Home | CUVINT INAINTE | SCUZE | NOU PE SITE | GENESSIS | GENESSIS II | FRATII MARAMURESENI | COMITATUL SZOLNOK DOBOKA | CONTINUARE I | CONTINUARE II | TARA LAPUSULUI 1876 HARTA | MUSATINII SI MARAMURESUL | 1914 | Blank page | TIRGU LAPUS | TIRGU LAPUS II | TIRGU LAPUS III | FILE DIN ISTORIA LAPUSULUI | ISTORIE A SCOLII LAPUSENE | TARA LAPUSULUI | TARA LAPUSULUI II | TARA LAPUSULUI III | TARA LAPUSULUI IV | MUNTII LAPUSULUI | Tara Chioarului | Blank page | TARA CHIOARULUI II | ISTORIA RELIGIILOR TARII LAPUSULUI | TURISM IN TARA LAPUSULUI ?! | TRASEE TURISTICE IN TARA LAPUSULUI | Blank page | BISERICILE DE LEMN | BISERICI DE LEMN II | PE VREMEA LUI PINTEA | PANORAMA LAPUSULUI | PANORAMA LAPUSULUI II | PANORAMA LAPUSULUI III | FOLCLOR LAPUSAN | TRADITII | BABA | BAIUT | BERINTA | POIANA BLENCHI | POIANA BOTIZII | BOIERENI | BORCUT | DOBRIC | DUMBRAVA | BREBENI | UNGURENI | CERNESTI | CIOCOTIS- | FINATE- | IZVOARELE -BLOAJA | MAGURENI | TRESTIE- | VALENI | POIANA PORCULUI-FINTINELE | DEALUL CORBULUI | INAU | DAMACUSENI | DEALUL MARE | VIMA MICA | DRAGHIA | FAURESTI | GOSTILA | GROSI | GROAPE | JUGATRENI | ASPRA | LASCHIA | LAPUSUL ROMANESC | LIBOTIN | LARGA | MAGOAJA | COPALNIC MANASTIUR | VIMA MARE | COPALNIC | COROIENI | CUFOAIA | COSTENI | CUPSENI | CARPINIS | CURTISIU MIC | ? CIMPIA SASULUI | STRIMBU BAIUT | PRELUCA NOUA | PRELUCA | PETERITEA | CONTINUARE PRELUCA | PLOPIS | RAZOARE | ROGOZ | ROHIA-PAMINTUL CREDINTEI | ROMANESTI | RUSOR | SUCIU DE JOS | SUCIU DE SUS | STOICENI | SALNITA | SURDESTI | SATRA | VAD | FAMILIA CULCER-MEMORII | BLESTEMUL PAMÎNTULUI | BISERICA UNITARA -MARTIRI | MARTIRII TARII LAPUSULUI | INTOARCEREA ACASA | BISERICA BAPTISTA LAPUSANA | PENTICOSTALISMUL IN TARA LAPUSULUI | PASTRATORII TRADITIEI | POVESTE | Melania Dan | CONTINUITATE | DIN BOGATIILE LAPUSULUI | SENZATIONAL | RADACINI | " Halal de mine sunt bunic " | Pentru Boguta | Emotii | Dupa 25 de ani | LAPUSENI UNITIVA !!! | REINTOARCERE IN TRECUT I | REINTOARCERE IN TRECUT II | REINTOARCERE IN TRECUT III | Ultima ceremonie | EROI | Rohia 2 | MUNTELE GAINA | PROFESORI | " PEDAGOGI DE SCOALA VECHE " | CAMPIONAT PE MAIDAN | VIOLENTA | Blank page | " LA PESCUIT , IARNA " | Istoria unui parculet | LIBOTIN | VECHIUL LICEU | MENTORI | La gradinita | FOTOGRAFII CLASELE I-IV | CLASA VIII | CLASA X | CLASA XII "A" | MENTORI II | SASCUT | SASCUT II | Blank page | povestiri | povestiri II | povestiri III | povestiri IV | povestiri V | povestiri VI | Dr. SOLOMON CORNELIU | CULTURA | CULTURA II | CULTURA III | LAPUSENI | Lapuseni II | TOAMNA SE NUMARA ....... | COPILARIA MEA ,SPITALUL | STRADA DOINEI | Lapusul si evreii | Lapusul si evreii II | LAPUSUL si evreii II continuare | Lapusul si evreii III | Lapusul si evreii IV | Lapusul si evreii V | LAPUSUL SI EVREII (ENGLEZA) | URME | PRIN CIMITIRUL EVREIESC DIN TIRGUL LAPUS | CASA RABINICA DE LAPUS | Traditii evreiesti | HOLOCAUSTUL LAPUSAN | YAD VASHEM | HOLOCAUSTUL LAPUSAN (ANTISEMITISM) | DOCTORI | FARA LEGATURA | ALEGERI | Blank page | Blank page 2 | Blank page 3 | Contact Me | About Me | Favorite Links

