Home | CUVINT INAINTE | SCUZE | NOU PE SITE | GENESSIS | GENESSIS II | FRATII MARAMURESENI | COMITATUL SZOLNOK DOBOKA | CONTINUARE I | CONTINUARE II | TARA LAPUSULUI 1876 HARTA | MUSATINII SI MARAMURESUL | 1914 | Blank page | TIRGU LAPUS | TIRGU LAPUS II | TIRGU LAPUS III | FILE DIN ISTORIA LAPUSULUI | ISTORIE A SCOLII LAPUSENE | TARA LAPUSULUI | TARA LAPUSULUI II | TARA LAPUSULUI III | TARA LAPUSULUI IV | MUNTII LAPUSULUI | Tara Chioarului | Blank page | TARA CHIOARULUI II | ISTORIA RELIGIILOR TARII LAPUSULUI | TURISM IN TARA LAPUSULUI ?! | TRASEE TURISTICE IN TARA LAPUSULUI | Blank page | BISERICILE DE LEMN | BISERICI DE LEMN II | PE VREMEA LUI PINTEA | PANORAMA LAPUSULUI | PANORAMA LAPUSULUI II | PANORAMA LAPUSULUI III | FOLCLOR LAPUSAN | TRADITII | BABA | BAIUT | BERINTA | POIANA BLENCHI | POIANA BOTIZII | BOIERENI | BORCUT | DOBRIC | DUMBRAVA | BREBENI | UNGURENI | CERNESTI | CIOCOTIS- | FINATE- | IZVOARELE -BLOAJA | MAGURENI | TRESTIE- | VALENI | POIANA PORCULUI-FINTINELE | DEALUL CORBULUI | INAU | DAMACUSENI | DEALUL MARE | VIMA MICA | DRAGHIA | FAURESTI | GOSTILA | GROSI | GROAPE | JUGATRENI | ASPRA | LASCHIA | LAPUSUL ROMANESC | LIBOTIN | LARGA | MAGOAJA | COPALNIC MANASTIUR | VIMA MARE | COPALNIC | COROIENI | CUFOAIA | COSTENI | CUPSENI | CARPINIS | CURTISIU MIC | ? CIMPIA SASULUI | STRIMBU BAIUT | PRELUCA NOUA | PRELUCA | PETERITEA | CONTINUARE PRELUCA | PLOPIS | RAZOARE | ROGOZ | ROHIA-PAMINTUL CREDINTEI | ROMANESTI | RUSOR | SUCIU DE JOS | SUCIU DE SUS | STOICENI | SALNITA | SURDESTI | SATRA | VAD | FAMILIA CULCER-MEMORII | BLESTEMUL PAMÎNTULUI | BISERICA UNITARA -MARTIRI | MARTIRII TARII LAPUSULUI | INTOARCEREA ACASA | BISERICA BAPTISTA LAPUSANA | PENTICOSTALISMUL IN TARA LAPUSULUI | PASTRATORII TRADITIEI | POVESTE | Melania Dan | CONTINUITATE | DIN BOGATIILE LAPUSULUI | SENZATIONAL | RADACINI | " Halal de mine sunt bunic " | Pentru Boguta | Emotii | Dupa 25 de ani | LAPUSENI UNITIVA !!! | REINTOARCERE IN TRECUT I | REINTOARCERE IN TRECUT II | REINTOARCERE IN TRECUT III | Ultima ceremonie | EROI | Rohia 2 | MUNTELE GAINA | PROFESORI | " PEDAGOGI DE SCOALA VECHE " | CAMPIONAT PE MAIDAN | VIOLENTA | Blank page | " LA PESCUIT , IARNA " | Istoria unui parculet | LIBOTIN | VECHIUL LICEU | MENTORI | La gradinita | FOTOGRAFII CLASELE I-IV | CLASA VIII | CLASA X | CLASA XII "A" | MENTORI II | SASCUT | SASCUT II | Blank page | povestiri | povestiri II | povestiri III | povestiri IV | povestiri V | povestiri VI | Dr. SOLOMON CORNELIU | CULTURA | CULTURA II | CULTURA III | LAPUSENI | Lapuseni II | TOAMNA SE NUMARA ....... | COPILARIA MEA ,SPITALUL | STRADA DOINEI | Lapusul si evreii | Lapusul si evreii II | LAPUSUL si evreii II continuare | Lapusul si evreii III | Lapusul si evreii IV | Lapusul si evreii V | LAPUSUL SI EVREII (ENGLEZA) | URME | PRIN CIMITIRUL EVREIESC DIN TIRGUL LAPUS | CASA RABINICA DE LAPUS | Traditii evreiesti | HOLOCAUSTUL LAPUSAN | YAD VASHEM | HOLOCAUSTUL LAPUSAN (ANTISEMITISM) | DOCTORI | FARA LEGATURA | ALEGERI | Blank page | Blank page 2 | Blank page 3 | Contact Me | About Me | Favorite Links

AMINTIRI DIN TIRGU LAPUS / SASCUT

STOICENI

Enter subhead content here

 

Sztojkafalva.

Neve: 1598-ban*Km. Szolnok int. B. 15. Szojkafalva. 1830-ban*Cons. statist. topogr. 187. l. oláhul Sztojcseny. Nevét alapitó kenéze után vette.

A vulkán eredetü Sátorhegy aljában, keletre nyiló völgyben az oldalokra is kiterjedőleg épült. Deéstől 58.5 kilométernyire fekszik a magyarláposi járásban.

Sztojkafalva legelőször 1598-ban*Km. Szolnok int. B. 15. emlittetik, midőn birtokosául Tamásfalvi Boldizsár van megnevezve. Minthogy Sztojkafalva a Lápos vidékéhez tartozott s e vidék tartozékainak 1584-ik évi*I. Lib. Reg. Sig. Báthory 251. felsorolásában még elő nem fordul, következőleg az 1584–1598 közt keletkezett s bizonyosan azon Sztojka Juga volt telepitője, a ki 1598-ban annak mint kenéze emlittetik. Ez évbeli birtokosa *Km. Szolnok int. b. 15. giróthi Indali János, ki ezt Kohpatakával együtt*Torma gyüjt. szerint. szerezte. 1602-ben*Orsz. ltár. Kamuthy Farkas.

