARE | ROGOZ | ROHIA-PAMINTUL CREDINTEI | ROMANESTI | RUSOR | SUCIU DE JOS | SUCIU DE SUS | STOICENI | SALNITA | SURDESTI | SATRA | VAD | FAMILIA CULCER-MEMORII | BLESTEMUL PAMÎNTULUI | BISERICA UNITARA -MARTIRI | MARTIRII TARII LAPUSULUI | INTOARCEREA ACASA | BISERICA BAPTISTA LAPUSANA | PENTICOSTALISMUL IN TARA LAPUSULUI | PASTRATORII TRADITIEI | POVESTE | Melania Dan | CONTINUITATE | DIN BOGATIILE LAPUSULUI | SENZATIONAL | RADACINI | " Halal de mine sunt bunic " | Pentru Boguta | Emotii | Dupa 25 de ani | LAPUSENI UNITIVA !!! | REINTOARCERE IN TRECUT I | REINTOARCERE IN TRECUT II | REINTOARCERE IN TRECUT III | Ultima ceremonie | EROI | Rohia 2 | MUNTELE GAINA | PROFESORI | " PEDAGOGI DE SCOALA VECHE " | CAMPIONAT PE MAIDAN | VIOLENTA | Blank page | " LA PESCUIT , IARNA " | Istoria unui parculet | LIBOTIN | VECHIUL LICEU | MENTORI | La gradinita | FOTOGRAFII CLASELE I-IV | CLASA VIII | CLASA X | CLASA XII "A" | MENTORI II | SASCUT | SASCUT II | Blank page | povestiri | povestiri II | povestiri III | povestiri IV | povestiri V | povestiri VI | Dr. SOLOMON CORNELIU | CULTURA | CULTURA II | CULTURA III | LAPUSENI | Lapuseni II | TOAMNA SE NUMARA ....... | COPILARIA MEA ,SPITALUL | STRADA DOINEI | Lapusul si evreii | Lapusul si evreii II | LAPUSUL si evreii II continuare | Lapusul si evreii III | Lapusul si evreii IV | Lapusul si evreii V | LAPUSUL SI EVREII (ENGLEZA) | URME | PRIN CIMITIRUL EVREIESC DIN TIRGUL LAPUS | CASA RABINICA DE LAPUS | Traditii evreiesti | HOLOCAUSTUL LAPUSAN | YAD VASHEM | HOLOCAUSTUL LAPUSAN (ANTISEMITISM) | DOCTORI | FARA LEGATURA | ALEGERI | Blank page | Blank page 2 | Blank page 3 | Contact Me | About Me | Favorite Links

AMINTIRI DIN TIRGU LAPUS / SASCUT

PRELUCA

Enter subhead content here

Lozna (Kő.)

Nevének változatai: 1554-ben*Km. prot. Isab. Reg. 91. Loznakew. 1591-ben*Km. Lib. Reg. Sig. Báthory 295. Lonkafalva, másként Loznakeő. 1658-ban*Vármegyei jk. Loznakeo. 1831-ben*Cons. statist. topogr. 96. l. Kőlozna, oláhul Prelutz.

Neve a szláv eredetü losa-ból származott, melynek jelentése füzfa. Előnevét a felette emelkedő nagy kősziklától, melyet oláhul Ptyátrá Prelucsilor-nak hivnak, kapta.

Először emlittetik 1338-ban*Dl. 30010. Anj. Okmtár III. 470. l. Loznapatak, mint patak.

Kő-Lozna a Szamos balpartja közelében részben síkon, részben lejtős oldalon fekszik, délről a Gyalu Ptyetri, keleten a Gyalu Maguri hegyek aljában, északról Nagy-Loznával határos, keresztül foly rajta a Valea Loznei és Loznyisoru patak. Deéstől 55.5 kilométernyire van, a csákigorbói járáshoz tartozik.

{70.} Kezdettől fogva a kolozsmegyei Almásvárához tartozott. 1654-ben*Km. prot. Isab. reg. 91. Somi Anna Balassa Imre özvegye e birtok negyedrészét férjének Patócsi Boldizsárnak hagyományozza.

1560-ban*Gyf. kápt. Cent. A. 65; div. cott. I. fasc. 4, 42. II. János király e birtok felét néh. Bebek Ferencztől elkobozván, azt Báthory Kristófnak adományozta. A birtok másik fele Balassa Zsófiáé.

1564-ben*Gyf. kápt. Cent. A. 54. II. János király néh. Somi Annától a gyermekeire Balassa András és Katalinra Matuznay Péternére szállott itteni részt hűtlenségük miatt elkobozván, Némethi Ferencz tokaji várnagynak s nejének Balassa Zsófiának s testvérének Balassa Margit hajadonnak adományozta oda.