AMINTIRI DIN TIRGU LAPUS / SASCUT

UNGURENI

Enter subhead content here

Budafalva.

Nevének változatai: 1584-ben*I. Lib. Reg. Sig. Báthory 251. Ungurfalva. 1627-ben*14. Lib. Reg. 63. Ugarfalva. 1664-ben*Szolnok Int. M. 3. Ungurfalva. 1767-ben*Erd. főkormsz. ltár, megyei ltár selejt. 27. Budafalva. 1890-ben*Belügyminiszt. 25093. sz. rend. Budafalva. Oláhul:*1831. Consignatio Statist. Topograph. 199. l. Ungurény.

Mindkét nevét Ungur és Buda nevű kenéz alapitójától vette.

Először emlittetik: 1584-ben*I. Lib. Reg. Sig. Báthory 251. Ungurfalva néven.

{288.} Magas hegyek között fekszik, szűk völgyben az „Apa Zdircsi” patak két partján, mely Libatonon felül egyesül a Kupsafalva felől jövő patakkal s egyesülten a Láposba sietnek. Deéstől 60.1 kilométerre a m.-láposi járásban.

Hagyomány szerint e falu helyén Domokos község lakosai laktak és a budafalviak a domokosiak helyén, s a kik idővel lakhelyet cseréltek.*Lásd e hagyományt részletesebben Domokosnál.

Magyar-Lápos tartozéka volt, de mint ilyen még 1553-ban*Transilv. fasc. 9. nr. 69. a tartozékok között elő nem fordul, csakis 1584-ben emlitik először, tehát 1553–1584 közt keletkezett.

1584-ben*I. Lib. Reg. Sig. Báthory 251. Báthory Kristóf utóbb Zsigmond lakosait a 30-ad fizetése alul szegénységük és szűk terméketlen területük miatt felmenti.

1589-ben*Km. Szolnok int. B. 11. itteni birtokos nemes Buda Kozma.

1590-ben*Km. prot. A. 127. Macskamezőn laknak Ungur Lukács és Miklós.

1594-ben*K. M. Arm. Div. ungurfalvi Kozma Mihály nemes egyik birtokosa.

1598-ban*4. Lib. Reg. 10205. idevaló nemes Ungur Mihály, birtokosa a fejedelem.

1600-ben*Km. prot. B. 42. sörvényfalvi Nagy Dániel itteni részét Wass György özvegyének Erdélyi Katalinnak eladja.

1602-ben*K. M. Kamuthy Farkas birtoka.

1609-ben*Gr. Wass ltár. Wass Ferencz özvegye Bogáthi Druzsána György fia részére itteni részükből sógorától Wass Jánostól részt követel. Ugyanezen évben*Buda cs. ltár. és K. M. Conv. Arm. B. 39. ungurfalvi Buda Mihály, Sándor, Tódor és János a fejedelemtől újólag nemességet kapnak s a ki itteni házukat is megnemesiti, de Rákóczy György 1640-ben csak személyes nemességükben hagyja meg, házukat közteher viselésére kötelezi.

1620-ban*Torma gyüjt. birtokosa Wass Ferencz.