{503.} 1607-ben*4. Lib. Reg. 246. Rákóczy Zsigmond ezen elpusztult falut, mely Tamásfalvi Boldizsáré volt, annak magvaszakadtával nemes Szigethi Literati máskép Bartos István deáknak adományozta.

1608-ban*Km. prot. E. 56. Indaly János e volt birtokát nejére Horváth Katalinra s testvérére Indaly Benedekre hagyja.

1615-ben*Km. Szolnok int. D. 11. Szigethy István birja.

1640 körül*U. o. M. 17. Szigethi máskép Nyerges Bartos István, Péter és Ilona Majthényi Andrásné Bartos Zsófiát, néhai Sz. Bartos máskép Nyerges István itteni részének eladásától tiltják.

1652-ben*25. L. Reg. 563. II. Rákóczi György e Szamosújvárhoz tartozó birtokot borsai Majthényi Andrásnak s nejének Szigethi Zsófiának adja zálogba.

1658-ban*Torma cs. ltára. Majthényi Andrásnak itt 5 adózó jobbágya van.

1670-ben*E. F. L. III. 221. A. Szodorai Zsigmond e birtokot, melyet eddig ő, felesége Horváth Judit és Becski Éva Sombori Zsigmondné, nénjük néh. Török deákné Szigethi Zsófia után birták, a zálogösszeg felvétele után Hunyadi Szikszai Györgynek, mint új adományosnak átadják.

1679-ben*U. o. 204. H. birtokosa bethleni Szikszay György s neje Balázsffy Erzsébet, kik itteni birtokukból a magyarláposi ref. papnak mindenből fizettek dézmát.

1686-ban*Gyf. Div. Cott. I. fasc. 4. nr. 30. Ajtoni Katalin Rhédey Istvánné és Ajtoni Anna Bánffy Boldizsárné óvást tesznek az ellen, hogy Érszentkirályi Szikszay György s neje Balásfy Erzsébet e birtokukat Vay Mihálynak eladják.

1694-ben*Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35, 56. birtokosa Szikszay György.

1698-ban*Gyf. Prot. Lad. Illyei fol. 85. Poncs Zsófia Szigethy Ferenczy Józsefné és néh. Csicsókereszturi Antal utódait, testvéreit itteni részük elidegenitésétől tiltja.

1700-ban*Torma gyüjt. Lipót király idevaló Sztojka Antalt és fiait: Antalt, Gergelyt és Danyilát, mint volt jobbágyokat személyes czimeres nemességre emeli.

1702-ben*Erd. főkormsz. ltár. ugyanaz emlittetik.

1702-ben*Torma gyüjt. jul. 14-én Szikszai György, midőn e birtokához való jogának kimutatására szorittatott, felhozza, hogy Teleki Mihálynak eladván nagybányai házát, Teleki megigérte, hogy a Majthényi örökösök által birt e falut egészen megszerzi neki, a mit teljesitett is, az örökösöket kielégitvén, Apaffy őt e birtokban megerősitette, de Teleki látván, hogy neki gyermeke nincs, kényszeritéssel reá vette, hogy az ő veje {504.} Vay Mihálynak hagyományozza, a melybe Vayt be is igtatták s minden ehez tartozó leveleit tőle elvették.

1710-ben*E. F. L. III. 221. B. Szikszay György özvegye Balázsffy Erzsébet e birtokát néh. Váradi Balogh Péternek nővérétől Balásffy Annától való fiára Zsigmondra, ki azt ismét 1736-ban rokonára Szodoray Annára, előbb Keczeli Mihályné utóbb Kabos Ferencznére hagyta. Igy szállt át Keczeli Mihály utódai Lászlóra, majd János, György és Sándorra. Ezektől váltotta magához a fiscus 1760 táján.

1717-ben*Torma gyüjt. Érszentkirályi Szikszai György és neje Balázsfi Erzsébet, a ki Árpástón levő házánál egy itteni jobbágyát három fiával Horgospatakán lakó Nemes Györgynek veti zálogba.

Galanthai Eszterházy cs. czímere.

Galanthai Eszterházy cs. czímere.*Siebm. Wb. IV. B. 15. Abth. 126. T.

Székesfejérvári Fejérváry cs. czímere.

Székesfejérvári Fejérváry cs. czímere.*V. ö. Sárvárral és Sajó-Szent-Andrással.

1745-ben*Torma gyüjt. itteni birtokosok e táblázat szerint Balázsfi Erzsébet bethleni Szikszai Györgyné és testvére Anna Váradi Balog Péterné s ez utóbbiaknak fiok Balog Zsigmond és neje Kénosi Anna.

1748-ban*U. o. néhai Érszentkirályi Szikszay Györgyné Balázsffy Erzsébet által itteni javain Szodorai Anna Keczeli Mihályné, másodizben Kabos Ferenczné és Váradi Balog Zsigmond megosztoznak. Ugyanez évben a Balog és Kénosi ivadékokat*Erd. főkormszék 98. sz. a főkormányszék igazolásra szólitotta s Kabos Ferenczné részét a kamarának önként átengedte s a következő évben*U. o. 107. sz. Magyar-Láposhoz csatolta s e részt később Bánffy György kapta.

1762-ben*E. F. L. III. 205. K. e birtokot gróf Bethlen Gábor kapta adományba, ki azt {505.} Naláczi Sárának Barcsay György özvegyének adta át, kitől Barcsay Ágnesre, gróf Bánffy Dénesre, majd ennek leányára Ágnesre szállott.

1786-ban*Erd. főkormsz. ltár. birtokosa özv. gróf Eszterházy Jánosné, gr. Bánffy Ágnes; van 35 jobbágya, 4 zsellére.

1820-ban*Erd. kancz. ltára. birtokosa gróf Eszterházy János; van 29 telke.

1863-ban*Urb. Wes. 93. l. gróf Eszterházy István úrbéri kárpótlásban részesült.

1866-ban*Erd. főkormsz. ltár. az itt összeírt 90 füstből egyetlen nemesi füst sem volt.

Jelenlegi birtokosai (1892): gr. Eszterházy István, 84 h. Ásványvíz. Volt úrbéres közönség, 112 h.

Lápos vidékének egyik legnevezetesebb községe Sztojkafalva, fürdőhely.