1572-ben*Lib. Reg. II. 706. Miksa császár Balassa Andrást, Somi Borbálát, Balassa Zsófiát és Margitot ennek birtokában megerősiti.

1574-ben*Transm. Balassa András, Somi Borbála lindvai Bánffy Lászlóné, Balassa Zsófi Csáky Lászlóné, és Margit özv. Bornemisza Benedekné most Kendy Gáborné az almási és buzai uradalomban s így e birtokba is beigtattatnak.

1577-ben*2. Lib. Reg. Sig. Báthory 100–103. egy része a fejedelemre szállott, másik részében pedig Csáky László Balassa Zsófia férje*Tatrossi cs. ltára. birt; első férje Némethy Ferencz.

1585-ben*Km. Kolos B. 87. Balassa Zsófia Csáky László özvegye magát első férjétől Némethy Ferencztől való fiának néh. Zsigmondnak itteni részébe beigtatja, de ugyanekkor Némethi Ilona özv. Csáky Dénesné és fia Csáky Mihály annak ellentmondanak.

1586-ban*Km. prot. DD. 86. néh. Csáky László fia István viszont Némethi Ilonát tiltja ki.

1590-ben*Gyf. prot. Append 610. néh. Balassa Margitnak első férjétől néh. Bornemisza Benedektől való gyermekei Zsigmond és Zsófia Saffarith Györgyné, másfelől pedig második férje Kendy Gábor s attól való fiai Kendy István és Gábor itteni részüket maguk közt felosztották és őket 1591-ben*Km. Lib. Reg. Sig. Báthory 295. Báthory Zsigmond abban meg is erősitette.

A Kendyek közti 1590. évi*Gyf. prot. Append. 610. osztály szerint Kendy Istvánnak 1, ifj. Kendy Gábornak pedig 2 itteni jobbágy jutott.

1593-ban*Gyf. Div. Cott. II. fasc. 4. nr. 32. 40. Bornemisza Benedek leánya Zsófia özvegy Saffarith Györgyné itteni részét Kendy Gábornak veti zálogba.

1600-ban*Km. Kolos C. 92, 102. Mihály vajda a hűtlenségbe esett Bocskay Istvánnak itteni részét Csáky Istvánnak adományozta.

{71.} 1607-ben*4. Lib. Reg. 87. és Km. Doboka R. 26. Rákóczy Zsigmond Haller Gábornak Bocskay Ilonától való fiait Györgyöt és Zsigmondot, úgy néh. Bánffy Kristófnak Bocskay Judittól való fiát Lászlót Bocskay István végrendelete alapján, annak itteni részében megerősiti, de az igtatásnak Gyulaffi László özvegye Széchy Katalin ellentmondott.

1627-ben*Km. Doboka H. 33. a fejedelem Haller Györgyöt, Zsigmondot és Bánffy Lászlót itteni részeikben megerősiti. Ugyanakkor*Km. Szolnok int. C. 5. Csáky László itteni részét Wesselényi Boldizsárnak veti zálogba.

1658-ban*Torma cs. ltára. Kornis Ferencznek itt 2, Pokol Istvánnak 2 adófizető jobbágya volt.

1659-ben*Gr. Kornis ltár. Kornis Ferencz a tatár rabságból kiszabadulása alkalmával, több más birtokával együtt itteni részét is zálogba vetette id. Bánffy Györgynek.

1694-ben*Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 56. birtokosai Pokol János, Gábor és Gergely.

1696-ban*Gyf. Misc. III. fasc. 5. nr. 38. Kő-Lozna török hódoltsági falu.

1771-ben*Erd. főkormsz. ltár. Csolti Irimus Todor nemes egyik birtokosa.

1810-ben*U. o. birtokosai: gr. Lázár Jánosnénak van 10, Hosszu Simonnak 1, Matyej Vonucznak és Zakariának 2, Pap Szimionnak 1, a Rád családnak 3, Reinhárd Vonucznak 1, Szilnik Juonnak 1, Szima Iliának 2 jobbágytelke.

1820-ban*Erd. kanczellária ltára. birtokosa: gr. Lázár Józsefné gr. Kornis Annának és gyermekei: István, József és Annának gr. Batthyáninénak van 10 telke; többit a Pokol család birja, köztük több szabad és adózó nemes telek.