1627-ben*14. L. Reg. 63. Bethlen Gábor Wass Jánost és Györgyöt itteni részükben megerősíti.

1647-ben és 1648-ban*22. L. Reg. 14, 66, 75. Gyf. prot. Deum time 129. és Div. Cott. II. fasc. 1. nr. 49. Rákóczy György e birtok felét Bogáthi Druzsánának, 1. Barcsay András, 2. Wass Ferencz, 3. Márk vajda özvegyének s leányának Wass Juditnak, kihalásuk után pedig néh. Wass György fiainak Lászlónak és Jánosnak adja zálogba.

1656-ban*26. Lib. Reg. 637. II. Rákóczy György a fiscus itteni részét Keresztesi Ferencznek s nejének Béldi Katának adja zálogba.

1662-ben*Torma családi levéltár. itteni nemes a Buda család.

{289.} 1664-ben*K. M. Szolnok Int. M. 3. Buda Miklós és temesvári Rácz János részbirtokosok.

1673-ban*Torma gyüjt. decz. 10-én Keresztesi Ferencz fiai Pál és Sámuel itteni zálogos birtokaikban megerősittetnek.

1676-ban*U. o. itteni nemes a Kozmucza és Búd család.

1694-ben*Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35. 56. birtokosa Keresztesi Sámuel.

1702-ben*Erd. főkormsz. az 1609-ben adományozott Buda Mihály és Sándor-féle telken 20 gazda lakott.

1713-ban*Erd. főkormsz. ltár. Nemes. Prod. I. 1. egy telkes nemes a Griga és Bugye család, azok ketten laknak 1 házban vagy egy örökségen és ezek 13-an laknak 13 házban vagy 4 örökségen.

1717-ben*Torma cs. ltár. néhai Keresztesi Pál s neje Nemes Dorottya, leányai: Zsuzsanna id. Jósika Gáborné és Judit Borbátvizi Mátyásnétól leszármazó utódai, t. i. Jósika Imre, Dániel, Mária Folti Bálintné, Zsuzsanna Naláczy Györgyné s ennek fiai Naláczi László, István és György, Judit Inczédy Józsefné és Zejk Mózes egy, más részről pedig azon Keresztesi Pál fiától Ferencztől s nejétől Béldy Katalintól leszármazó Szilvási János, Nádudvari András, Nemes Elek, Váradi András, Balogh Zsigmond s fiai József, Ádám és Dávid e birtokon megosztoznak.

1721-ben*E. F. L. XII. birja Pasisi Pap György és a Buda család, mely kétféle, ezek egymást atyafiaknak nem tartják, egyik résznek törzsökös atyja Buda Gábor s másrészt Glinyzseny-eknek nevezik.

1729-ben*E. F. L. XII. 1/2 fasc. 22. E. a Keresztesi család magvaszakadtával, annak leányági birtokosait: Toroczkay Ágnest Bánffy Györgynét, Balogh Zsigmondot, báró Jósika Zsigmondot, Istvánt és Mózest, Buda Gáspárt, Naláczy Lászlót és Józsefet, Inczédy Józsefnét, Csóka Györgyöt, Dániel Eleket, Nádudvary Andrást, Barcsay Ferenczet, Lukács Sárát és Zejk Miklóst a fiscus bizonyos összegért itteni részükben meghagyja.

1739-ben*E. F. L. III. 198. B. birtokosai: br. Jósika Dániel, József és Mózes; Lészai István, neje Keczeli Sára után, Thoroczkai Péter, özv. Keczeli Borbála.

1749-ben*E. F. L. III. 193. A. birtokosai: br. Jósika Mózes és József, Thoroczkai Péter özvegye, Inczédi Sámuel és az egy telkes Buda család 58 fővel 16 telken.

1754-ben*Erd. L. Reg. X. 355. Mária Terézia királynő ezen a Keresztesi utódoktól visszaszerzett birtokot Pasis Pap Györgynek, dobrai főesperesnek három nemzedékre adományozza.