Sztojkafalvi fürdő.

Sztojkafalvi fürdő.

A fürdőhelyet Láposról kiindulva, Borkút falu érintésével szekéren félóra alatt érjük el. Eltekintve a vidék nagyszerüségétől, melyet a Sátorhegy hatalmas kúpja ural, Sztojkafalva, mint jól rendezett fürdőhely, nemcsak a gyógyulást és üdülést kereső közönség, de a turisták figyelmét is méltán magára vonhatja.

A fürdőtelep, mely Eszterházy István gróf tulajdona, junius 1-től szeptember 10-ig áll a közönség rendelkezésére.

A fürdőtelep központját a gyógykút képezi, a mely felett díszes {506.} csarnok áll, mely a töltőházzal áll összeköttetésben. A vizet, melyet Oelhoffer és Walser-féle légmentes szivó- és nyomógéppel vonnak fel, síneken szállitják a töltőházba, illetőleg a raktárba. A sztojkafalvi vízet, melynek vegyelemzését alább közöljük, 25, 32, 40 üveges ládákban szállitják. Jelenlegi forgalma körülbelül egy millió üveg évenként. A fenyvesekkel árnyalt útak és terek mellett szétszórva, festői változatossággal vannak az épületek elhelyezve: az igazgatósági épület, a vendéglő, nagy verandával és tánczteremmel, s a lak- és fürdőházak: Anna, Erzsébet, Margit, a grófi lak, Rózsa, Liliom, Nefelejts, hosszúsor. A lakószobák száma 48–50, mindannyi csínnal és kényelemmel berendezve. A fürdőigazgatóság tekintettel volt az orthodox zsidó vendégek ellátására is, számukra külön vendéglőt rendeztetett be.

A fürdőhely csak a 30-as években lőn használható állapotba helyezve, azóta gyorsan fejlődött, a minek jellemzésére egy megyénkbeli iró, T. K. (Torma Károly) a „Kiskövet” czímü kolozsvári ismeretterjesztő lap 1846. évi 16-ik számában a következőket írta:

Nemes Belső-Szolnoknak tiz alszolgabirói járása közül egyik a láposi, vagyis a 13-ik században már ismert nevezetén maga egész Láposvidéke – 27 helységgel, 2885 füsttel és 14,551 lélekkel, több tekintetből, de kivált geognosticai alkotásánál fogva igényli a közfigyelmet. Kelet-északi szélein havasok, nyugat-dél felől pedig magasabb rendü hegységek szakadatlan lánczolata annyira bekeritik e vidéket, hogy ebbe szárazon, mászás nélkül sehol behatolni nem lehetne. A vidék minden folyóját magába vett Lápos vize, egy mészkősziklás hegységnek alkalmasint földingás szülte, körülbelől egy mértföldnyi hosszúságra nyúló és a kővári vár közelében borzasztó mélységü repedése között nagy eséssel, nagyobb csavargással folyhat csak e vidékből a szomszéd kőváriba, mely szorulatnak teteje ma is a petőréti határban oly keskeny, hogy azt szinte keresztül lehetne ugorni, miért is gyanithatólag midőn e vidékből a víztömeg egészen lecsapódott, az alkalmasint még csak föld alatt történhetett meg.

E kiömléstől kelet-északra emelkedik hirtelen magasságra a csonka kúpalakú Sátorhegy,*Gál. „Szirmay Ilona” czímü regényében e helyhez mondát füz. mely valaha Vulkán kohójának egyik kéménye lehetett, nemcsak alakja, de a rajta található bazaltkövek is igazolják.

Azon kilencz helység közül, melyeknek határai ide felrugnak, délkelet felőli tövénél fekszik egy szűk völgyben Sztojkafalva (oláhul Sztajcsény), 252 óhitü és oláh nyelvü lakossággal, 59 füst alatt; előbb {507.} gr. Eszterházy Mihály, jelenben pedig testvére László, erdélyi cancelláriai tanácsos birtokában, Magyar-Lápostól 3/4 órányira.

Mindjárt a helység alatt régebben egy posványság, mintegy 20 négyszögölnyi területtel büzhödött, vizét nemcsak kebelebeli forrásból, de két folyó érből is kapva. Az e posványság közepén Sztojkai víz név alatt fakadó savanyú vizet a vidékiek szárazabb időszakban erejéért, kellemes ízeért s hatásáért ily elhagyatott állapotában is használták. Azonban a szilárd jellemü Weér Farkas felszólalására Técsy Samu szolgabiró a forrást (1834-ben) a posványból kiemelve, egészen hozzáférhetővé és használható állapotba juttatta, miért is a szenvedő emberiség nevében fogadják köszönetünket.

File:Szolndob-06-507.jpg

A sztojkafalvi fürdő kútja.

Miután az uraság észrevette, hogy ily egyszerü állapotában is vendégek által elkezdett látogattatni, egyfelől a kútat 7–8 lábnyi mélységre vágatta be, s azt oszlopokon fekvő kerek fedél alá vette, másfelől csapszéket és három külön helyre hat vendégszobát épittetett; azonban ezeknek ketteje nedvesség miatt lakhatatlan. Konyhára, kamarára igen kevés gond fordittatott, étteremnek, istálónak, szekérszinnek pedig hire sincs, következőleg drága pénz után is semmi kényelem és jaj a szegény vendégnek esős időben, mozgás nélkül csak ülni vagy heverni kénytelen kicsiny szobájában.

Ezen ásványos vagy helyesebben orvosi igen tiszta és kellemes {508.} izü, bőségre nézve több száz ivót, sőt fürdőt is elgyőz; ülepedése s az edények oldalán rakodása szürkés mész szinü, 24 órai használat után az üveget is behomályositja, miként a reászáradt tej szokta ezt tenni. Ereje oly annyira nagy, hogy ha az üvege hézag nélkül befojtatik, azonnal elrepeszti. Melegsége Reaumur szerint 8–9 foknyi. Orvosi közlött tapasztalatból, hatása leginkább kitünik: szék és vizellethajtó, vért higitó és olvasztó tulajdonságaiban, jótékony hatást gyakorol ezen általános tulajdonságainál fogva: a lomha emésztésben, a bélhuzam nyálkásságában, az epe megakadt elválasztásában, a máj- és lép-puffadásban és dugulásában, aranyér nyavalyáiban, végre azon életművek bajaiban, melyek a véredény-rendszer végszálai hanyagságuk miatt szenvednek. Innen magyarázhatni azon sikert, mely sok idült betegségben, minők görvély, sárgaság, vizkór, köszvény, rásztkór, méhkór, de leginkább a takár és aranyeres bántalmakban előidéz.