1831 deczember 16-án*Megyei ltár. Derékszéki itélet. Pokol Gergely fia György, ennek fiai: Lukács, Silimon, Tamás s neje Pajku Tekla, ennek leánya Pokol Anna Pap Jánosné s ezek 2 gyermeke utódai pereltek a következő családfa alapján:


1. Pap Szászka Márton Lázárné Márton Togyer Márton Atyim def. Márton Logyina Marosán Györgyné Márton Ivána Togyikáné Márton Petka Avrám Lupné Márton János Marosán Gligor Rád Avrám Grigorás Rád Mária Bebenás Urszné Marosán Lupusz Marosán Vána Rusz Vonuczné Marosán Mária Reinhárd Vonuczné Bebenás Maftyej Marosán Mariska Pap Péterné Reinhárd Donicza Irimus Gavrilláné felperesek

{72.}


2. Pap Illyés Herus Jována György Tyekár Mária György def Mária Gligor Péter def. Simonka Gávrilla Gligorás Dumitru N. N. Durusné Alexa Mariska Mária Vonucz Irimia Vaszilika Tódor Vonucz Vonucza Császkai Vonuczné Mihály Vonucz Pap Irimnya Tagyer Mariska Irimus Krecsné Durus István Durus Mihály Násztászia Pokol Vilané Tódor Flóra, Paul Tódorné Vonika. Pokol Viláné Gasia, Pap Vaszilikáné Nászta, Irimus Ananiané Ravéka Pokol Jánosné Jakab Grigor Vonuk alperesek

1838-ban*Megyei ltár. van 38 nem adózó, 4 adózó nemes oláh ajku lakosa, közülük kettő írástudó.

1863-ban*Urb. Wes. 93–188. l. özv. Mezeiné Geréb Krisztina, gr. Lázár György, Lázár László, Sámuel Salamon, Molnár György, Hatfaludi Pál úrbéri kárpótlásban részesültek.

1866-ban*Erd. főkormsz. ltár. nemesi jogú birtokosai: 23 Pap vagy Pop, 21 Pokol, 7 Durus, 7 Záh, 3 Irimus, 3 Popán, 3 Páska, 3 Rád, 3 Császkai, 3 Máté, 2 Nyikora, 2 Bálint, 2 Nemes, 2 Péter, 1 Koruly, 1 Timár, 1 Gecze, 1 Paul.

Jelenlegi birtokosok (1898): nagy- és kőloznai nemesek, 1400 h., vásárlás a volt úrbéresektől és öröklés Pokol Gergely után. Fejér Salamon, Pokol István, Dániel, János, Bálint, Demeter, Gyimán Simon és Mátyás.

A község eredetéről azt tartja a hagyomány, hogy Hunyadi Mátyás király előtt mintegy 7 orosz család telepedett volna le s mint pásztornép lakott itt. Mátyás király a nagyloznai Pokol családnak adta a községgel együtt s ezek utódai, idővel nemzetiségeket elhagyván, oláhokká {73.} lettek. Jelenlegi lakosai szorgalmas földmivelők, baromtenyésztők. A karácsonyi kántálás, az újévi zab-pattogtatás, szentgyörgynapi öntözés szokásos úgy itt, mint Nagy-Loznán. Húst ritkán esznek, jobbára növényi eledelekkel táplálkoznak.

Öltözetük fehér vagy szürke harisnya, darócz vagy juhbőr bunda, báránybőr sapka, bocskor, nyáron kendervászon bő lábravaló, ing, fekete vagy kék rövid mellény, csárdás kalap, némelyek gubát is hordanak.

Házuk s gazdasági épületeik, szerte szét, fából épültek s többnyire szalmafedelüek, újabb idő óta kezdenek utczasorba épitkezni.A gör. kath. egyházközség régi temploma fából épült s 1708-ban Szent Paraskeva tiszteletére szenteltetett föl, de ezen temploma helyett 1888-ban a község közepén épitett újat, melynek felépitéséhez koronás királyunk 150 frttal járult s még ez évben felszenteltetett Szűz Mária tiszteletére. Anyakönyve 1824 óta vezettetik. Két harangja közül az egyik 1889-ik évből való, kolozsvári öntés.

Lelkészei: Pap családból György, János, Domokos után Illyés János s a jelenlegi Florián Sándor.

Felekezeti iskolája Nagy-Loznával közös, oda járnak 1860-as évek óta tanulásra.

Éghajlata mérsékelt, jégverés, járvány ritkán fordul elő.

1750-ben Kő-Lozha határa*Erd. főkormsz. ltár. meglehetős termékeny, két fordulóra van osztva, 3 évenként trágyázást kiván, de nincs szokásban, 6 ökörrel szántható, egy köböl őszi gabona 6, a tavaszi 4 kalangyát s kalangyánként az másfél, ez 3 véka szemmel fizet. Erdeje sok és jó. Évenként kaszálható rétje 16 szekérre való. Kaszálója különben fordulónként. Legelője igen szűk. Szántója 66 köböl vetésnyi, elvetettek 35 3/4 köböl őszi, 30 1/4 köb. tavaszgabonát. Szénarétje 88 szekérre való. Van 42 ökör, ló 48 tehén, 31 tulok, 76 juh, kecske, 54 disznó és 6 méhköpűje.

1822-ben*Cziráky urb. oszt. határa 4-ed osztályu. Adó alatt van 84 köböl szántó, 94 szekérnyi rétje, 7 ökör, 11 tehén, 6 borju, 2 disznó.