{290.}


Luczia, Balsa Zsigmondné Balsa Julia Borsos Gergelyné Borsos Mária Bagya Jánosné Bágya Józefa 1813 Jakab Albertné (Procur. Hung. V.) 1754 Pasisi Pap György Anna, Puj Lászlóné 1813 Borsos róza Farkas Józsefné Farkas Éva Farkas Elek és Ferencz 1813.

1786-ban*Erd. főkormsz. ltár. birtokosa özv. Puj Lászlóné Pasics Anna; van 35 jobbágya és 5 zsellére.

1820-ban*Erd. kanczellária ltára. birtokosai: Farkas Józsefnek van 44 telke. Több adózó nemes.

1827-ben*E. F. L. XII. 1/2 41. P. a fiscus e birtokot Puj László özvegye: Pazisi Pap Anna; Bágya Mária: Jakab Albertné és Farkas Józseftől, mint neje Borsos Rózától való gyermekeinek gyámjától, azon Pap György utódaitól magához váltotta.

1838-ban*Megyei ltár. 127 adózó oláh ajkú nemes lakosa közül 4 volt írástudó.

1863-ban*Urb. Wes. 194. l. a kir. kincstár úrbéri kárpótlást kapott.

1866-ban*Erd. főkormsz. ltár. nemesi jogú birtokosai: 136 Buda, 7 Borodi, 6 Pap, 3 Mán, 2 Pogyina családbeli.

1769-beli*Erd. főkormsz. Torm. gyüjt. összeírás szerint „a falu nagyobb része sík téren fekszik, keletre nagyobb, nyugat felé kisebb hegyek határolják; keleti részén egy patak foly, melyet Pereunak hívnak, határa hegyes és nem termékeny, inkább legeltetésre alkalmas. Három erdeje van: Libotinul, Izvoru Kosztuluj és Izvora Reu. Két temploma közül egyik gör. keleti, a másik gör. kath., de ezek száma kevés. Lakói jobbára nemesek, kik maguknak Ductort, hadnagyot választanak, a jobbágyokat a biró itéli, a kik e hivatalt rendre viselik, de a szolgabiró alatt áll s az adót összegyűjti. A nemesek hadnagya egy segéddel és három esküdttel s a biróval és két jobbágygyal 3 frtig itél”.

1717-ben a hagyomány szerint a rablott vagyonnal s fogságra hurczolt keresztényekkel a tatárok erre húzódtak s a Picsoru Movili nevű helyen ledöntött fákkal ezek útját elzárták s a tatárokat legyilkolván, a rabokat megszabadították.

Főfoglalkozásuk az állattenyésztés, babonaságaik vallásos színezetűek. Táplálékuk a málé, melyet tejjel, túróval fogyasztanak. Ruházatuk gyapjúból valók, maguk készítette fekete vagy szürke szokmány, fehér harisnya, bocskor és báránybőr kucsma, melyet még nyáron is viselnek, főleg az öregebbek. Nyári öltözetük kendervászonból készült, {291.} gallér nélkül való lobogós ujjú ing, szűk lábravaló. A nők öltözete czondra szokmány, czifra szőrkatrincza vagy kötény és bocskor. Házaikat közönséges erdei fából szalmafedél alá építik, lehető kezdetleges módon és rendesen belül tapasztják meg. Vallásra nézve gör. kath. és keleti felekezetüek.

A gör. keleti egyház, „Szent Paraszkiva” tiszteletére szentelve, épült kőrisfából 1770-ben a falu közepén. Anyakönyveit 1831 óta vezeti. Papjai: Buda Ilyés, László, Mátyás, István, János és a jelenlegi Tivadar.

A gör. kath. kőtemploma 1896-ban épült, „Szent-Mihály és Gábor” archangyalok tiszteletére van szentelve, két harangja e felírással: „Öntetett 1873. Rojahida.” 1831-ben*Consignat. 199. l. fatemploma van. Papja: Nodis János.

Gör. keleti felekezet iskolát az ötvenes évek óta tart. 1872-ben szereltetett fel újólag.

1858-ban*K. J. Nev. tört. 359. l. a m.-láposi gör. kath. iskolának évenként 15 frttal adózott.