E kúttól délre mintegy 200 lépésnyire viszont sziklás területen egy rég bedugult forrás nyittatott ki, mely kellemetlen ize miatt ivásra alkalmatlan lévén, csak fürdésre használtatik.

Ez volt az állapota a sztojkafalvi fürdőnek 1846-ban.

A Sátorhegy Sztojkafalváról nézve.

A Sátorhegy Sztojkafalváról nézve.

1852-ben a fürdőt felkereső vendégek szaporodtával új épületekről kellett gondoskodni s egy egészen új épületsorozat emeltetett 12 szobával, továbbá fürdőszobák kádakkal, melyek a gőzzel forralt vizet {509.} csöveken és rézcsapokon nyerték. Ez időben épült a főkút körfedele is, mely kiszélesitett erkélyzettel van kibővitve és kényelmessé téve; a sétahelyekre és útakra több gond fordittatott, mint azelőtt.*A fürdő képét lásd: Vasárnapi Ujság 1858. 24. szám.

A sztojkafalvi víz vegyelemzése az 50-es évekből, dr. Bélteki Zsigmondtól.

Egy régi font vagy 16 unciában van:

1. Szénsavany (Acid. carbonic.) 43 14/25 hüvely.
2. Szénsavas mészéleg (Calc. carbonic.) 4 57/100 grán.
3. Szénsavas keseréleg (Magnes. carbon.) 6 1/2 grán.
4. Konyhasó (Clor natrium) 19 1/100 grán.
5. Kénsavas szikéleg (Natr. sulfuric.) 21 1/5 grán.
6. Szénsavas szikéleg (Natr. carbon.) 7 21/25 grán.
7. Timföld (Aluminium oxyd.) 1 37/50 grán.
8. Kovaföld (Acid. silicii) 47/100 grán.

Ujabban a sztojkai ásványvízről Purjesz Zsigmond, a kolozsvári tud. egyetemen a belgyógyászat ny. r. tanára úgy nyilatkozott, hogy az mindama hurutos és az anyagcsere zavaraival járó bántalmaknál, melyekben a seltersi és luhatschowitzi vizek szoktak használtatni, jó sikerrel alkalmazható.

Szolnok-Dobokamegye főorvosa dr. Hankó Ödön kir. tanácsos pedig a sztojkai vizet gyomor- és bélbajokban, lép- és májdaganatoknál páratlan orvosságnak mondja.

A fürdő és forrás tulajdonosa gr. Eszterházy István, ki a telepet mind jobb karba helyezte, ott palaczkozó osztályt rendezett be, mely megyénk e kitünő savanyu vizét, más savanyu vizek mintájára, a szélrózsa minden irányában küldi szét.

E palaczkok vignettjein dr. Hankó Vilmos, budapesti chemiai tanár s a m. tud. akadémia tagja, vegyelemezését olvashatjuk, mely szerint 1000 gramm vízben van:

Chlornatrium 2.8608 gr.
Natriumbicarbonat 2.4137 gr.
Vasbicarbonat 0.0346 gr.
Calciumbicarbonat 1.3675 gr.
Natriumsulfat 0.0071 gr.
Lithiumbicarbonat 0.0028 gr.
Manganbicarbonat 0.0028 gr.
Jodnatrium 0.0001 gr.
Chlorkalium 0.1937 gr.
Magnesiumbicarbon 0.3072 gr.
Clormagnesium 0.2593 gr.
Kovasav 0.0402 gr.
Összesen 7.4898 gr.
Szabad szénsav 3.5553 gr.
Térfogata: 18038 köbcm.

{510.} Továbbá: hogy a sztojkai viznek a charakterét a natriumbicarbonat, konyhasó és a szénsav adja. Ezek mellett az alkotórészek mellett a többiek úgyszólván eltörpülnek. Uralkodó alkotórészeinek mennyisége és aránya a vizet a legkiválóbb lugos, sós savanyuvizek sorába helyezi. A víz konyhasó és natriumbicarbonat-sártartalmának szerencsés aránya a sztojkai vizet egyenlő értéküvé teszi a világhirü emsi, gleichenbergi, seltersi és luhatschowitzi vizekkel. A sztojkai víz viszonyát ez ásványvizekkel a következő összeállitás tünteti fel:

Konyhasó
Natr. bicarbon.
Szilárd rész
Szénsav
Ems (Viktoria) 0.855 2.029 3.513 673 cc.
Gleichenberg (Const.) 1.843 3.623 6.869 1133 cc.
Selters 2.322 1.252 4.435 1204 cc.
Luhatschowitz 3.063 4.282 8.704 1687 cc.
Bikszád 2.305 6.027 9.370 1098 cc.
Sztojka 2.860 2.413 7.489 1803 cc.*Vizének jóságát először dr. Bélteki Zsigmond ismertette 1818-ban Bécsben megjelent: Donspectus Systhematice practice aquarum mineralium mag. Ppatus Transylvaniae indigenarum czimű műve 51. l. Fürdői zsebkönyv. Pest. 1853. 353. l. Dr. Pataki Samu. Vegyileg is megvizsgálta mindkettő. Ismerteti továbbá ifj. Róth Pál a Kolozsvári Közlöny 1857. évf. 117. sz. 472. l. és ugyancsak itt van ismertetve ez év 106. számában a 428. lapon.

A község a fürdőtől északnyugatra emelkedik. Lakosai oláhok, földmivelők, de jobbára baromtenyésztéssel foglalkoznak. Táplálékuk a málé s tejnemüek, húst ritkán esznek. Öltözetük házilag készült posztóruha, a nők kettős kötényt, katrinczát viselnek s kivétel nélkül bocskorban járnak.

Épületeik rakófa oldaluak, szalma és drányicza fedelüek. Az egy szobás lakásnak negyedrészét a kemencze foglalja el, melynek felső része a családi ágyat helyettesiti. A tehetősebbeknél ágy, asztal és szék is látható, a falak körül vastag bükkfapad huzódik.