Jelenleg határa agyagos és homokos, kevésbbé kötött s eléggé termő. Terményei: tengeri, őszi, tavaszi búza, rozs, paszuly, pityóka, erdélyi fajta szarvasmarhát, bivalyt, apró hegyi lovakat, juhot, kecskét, sertést s majorságféléket tenyésztenek.

Itatója a már emlitett patakokon kivül Pereu luj Peti forrás.

Házi ipara szövés, fonás és nádszék készités.

{74.} Van négy egy-egy kerekü és kövü patakmalma, melyeket Bálint Demeter, Pap Tivadar, Császkai Farkas és Irimus János birnak.

Megemlitendők barlangjai, mint: Pestyera Kábi, Pestyera Korbuluj és Pestyera haita. Az első oly nagy, hogy 6–7 szénával rakott szekér könnyen elfér benne, a másik a viszhangot tisztán adja vissza, az utóbbi pedig összeomlott, maga alá temetett egy egész juhnyájat pásztorostól együtt.

Határhelyek: 1596-ban*Km. Lymbus. emlittetik Loznapatak, mint rét, Kőlozna vidékén.

1864-ben*Pesty Frigyes gyüjt. Prelukucza, szántóföld, Ritu botyeszk, szántóföld, Loznyizara, folyó, Gyálu maguri, magas hegyláncz, Valea Lungului, folyó, Leurgyis, erdős hegy, Pogoru, hegyláncz, Gyalu Popi, hegyláncz; Valea lui Ispán patak; Magura Tyeului, hegyláncz; Valea Csungului, patak; Gyálu ptyetru, erdős és kősziklás hegy; Valea Loznyi, patak; Valea Szinzseris, Dupa Beszerika, Gura vaji Loznei.

Lakossága: 1713-ban*Erd. főkormsz. ltár. 8 jobbágy, 2 zsellér lakosa 10 házban lakik, el van pusztulva 3 ház.

1750-ben*U. o. 3 szabados 3 telken és házban, 10 jobbágy 9 házastelken, 2 telkes zsellér 2 házban, együtt 25 telken és házban laknak s van 4 vándorló is, kiknek nincs semmijük. 4 zsellér és jobbágy az előző két évben Magyarországba ment.

1831-ben*Consigm. Statist. topogr. 96. l. 292 lakossal.

1857-ben*Orsz. ism. tábla 23. l. 490 gör. kath. és 29 zsidó, együtt 519 lakossal, házak száma 114.

1886-ban 480 lakosból 1 róm. kath., 465 gör. kath., 2 helv. h., 12 zsidó.

1891-ben 667 lakossal, melyből 648 gör. kath., 1 ev. ref. és 18 izraelita.

Adója 1748-ban*Erd. főkormsz. ltár. 110 frt 1 1/2 kr., 1749-ben*U. o. 99 frt 51 1/2 kr. 1755-ben*U. o. 85 frt 34 kr. 1775-ben*U. o. 155 frt 45 kr. 1822-ben*Megyei ltár. 85 frt és 1898-ban 1837 frt 20 kr.

 

Lokson.

Nevének változatai: 1378-ban*Dl. 28066. Lokson. 1658-ban*Várm. jk. Lonkafalva. 1743-ban*E. F. K. III. 238. J. Luncsen. 1759-ben*Várm. jk. Luncsenyilor. 1831-ben*Cons. stat. topogr. 96. l. Luncsin, Lunkafalva praedium vagy puszta. {62.} Lokson először akkor emlittetik, midőn azt Lajos király, reája szállván, 1378-ban*Dl. 28066. Bebek Györgynek és Imrének adományozta oda.

1593-ban*Torma gyüjt. Bornemissza Zsófi Saffarith Györgyné többek közt azt is Kendi Gábornak adja.

1743-ban*E. F. L. III. 238. J. gr. Csáky Imre magvaszakadtával e pusztát a fiskus gr. Csáky Borbála br. Bornemissza Jánosné és Kata br. Haller Györgyné, Lázár Druzsiánna Henter Dávidné és Lázár Ádám, Gábor s Antaltól el akarta foglalni, de ezek ellene mondottak.

1759-ben*Várm. jk. Preluka és Luncsenyilor nevü puszták Klicz, N.-Lózna és Szurduk közt emlittetnek.

1831-ben*Cons. stat. topogr. 96. l. br. Jósika Miklós birtoka, mely kezdettől fogva Szurdukhoz tartozott,*Várm. jk. ekkor Kőlóznához tartozó puszta, van 25 lakosa.

 

PRELUCA VECHE

 
 
 
prelua veche3

 

Untitled

 

Scoala Preluca Veche (c) eMM.ro
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 

    photo
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     

     


     

     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     

    Enter supporting content here

    AMINTIRI