1750-ben*Erd. főkormsz. ltár. nagyon terméketlen és hegyes határa két részre osztható, egy része erdős és sziklás, honnan jövedelmük nincs, a másik része termékenyebb, de gyakori trágyázást kivan. A föld terméke a nép fentartására nem elégséges, hanem más helyekről szerzik be; vásárba barmaikkal mennek s ebből pénzelnek. 6–8 ökörrel lehet szántani, szekeres trágyával nem javíthatják, csak tavaszgabonát termelnek, melynek köble 4 kalangyát s kalangyája másfél véka szemet ad, a zab 5 kalangyát vagy szemül 10 vékát fizet. Tűzre való fában bővelkedik, de szállitása nehéz és veszélyes. Legelője szűk, szénája is kevés, jobbára a szomszédos Libaton és Oláh-Láposon is birnak, fordulónként kaszálnak.

Adó alatt van 220 köb. vetésre való szántó, 21 1/2 köb. búza, 160 1/3 köb. zab, 11 köböl törökbúza, borsó, 132 szekér széna s malmok; jármas marha 163, tehén 160, 12 borjú, csikó, 349 juh, kecske, 80 sertés, 105 méhköpű; pálinkafőző üstök.

Határa hegyes és terméketlen, inkább legeltetésre való, 1822-ben*U. o. ennek ellenére adózás tekintetében a 2-ik osztályba soroztatott. Adó alatt van 886 1/4 köböl szántó, 1510 1/2 szekérnyi kaszáló, 76 ökör, 67 tehén, 11 bornyu, 140 disznó, 43 kecske, 3 méhköpű. Főterménye a zab és pityóka, törökbúzát keveset, azt is gyengét terem.

Szükségletét a baromtenyésztésből szerzi be s tenyésztenek erdélyi fajta szarvasmarhát, kis hegyi lovakat, juhot, kecskét és sertést.

Van 7 felülcsapó egy kövű malma, Ungur Demeter, Buda András, Tivadar, János (3) és György birják.

{292.} 1767-ben*Erd. főkormsz. ltár. elrendelte a főkormányszék, hogy O.-Lápostól eddig az utat építsék meg.

Határhelyek: 1771-ben*E. F. L. 231. H. Izvor, Pogyeru Zsezuruluj; Pláj; Koszta Kerháczka; Komornik; Libotinel erdő; Izvoru Kossuluj; Izvoru Reu.

1773-ban*U. o. Válva Maguri, Pogyero; Valye Gyeczaruluj; Valye Ptyetrilor, La Libottyine; Bolbok; Zepogye; Dupe Gard; Szkircze.

1898-ban forrásai: Izvorie Maré, Lunkucza Picsoru Movili.

Határhelyek, dülők: La Pojenile Budi,*E határrészben régi csákányokat, lózablákat, kengyeleket és hajékitő gyűrűket találtak, melyeket volt horgospataki kincstári erdész, Kinde Dánielnek adtak el, a ki ezeket állitólag a Nemzeti Múzeumnak küldötte, mint a községi jegyző írja. Sdeab si Zepodea, Kenidruics si Kurmetura, Plesa, Doszu Petrakuluj, Zdircsa, Sibilla, Picsoru lung, Doszu Izvoruluj si Obcsina, Izvoru maré, Dealu Bakularuluj, Magura.

1603-ban*Urb. et. Consc. 65–87. összesen 6 lélek lakója van.

1703 körül*Erd. főkormsz. ltár. 19 jobbágy, egy szegény lakossal, van 31 lakó s 13 puszta ház benne. A jobbágyok egy évi adója: 25 frt, 5 köb. búza és ugyanennyi zab, 2 szekér széna s a nemesekkel együtt egy vágómarha. A nemeseké: 27 frt 25 kr., 8 köb. búza s ugyanennyi zab, 2 1/2 szekér széna.