Gör. kath. és gör. keleti egyházközség. Mindkét felekezetnek temploma fa, melyek felépitéséhez gróf Eszterházy István járult s a javitás költségeit fedezte. A gör. kath. templom a község déli részében 1890-ben épült. Önálló egyházközséget ma sem képez. A gör. kel. templomot 1857-ben épitették és 1872-ben szentelték fel Mihály és Gábor őrangyalok tiszteletére. Harangjai 1852 és 1866. évbeliek.

Papjai: Haragos, Grigucza családbeliek voltak s 1896 óta Nodis János.

Felekezeti iskoláját 1870-ben létesitette. Lápos-Debrek, Kis-Debreczennel közösen fizetik a tanitót.

{511.} Éghajlata általán véve hüvös, kivált télen zord, kiválólag egészséges, jég ritkán bántja, szelektől védve.

1750-ben*Erd. főkormsz. ltár. határa általában földmivelésre nem alkalmas, sovány, egy része mondható közepes termésünek, másrésze csak zabvetésre való, harmada köves lévén, nem szántható. Itt termett gabonájuk jó termés idején is alig érik meg félig. Jobbára baromtenyésztésből tartják fenn magukat. Határa két fordulóra osztott, helyenként 4–6 ökörrel szántható, egy része trágyázható, de szekeres trágyával való javitás nem szokásos, különben is a záporok lemosnák. Őszi búzát nem vetnek, a tavaszi köble 4 kalangyát, szemül 1 1/2 vékával fizet, a zab 5 kalangyát s kalangyája 2 vékát ereszt. Tüzelésre való erdeje elégséges, legelője szűk, jobbára a szántókon, kaszálója fordulónként.

Szántója 136 1/2 köbölnyi, elvetettek 26 1/2 köb. búzát, 64 köb. tavaszgabonát, tengerije lett 5 3/4 köböl, kaszálója 104 1/4 szekérre való, malom jövedelme 3 frt. Van 73 jármas ökör, ló, 56 tehén, 15 tulok, 264 juh, kecske, 44 disznó, 128 méhköpü.

1770 körül*U. o. és Conscriptio. sovány határa 2 fordulós, melyet a jobbágyok birnak, adó alatt van 43 3/4 köb. szántó, 96 1/4 szekérnyi kaszáló. Dézma megváltás czimen fizetnek 6 frt 40 kr. Van 3 ló, 20 ökör, 40 tehén, 24 borju, 112 kecske, juh, 11 méhköpü, 39 sertés. A zselléreknek van egy lovuk, 14 ökrük, 23 tehén, 13 bornyu, 82 juh, 3 méhköpü, 15 sertésük, 9 köb. szántó, 2 1/2 szekérre való rétjük, dézmajövedelem 17 forint 36 kr. Census és taxa 30 frt 19 kr.

1822-ben*Cziráki. Urb. oszt. határa adózás tekintetében 2-od osztályu. Adó alatt van 317 1/4 köb. szántó, 798 szekérnyi kaszáló, 23 ökör, ló, 32 tehén, 11 borju, 11 juh, 6 kecske, 4 disznó.

Jelenleg határa gyenge, csak nagy szorgalom s bő trágyázás mellett termi meg a kapás és sarlós gabonát. Állatai hazai fajta szarvasmarha, ló, juh, sertés és kecske. Gyümölcse korán érő szilva és alma. Itatója kitünő vizü bő forrásaiban.

Van két malma egy kővel és kerékkel, Grigucza család tulajdona.

Sztojkán a fürdőn postaállomás, mely 1900-ban állittatott föl.*Hiv. kim.

Határhelyek: 1864-ben*Pesty Frigyes gyüjteménye. Satra hegy, Zepodie Ruszuluj, Valea Martii (Márton névből), Valea Sogilor, Valea Gloduluj, Facza Deákului.

1898-ban Priszaka, Szöcs, Magura, Glod, Szub Satra.

Területe 1900-ban 1465 k. hold.

{512.} Lakossága: 1603-beli*Urb. Conscr. f. 65–87. összeírás szerint csak egy lélek lakója van, az előző évi háboru alkalmával pusztultak el.

1703 körül*Erd. főkormsz. ltár. 23 jobbágy, egy szegény, 2 nemes lakossal, van 23 lakó és 7 elpusztult ház benne.

1750-ben*U. o. lakik itt 25 jobbágy 24 telken és házban, 6 telkes zsellér s egy ily özvegy 7 telken 7 házban, két külsőség nélkül való zsellér 2 telken és házban és egy kóborló. Együtt 33 telken, 33 házban. El van pusztulva 4 ház, melyből kihaltak, részben elköltöztek más helyre, hármat a községi lakosok foglaltak el s adóznak utánna, egyhez pedig gyenge külsőség tartozik, mely mivelésre nem alkalmas, azért parlagon hever. 1770 körül*Torma gyüjt. Conscr. lakik itt 24 jobbágy 40 fiuval 23 1/2 telken, el van pusztulva 3 jobbágytelek, 4 jobbágyot más helyre költöztettek, 17 jobbágy pedig elszökött. 11 zsellér 24 fiuval, kik 2 1/4 telken laknak.

1822-ben*Megyei ltár. 34 gör. kel. családfő lakossal. 1830-ban*Conscr. statist. topogr. 187. l. 182 gör. kel. lakossal.

1857-ben*Orsz. ism. tábla 22. l. 374 lakossal, ebből 4 gör. kath., 364 gör. kel., 6 zsidó, házak száma 79.

1891-ben 422 lakossal, melyből 1 róm. kath., 22 gör. kath. 389 gör. kel., 2 ev. ref., 8 izraelita.

1900-ban 416 lakosból férfi 208, magyar 20, oláh 396, magyarul beszélni tud 21, róm. kath. 2, gör. kath. 3, gör. kel. 393, ev. ref. 10, izr. 8, ír, olvas 25, házak száma 94.

Adója: 1703 körül*Erd. főkormsz. ltár. a jobbágyok és zsellérek adója 30 frt, 7 köb. búza, ugyanennyi zab, 3 szekér széna s egy vágómarha. 1750-ben*U. o. 161 frt. 1755-ben*U. o. 112 frt 8 kr. 1775-ben*U. o. 349 frt 52 kr. 1822-ben*Megyei ltár. 237 frt 27 kr. 1898-ban 1592 frt 58 kr.