Lakossága 1750-ben*U. o. egy telkes nemes 60, 8 ily özvegy, 23 jobbágy, 3 telkes és 2 telek nélkül való zsellér, 2 kóborló családfő, kik az utóbbiak kivételével 57 telken 89 házban laknak. El van pusztulva 8 telek, melyből ezelőtt 30 évvel kihaltak, részben elszöktek, ezeket az adózó nemesek foglalták el.

1822-ben*Megyei ltár. 109 gör. keleti családfő lakosa van.

1831-ben*Consig. Stat. Topograph. 199. l. 777 gör. kath. és gör. keleti lakossal. 1866-ban lakossága 1215, ebből 262 gör. kath., 939 gör. keleti és 14 zsidó.

1891-ben 1387 lakosból 487 gör. kath., 870 gör. kel. és 30 izraelita.

Adója 1749-ben*Erd. főkormsz. ltár. 363 frt 51 kr. 1755-ben*U. o. 439 frt 12 kr., 1775-ben*U. o. 1021 frt 39 kr. 1822-ben*U. o. 755 frt 39 kr. és 1898-ban 1996 frt 71 kr.

 

Familie nobilă din Ungureni

Tibik de Budafalva

Biserica de lemn din Ungureni

 

Biserica de lemn din Ungureni, comuna Cupşeni, judeţul Maramureş, foto: iunie 2009.
Biserica de lemn din Ungureni (39).JPG
Biserica de lemn din Ungureni (17).JPG

 

Biserica de lemn din Ungureni, comuna Cupşeni, judeţul Maramureş a fost ridicată în sec. al XVIII-lea[1]. Are hramul „Sfinţii Arhangheli Mihail şi Gavriil”. Lăcaşul figurează pe lista monumentelor istorice, cod MM-II-m-A-04788.

Imagini din exterior

 Imagini din interior


Romanian folk costumes from Libotin (left) and Ungureni (right), both from the Lăpuş region, Maramureş by TudorSeulean.                 
 
 
Libotin (stînga) , Ungureni (dreapta)
 
Traditional Romanian folk costumes from Ungureni, Lăpuş Region, Maramureş by TudorSeulean.  
 
 
Port din Ungureni
 

Ungureni, locul unde întoarce uliul

Alexandru RUJA     Data 23-10-2008

Satul Ungureni aparţine comunei lăpuşene Cupşeni, ambele, satul şi comuna, ascunse bine de tot între dealuri, între Şatra Pintii şi munţii de către Băiuţ. Săptămâna trecută, a început turnarea unui strat de semiasfalt către satul Ungureni.

Satul Ungureni are 1.400 de locuitori. Din 1.100 de majori, jumătate sunt duşi în Spania şi pe unde-au văzut cu ochii. Nu degeaba spunea primarul Mircea Boga că la ei întoarce uliul, nu autobuzul... Capăt de linie... "Unii au lucrat în construcţii şi, acum, încearcă să-şi transfere încoace firmele, să-şi caute de lucru pe-aci. Dar cei mai mulţi sunt duşi în agricultură, la ciuperci, struguri, legume. Zilele trecute, a plecat de-aici un autocar cu 50 de persoane, la munci agricole", spune primarul.

• Blestemul bisericii trăsnite

Aşa fiind situaţia, satul Ungureni e la jumătate din populaţie... Nici Borşa, nici Moiseiul nu se pot lăuda cu un asemenea record! În sat, nu se vede lipsa a 50% din populaţie. Case vechi, case noi colorate ţipător, oameni mai în vârstă robotind prin curţi sau la cules de mălai. Numai că terenurile din afara satelor sunt lăsate de izbelişte. Şi nu doar terenurile...
Cum ajungi în mijlocul satului, te contrariază o biserică veche, de piatră, părăsită. E vecină cu casa parohială şi cu biserica cea nouă. A fost construită la începutul secolului al XX-lea. La începutul anilor ‘90, a fost trăsnită şi a ars parţial. Şi, dacă în alte părţi casele demolate şi castelele grofilor au fost desfăcute bucată cu bucată şi s-au folosit la alte construcţii, la Ungureni, oamenii nu se ating de biserica trăsnită.
"N-am mai intrat în ea. Nu mai intră nime’. Nu foloseşte nimeni piatra, că li-i teamă. O mai fo’ aici o fundaţie de biserică, unu’ Buda Ion o luat piatră de-acolo şi i-o trecut autobuzul peste picioare. Altu’ n-o mai luat nime’-n veci! Şi din satu’ nost n-a lua nime’, numa’ de n-or vinde-o, să ia altcineva. Aşa rămâne!", spune un localnic, de bună seamă pe nume Buda, câtă vreme peste 90% din localnici poartă acest nume.
Pe preotul din sat, care tocmai se pensionează (şi se numeşte evident Buda), nu l-am găsit acasă. Primarul confirmă că nimeni nu mişcă o piatră, cel mult copii mai curajoşi s-au jucat pe-acolo, şi asta numai până au aflat părinţii... În zonă mai circulă legenda satului blestemat Boiereni, bătut crunt de soartă după ce localnicii ar fi luat materiale de la Mănăstirea Rohiiţa, cu sute de ani în urmă.
Vă amintiţi oraşele-fantomă americane? Părăsite, uitate de lume, numai bune de turnat filme de speriat oameni mari? Ungureniul e pe acelaşi drum... Şi nu departe e zona minieră Băiuţ, care arată şi mai tragic, părăsită, golită de viaţă.

 

Biserica trăsnită din Ungureni.

Biserica trăsnită din Ungureni.

Fotograf: Monika Krajnik

 

Biserica trăsnită din Ungureni.

Biserica trăsnită din Ungureni.

Fotograf: Monika Krajnik

 

Biserica trăsnită din Ungureni.

Biserica trăsnită din Ungureni.

 

 

 

 

 

URME ARHEOLOGICE

 

Ungureni, com./oraş Cupşeni (denumire repertoriu: Ungureni sau Ungurfalva, Nemesbudafalva, Budafalva, com. Cupşeni, jud. Someş)

Punct 1. Neprecizat
Tip sit: neprecizat
Descoperiri:
1.0.1 depozit - Depozit de bronzuri găsit la un loc cu fragmente ceramice aduse de dr. Primics Gy., în 1886, la Muzeul Ardelean spre cumpărare. Conţinutul depozitului este vag: "numeroase ciocane-târnăcoape (topoare de luptă?), obiecte de podoabă, între care unele de formă rară". Se pare că printre "obiectele de podoabă" se numără mai multe "sute" de verigi (brăţări?), precum şi mărgele. Dintre obiecte se păstrează la MAC un topor de luptă. E. Orosz precizează existenţa a 13 obiecte.; datare repertoriu: bronz final
1.0.1.1 topor de luptă - s-a păstrat doar un topor de luptă cu disc; datare repertoriu: bronz final; MAC
1.0.1.2 verigă (brăţară?); datare repertoriu: bronz final
1.0.1.3 mărgea; datare repertoriu: bronz final
Bibliografie:
1. Primics, Gy., TTK, XVIII, 1886, p.317
2. Finály, H., Erd. Múz., III, 1886, p.205
3. Orosz, E., SzDÉ, I, 1900, p.23 - 24
4. Orosz, E., SzDÉ, III, 1902, p.56
5. Roska, M., Rep., 1942, p.218
6. Informaţie Vl. Zirra

Punct 2. La sud de sat.
Tip sit: neprecizat
Descoperiri:
2.0.1 depozit - Depozit de bronzuri descoperit în condiţii necunoscute. Conţinea mai multe seceri şi spade, de a căror soartă nu se mai ştie nimic. În fosta colecţie Astra-Sibiu au intrat în 1911, probabil din acest depozit, un topor de luptă, un vârf de lance şi fragmente dintr-un vas de lut (azi în loc necunoscut).; datare repertoriu: neprecizată
2.0.1.1 seceră - mai multe piese; datare repertoriu: neprecizată
2.0.1.2 spadă; datare repertoriu: neprecizată
2.0.1.3 topor de luptă; datare repertoriu: neprecizată; fosta colecţie Astra-Sibiu
2.0.1.4 vârf de lance; datare repertoriu: neprecizată; fosta colecţie Astra-Sibiu
Bibliografie:
1. Primics, Gy., TTK, XVIII, p.317
2. Finály, H., Erd. Múz., III, 1886, p.205
3. Orosz, E., SzDÉ, I, 1900, p.23 - 24
4. Orosz, E., SzDÉ, III, p.56
5. Roska, M., Rep., 1942, p.50, nr. 218
6. Informaţie Vl. Zirra