File:Sztojkafalva1850s.jpg

                                                                #

A gyönyörü tájakban, történeti emlékekben s természeti ritkaságokban dus Erdély, gazdag ásványos vizekben s fürdőhelyekben; ezek egyikének, a sztojkafalvi fürdőnek hű rajzát hozza jelen számunk Mezei József egyik legjelesebb hazai tájfestész rajza után.

Sztojkafalva a deési kerület, a régibb felosztás szerint B.-Szolnok megye láposi járásában fekszik, mellyet kelet-északi részein havasok, nyugot felöl pedig magas hegyek szakadatlan lánczolata annyira bekeritenek, hogy lejtő nélkül oda jutni lehetetlen. E vidéket a közel völgyek minden folyóját magába vevő Lápos vize öntözi, melly az egy mérföldnyi hosszuságra nyuló, alkalmasint egykor földingás okozta kősziklás hegyek repedése között foly ki, mi néhol olly keskeny, hogy csaknem keresztül ugorhatni.

A kiömléstől kelet-északra emelkedik a képünkön a háttérben jól kivehető csonka kupalaku Sátor hegye hirteleni magasságba, melly egykor gyanithatólg vulkán kohójának egyik tűzhelye lehetett, mit nemcsak alakja, de a rajta található bazalt kövek is igazolnak. Ezen hegy tetejében mélyedik azon kut, hol a monda szerint, Gál „Szirmai Ilona” czimü regényében nagy szerepet játszó Pintye oláh rabló drága kincsei el vannak rejtve.


Sztojkafalvi fürdő Erdélyben.

E hegynél végződik azon völgynyilás, mellynek szélén a sztojkai fürdő fekszik. Már maga az ide vezető ut igen érdekes, s a legszebb tájakon visz át. Főleg a hollómezei hegyes utról a legmeglepőbb látvány nyilik a szem előtt. Szemben a 959 bécsi öl magasságu Czibles hármas csucsa, ezen Erdélyt Magyarországgal összecsatoló hármas kapocs, a hit, remény és szeretet közös jelképeként emelkedik a távol ködéből, azon alól a Buta havas zsirtkoronája, idébb a malomköveiről hires Csicsó hegy, egy rokonnevü vár romjaival, mellyet sokáig a moldvai fejedelmek birtak, mint az erdélyi fejedelmekkeli barátság zálogát, melly barátság lánczszemei tágulni, később szakadozni kezdvén, 1544-ben Izabella uralkodása alatt lerontatott: mind megannyi érdekes nyugpontul szolgálnak a szemnek. Több mint két órán át zöld fák és csörtető patakok között vezet az ut, s nem egy forrás kinálkozik mint enyhitő ital a fáradt utasnak, s ha ehhez képzeljük a legelő nyájak harangkongását, a pásztorsíp- és furulyahangot, a danolva epret és málnát szedő szép oláh leányt: tökéletes lesz az idilli kép.

Azon 9 helység közől, mellyek határai ide rugnak, délkeletre nyulik el Sztojkafalva, Kolozsvártól 10, Deéstől és N.-Bányától 5 órai távolságra. Igénytelen falu 59 házzal, 252 óhitü lakossal, gr. Eszterházy István tulajdona. Mondják: e helység alatt régebben 20  ölnyi posványság terült el, melly vizét nemcsak forrásból, de folyóvizből is kapta. E posványság közepén a sztojkai viz nevezete alatt fakadó savanyuvizet szárazabb idő szakokban erejeért és hatásaért illy elhagyatott állapotában is használták a vidékbeliek, mig nem 1834-ben az akkori járási szolgabiró Técsi Samu, Wéér Farkas volt országgyülési követ felszólitására, a forrást a posványból kiemeltette s hozzáférhető állapotba tette. A földesur pedig látván, hogy a forrás illy egyszerü állapotában is a vendégek által látogattaték, a kutat 7–8 lábnyi mélységre bocsátá, s oszlopokon nyugvó kerekfedélzet alá vette, fogadót, 6 vendégszobát épittetett. E kuttól félre, mintegy 200 lépésnyire, viszont sziklás területben egy rég bedugott forrás nyittatott meg, melly kellemetlen ize miatt ivásra alkalmatlan levén, csak fürdésre használtatik. A gyógyvendégek évenkint szaporodó száma szükségessé tette a helyiség átalakitását; 6 évvel ezelőtt egy egészen uj épületsorozat állittatott fel, kőből zsindely fedél alá 12 szobával, melly képünkön jól kivehető, ezután fürdőszobák, hova a gőzzel melegitett viz rézcsapokon bocsáttatik kádakba, a főkut kőrfedele, melly az előtérben látható, kiszélesittetett, erkélyzettel elláttatott, az épületeken felül emelkedő dombon sétahelyül szolgáló fasorok ültettettek, utak vágattak, konyha, szin, és istálló épittettek, és most több mint 100 vendég elfogadására van készület.

Az ivásra használt forrás naponkint 25–30 veder vizet ad, melly tiszta, kellemes izü, ülepedése s edények oldalára rakodása szürkés mészszinü, 24 órai használat után az üveget is behomályositja, mint a rá száradott tej szokta tenni, ereje olly annyira nagy, hogy ha üvegbe hézag nélkül befojtatik, azt szétrepeszti. Melegsége 8–9 fok. Alkat részei dr. Bélteki Zsigmond szerint: egy polgári font vagy 16 uncziában van,

1. Szénsavany (Acid. carbonic.) 43 14/25 hüvely.

2. Szénsavas mészéleg (calc. carbonic.) 4 57/100 grán.

3. Szénsavas keseréleg (Magnesium carbon.) 6 1/2 grán.

4. Konyhasó (Chlornatrium) 19 1/100 grán.

5. Kénsavas szikéleg (natr. sulfuric.) 21 1/5 grán.

6. Szénsav szikéleg (natr. carbon.) 7 21/25 grán.

7. Timföld (Aluminium oxyd) 1 37/50 grán.

8. Kovaföld (Acid. silicii) 47/100 grán.

Haszna kitünő lép- és májbajokban, aranyérben, lomha emésztésben, az epe megakadt elválasztásában, s azon életmüvek bajaiban, mellyek a véredényrendszer végszálai hanyagsága miatt szenvednek.

A két kutnak nemcsak medrei közelében, sőt a szomszéd határokon is, a puhányok közől egész sziklákat képező kövesült kagylók találtatnak egyes darabokban, és kisebbféle tengeri csigák. A habarczok közül nagy mennyiségben össze-vissza töredezve, és egy ujjnyitól kezdve verébtollnyi vastagságra, fehérszinü korállok, vas és különféle alaku és anyagu kővek, kövéváltak, mint ezeket a szenvedélyes mineralogus és természetbuvár Torma Károly hazánkfia találta.

A közönség és szenvedő emberiség figyelmét akarom e fürdőre vonni, mellyet gyógyereje, kellemes vidéke, friss egészséges levegője, és sok más természet adta előnyei, Erdély első rendü fürdői sorába emeltek. Tanuljuk ismerni, becsülni és használni a honi gyógyvizeket és fürdőket. Ez is hazafiság.

Pataki Ferencz.

 

 

 

 

 

 

  ț
 ș

 


 Biserica de lemn din Stoiceni

File:Wooden church Stoiceni.JPG

 

File:RO MM Stoiceni wooden church 18.jpg
 

Biserica de lemn din Stoiceni, judeţul Maramureş datează din anul 1860[1]. Are hramul „Sfinţii Arhangheli Mihail şi Gavril”. Biserica se află pe noua listă a monumentelor istorice sub codul LMI: MM-II-m-A-04754.

Galerie de imagini

File:RO MM Stoiceni wooden church 7.jpg

File:RO MM Stoiceni wooden church 1.jpg

File:RO MM Stoiceni wooden church 20.jpg

 

 

 

 