 
 
 
 
Casa Ungureni
Denumirea locală: Casa preotului

Etnia: români
Zona etnografică: Lăpuş
Provenienţa: Ungureni, com. Cupşeni, jud. Maramureş

Descriere
Casă cu prispă la faţadă; lemn de fag; acoperiş în patru ape; învelitoare din draniţă de brad. Casa cuprinde trei încăperi camera de locuit, tinda şi cămara. Pereţii sunt tencuiţi ăn interior, iar în exterior doar din bîrne. Pe faţada principală are o prispă cu şase stîlpi ornamentaţi prin crestare. Aceştia susţin grinda ce sprijină corniiacoperişului. Acoperişul reprezintă o treime din întreaga construcţie, iar învelitoarea din şiţă însemna în zona etnografică Lăpuş o stare materială prosperă. Această casă a fost construită de comunitate avînd rolul de casă parohială.

Planul construcţiei: TIP: -Casă cu prispă pe faţadă; DESCRIERE: -Casă cu cuptor Tindă cu "băbuie" Cămară
Fundaţia construcţiei: MATERIAL: -piatră de carieră; pământ; TEHNICA: -zid de piatră cu pămînt
Temelia: MATERIAL: -piatră de carieră; pământ; TEHNICA: -zid de paitră cu pămînt
Pardoseala construcţiei: Pământ bătut
Pereţii construcţiei: MATERIAL: -lemn de fag; TEHNICA: -cioplit; tăiat; fasonat (bârne rotunde; IMBINARE: -cu pământ între bârnele dispuse orizontal
Şarpanta: TIP: -în patru ape; MATERIAL: -lemn de fag; TEHNICA: -corni îmbinaţi pe grindă; IMBINARE: cu pământ între bârnele dispuse orizontal
Învelitoare: MATERIAL: -draniţă de brad; TEHNICA: -bătut la două rânduri; ÎMBINARE: -cu pământ între bârnele dispuse orizontal
Evacuarea fumului: Fumul este condus în tindă prin horn, unde se află "băbiua" din lemn rotund, lipit cu pământ, unde se sting scânteile, apoi fumul urcă pe gura podului.
Inscripţii: TRADUCERE: -; AMPLASARE: -; ÎMBINARE: -cu pământ între bârnele dispuse orizontal
Stare de conservare: Bună

Coteţ
Denumirea locală: Coteţ de porci şi păsări

Etnia: români
Zona etnografică: Lăpuş
Provenienţa: Ungureni, com. Cupşeni, jud. Maramureş

Descriere
Construcţie pe două nivele; lemn de fag; acoperiş în patru ape; învelitoare din paie de secară

Planul construcţiei: TIP: -Construcţie cu două încăperi suprapuse; DESCRIERE: -Partea de jos folosită pentru porci, cea de sus pentru păsări
Fundaţia construcţiei: MATERIAL: -piatră; pământ; TEHNICA: -zidărie
Pereţii construcţiei: MATERIAL: -lemn de fag; TEHNICA: -cioplire; IMBINARE: -
Şarpanta: TIP: -în patru ape; MATERIAL: -lemn; TEHNICA: -îmbinare pe grindă; IMBINARE:
Învelitoare: MATERIAL: -paie de secară; TEHNICA: -aşezare prin călcare; ÎMBINARE: -
Stare de conservare: Bună


 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

BISERICA BLESTEMATA ?
ungurenibiserica1.jpg

BISERICA BLESTEMATA ?
ungurenibiserica.jpg

Enter supporting content here

AMINTIRI