lunedě 6 ottobre 2008

APA MINERALĂ DE LA STOICENI

APA MINERALĂ DE LA STOICENI A INTRAT DIN NOU ÎN CIRCUIT
11-06-2007
Satul Stoiceni este răsfirat la poalele Masivului Şatra într-o splendidă şi deschisă vale cu “faţa” spre răsărit. Datează din anul 1830, dar el apare sub denumirea de Stoikofolvo, adică satul lui Stoica, încă din anul 1598, după numele cneazului întemeietor care se presupune a fi Stoica Iuga, cneazul locului. Prin anul 1700, urmaşul acestei familii Stoica Anton, precum şi fiii lui Anton, Grigore şi Dănilă, primesc titlul de nobili şi blazonul familiei. Cea mai mare atracţie a satului a reprezentat-o, încă din acele timpuri, Băile de la Stoiceni, care au făcut ca acest nume să fie repede cunoscut atît în ţară, cît şi peste hotare.
PROPRIETĂŢILE APEI MINERALE
Are un caracter bicarbonatat, clorurat, sodic şi carbogazos, putînd fi utilizată pentru boli digestive, tensiune arterială şi boli cronice. Calitatea apei de la Stoiceni a fost făcută publică în anul 1818 la Viena de către dr. BELTEKI ZSIGMONT, în lucrarea: “Conspectus Systhematice practice aquarum mineralium”. Izvorul a fost descoperit pe un teren jos şi mlăştinos, apa fiind folosită de săteni în timpul secetelor şi pentru gustul ei plăcut. Acest izvor se găsea pe locul numit “La Bortă”, nume care provine de la faptul că pe izvor era pusă o bortă care împiedica accesul animalelor şi, a devenit utilizabil în 1834, după ce locuitorii satelor din zonă au ridicat terenul şi au amenajat o fîntînă acoperită, locul fiind numit “Căldare”. Exista un alt izvor care se utiliza pentru băi.
IZVOARELE SE MODERNIZEAZĂ
Concomitent, s-au amenajat şase camere pentru oaspeţi şi un bufet, a fost instalat un robinet pentru aducerea apelor minerale la suprafaţă, izvorul putînd satisface cerinţele a peste 100 de consumatori de apă şi băi. În anul 1852, Esterhazi Ioan, patronul băilor, măreşte spaţiul de cazare cu 12 camere, amenajează camere pentru băi cu apă încălzită şi construieşte alei şi drumuri. Proprietatea băilor revine apoi lui Esterhazi Ştefan, care are un rol important în dezvoltarea staţiunii. În această perioadă dr. Hanka Vilmos a stabilit compoziţia chimică a apei minerale.
ŞAPTE IZVOARE CU CLOPOTE DE ARGINT
Succesorul grofului Ştefan Esterhazi este contele Esterhazi IULIU. Acesta, în 1894 face din nou analiza apei în laboratoarele Universităţii din Viena, constatîndu-se excepţionala calitate a apei minerale. Contele, în scopul dezvoltării şi modernizării băilor, a adus de la o societate din Carlsbad, Cehoslovacia, o echipă de specialişti, ingineri din Viena, precum şi pe dr. Blank din Franţa, care a mutat izvorul din locul numit “Căldare”, în locul unde se află şi astăzi. Cu această ocazie s-a făcut şi captarea izvoarelor într-un singur bazin. Au fost captate, la adîncimea de 4-5 m, şapte izvoare prin clopote de argint. Fiecare clopot a fost izolat ermetic pentru a nu pătrunde aer sau apă. Deasupra clopotelor la circa 1-1,5 m era aşezat un rezervor de 3,840 l, construit din cositor englez de circa 4 cm grosime, prevăzut cu supape automate pentru evacuarea gazelor cînd apa era prea încărcată. Este de menţionat faptul că fiecare izvor avea o compoziţie chimică specifică, ca de exemplu: apă acidă, gazoasă, sărată etc. şi fiecare apă de izvor putea fi dirijată printr-un dispozitiv special spre rezervor, unde era apoi amestecată şi îmbuteliată. Producţia apei minerale în anul 1903 era de un milion de sticle, apă solicitată atît în ţară cît şi peste hotare. Apa minerală de la Stoiceni era unica apă din ţară care nu-şi pierdea proprietăţile, fiind transportată peste ocean.
PURTAU NUME DE FEMEI ŞI FLORI
Contele Esterhazi Iuliu, necăsătorit, îşi avea reşedinţa de vară la Stoiceni, fapt care a făcut ca aici să fie ordine şi curăţenie deplină. A amenajat, în brădet, vile care purtau nume de femei şi flori: “Ana”, “Elisabeta”, “Margareta”, „Crina” etc. Tot aici exista un mare restaurant prevăzut cu terasă, sală de dans cu oglinzi de cristal. Pentru evrei a fost amenajat un local aparte. În timpul său s-au plantat în jurul izvorului păduri de brad. În fiecare duminică se organizau baluri, iar pentru ţărani, joc. Pentru tratamentul bolnavilor a construit un edificiu cu 12 camere de baie.
APA DE LA STOICENI ÎN EVOLUŢII
În timpul primului Război Mondial, contele Esterhazi este rănit grav pe front şi transportat la Alba Iulia, unde moare în 1917. Moştenirea băilor revine cumnatei Hrancesec Elisabeta, de origine poloneză, din Bratislava. Aceasta l-a împuternicit pe jurisconsultul contelui decedat, dr. Ioan P. Olteanu, avocat la Tg. Lăpuş, să vîndă moşia întreagă, care era compusă, pe lîngă băile Stoiceni, din circa 300 iugăre de pămînt în hotarele comunelor Tg. Lăpuş, Dumbrava şi Stoiceni. Moşia a fost vîndută cu 5,5 milioane de lei în 1918-1919 unei societăţi anonime cu sediul la Cluj-Napoca, avînd ca director pe dr. Hirs Dezideriu. Această societate între anii 1923-1924 a dat faliment, băile ajungînd în proprietatea Băncii Lăpuşana cu sediul în Tg. Lăpuş, care era subvenţionată de Banca Albina din Cluj-Napoca. Banca Lăpuşana a dat şi ea faliment, iar Banca Albina, pentru a-şi recupera creditul de 400.000 lei, a scos la licitaţie publică Băile de la Stoiceni.
PROPRIETATE A LUI TELEKI SAMOILĂ DIN GHERLA
În urma licitaţiei, complexul ajunge în proprietatea lui Teleki Samoilă, evreu din Gherla, contra sumei de 1.050.000 lei. Acesta începe exploatarea la maxim. A amenajat depozite în toate oraşele mari, însă izvorul nu a făcut faţă cerinţelor, avînd o capacitate de 2.500 litri/zi. Pentru a mări capacitatea izvorului a adus specialişti de la Viena în anul 1933, care, ajungînd, prin săpături la un clopot, au constatat marea perfecţiune de captare a izvoarelor şi au refuzat să ridice clopotele datorită posibilităţii de a pierde izvorul. Teleki insistă, în calitate de proprietar, dar unul dintre inginerii chemaţi la el acasă arată că: “Această apă, a cărei compoziţie o cunosc, este o apă excelentă, ea constituind o avere naţională şi apoi proprietatea cuiva”. Cu această ocazie Teleki a observat calitatea bazinului ce avea o greutate de 850 kg, vînzîndu-l cu suma de 800.000 lei la Bucureşti. După alţii se presupune că a fost vîndut Bisericii evreieşti din Gherla. Bătrînul Teleki este deportat împreună cu fiul său, iar fiica sa se mărită la Bucureşti cu avocatul Săvinescu, care în 1946 pune stăpînire pe izvor şi începe exploatarea acestei ape minerale. Acesta în 1947 este ucis, călătorind spre Gilău. Tot în acest an se întoarce din lagăr fiul lui Teleki, care, în luna decembrie a aceluiaşi an trimite o scrisoare Primăriei Stoiceni în care arată: “Cedau gratuit pe veci şi irevocabil, cu drept de proprietate, întreg complexul, izvorul cu toate supraedificiile, comunei Stoiceni”. Complexul trece în cadrul Cooperativei de consum, apoi este administrat de Întreprinderea Olga Bancic din Baia Mare. Datorită neglijenţei acestor patroni, Complexul balnear Stoiceni a fost distrus în totaliate… După 1990 s-a început construirea unei staţii de îmbuteliere, care a fost finalizată în anul 1995. Aceasta a funcţionat pînă în 1998, cînd a devenit falimentară.
APA MINERALĂDE LA STOICENI CURGE DIN NOU, ACUM ÎN 2007
După ce au obţinut, prin moştenire, Apele minerale de la Stoiceni, 5 ha de păşuni şi 10 ha de păduri, fraţii Reghina PĂTRU din Arad şi Samoilă TELEKI din Rîmnicu Vîlcea au pus bazele funcţionării apei minerale, care curge din nou, acum în 2007. Au înfiinţat Firma “Băile şi izvoarele minerale – Stoiceni Tg. Lăpuş”. Pe un teren al lor se afla o construcţie solidă, dar abandonată, care cîndva era destinată îmbutelierii apei minerale. Cu 50.000 de euro, Fraţii TELEKI au cumpărat această clădire de la SC Apemin – Stoiceni. Au derulat necesare lucrări de reabilitare a construcţiilor de aici. Concomitent, au instalat o pompă, de la care acum se poate procura apă minerală, gratuit, urmînd ca în viitor apa minerală să ajungă prin conducte în hala de îmbuteliere. Şi lucrul cel mai important, Firma TELEKI deţine Licenţă de exploatare a apei minerale, eliberată de Agenţia Naţională de Resurse şi Ape Minerale …

Sursa : Graiul Maramuresului

Fájl:Lanscape stoiceni.JPG
 
 
 
 
Sztojka (1899) izr. vendéglő col Litho
 
 
 



                                            1860

 

the Stoiceni (Sztojkafalva) spa in the 1850s - than Transylvania, now Maramureș County, Romania

 

 

Biserica Stoiceni 2  Maramures

 

mountain village Stoiceni

 

Biserica Stoiceni

Biserica Stoiceni

                                

Sátor-hegy, Sztojkafalvával. Erdély, Sztojkafalva.
Készítés módja : színezett fametszet
Kiadva : 1870k
Kiadás helye : Megjelent A Vasárnapi Újság című lapban.
Lap méret : 28,9 x 23,5 cm
Állapot : Erős, tiszta lenyomat. Világos paszpartúban.
Tényleges méret : 19,6 x 14,2 cm

  

Megjelent A Vasárnapi Újság

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Enter supporting content here

AMINTIRI