Make your own free website on Tripod.com
Home | CUVINT INAINTE | SCUZE | NOU PE SITE | GENESSIS | GENESSIS II | FRATII MARAMURESENI | COMITATUL SZOLNOK DOBOKA | CONTINUARE I | CONTINUARE II | TARA LAPUSULUI 1876 HARTA | MUSATINII SI MARAMURESUL | 1914 | Blank page | TIRGU LAPUS | TIRGU LAPUS II | TIRGU LAPUS III | FILE DIN ISTORIA LAPUSULUI | ISTORIE A SCOLII LAPUSENE | TARA LAPUSULUI | TARA LAPUSULUI II | TARA LAPUSULUI III | TARA LAPUSULUI IV | MUNTII LAPUSULUI | Tara Chioarului | Blank page | TARA CHIOARULUI II | ISTORIA RELIGIILOR TARII LAPUSULUI | TURISM IN TARA LAPUSULUI ?! | TRASEE TURISTICE IN TARA LAPUSULUI | Blank page | BISERICILE DE LEMN | BISERICI DE LEMN II | PE VREMEA LUI PINTEA | PANORAMA LAPUSULUI | PANORAMA LAPUSULUI II | PANORAMA LAPUSULUI III | FOLCLOR LAPUSAN | TRADITII | BABA | BAIUT | BERINTA | POIANA BLENCHI | POIANA BOTIZII | BOIERENI | BORCUT | DOBRIC | DUMBRAVA | BREBENI | UNGURENI | CERNESTI | CIOCOTIS- | FINATE- | IZVOARELE -BLOAJA | MAGURENI | TRESTIE- | VALENI | POIANA PORCULUI-FINTINELE | DEALUL CORBULUI | INAU | DAMACUSENI | DEALUL MARE | VIMA MICA | DRAGHIA | FAURESTI | GOSTILA | GROSI | GROAPE | JUGATRENI | ASPRA | LASCHIA | LAPUSUL ROMANESC | LIBOTIN | LARGA | MAGOAJA | COPALNIC MANASTIUR | VIMA MARE | COPALNIC | COROIENI | CUFOAIA | COSTENI | CUPSENI | CARPINIS | CURTISIU MIC | ? CIMPIA SASULUI | STRIMBU BAIUT | PRELUCA NOUA | PRELUCA | PETERITEA | CONTINUARE PRELUCA | PLOPIS | RAZOARE | ROGOZ | ROHIA-PAMINTUL CREDINTEI | ROMANESTI | RUSOR | SUCIU DE JOS | SUCIU DE SUS | STOICENI | SALNITA | SURDESTI | SATRA | VAD | FAMILIA CULCER-MEMORII | BLESTEMUL PAMÎNTULUI | BISERICA UNITARA -MARTIRI | MARTIRII TARII LAPUSULUI | INTOARCEREA ACASA | BISERICA BAPTISTA LAPUSANA | PENTICOSTALISMUL IN TARA LAPUSULUI | PASTRATORII TRADITIEI | POVESTE | Melania Dan | CONTINUITATE | DIN BOGATIILE LAPUSULUI | SENZATIONAL | RADACINI | " Halal de mine sunt bunic " | Pentru Boguta | Emotii | Dupa 25 de ani | LAPUSENI UNITIVA !!! | REINTOARCERE IN TRECUT I | REINTOARCERE IN TRECUT II | REINTOARCERE IN TRECUT III | Ultima ceremonie | EROI | Rohia 2 | MUNTELE GAINA | PROFESORI | " PEDAGOGI DE SCOALA VECHE " | CAMPIONAT PE MAIDAN | VIOLENTA | Blank page | " LA PESCUIT , IARNA " | Istoria unui parculet | LIBOTIN | VECHIUL LICEU | MENTORI | La gradinita | FOTOGRAFII CLASELE I-IV | CLASA VIII | CLASA X | CLASA XII "A" | MENTORI II | SASCUT | SASCUT II | Blank page | povestiri | povestiri II | povestiri III | povestiri IV | povestiri V | povestiri VI | Dr. SOLOMON CORNELIU | CULTURA | CULTURA II | CULTURA III | LAPUSENI | Lapuseni II | TOAMNA SE NUMARA ....... | COPILARIA MEA ,SPITALUL | STRADA DOINEI | Lapusul si evreii | Lapusul si evreii II | LAPUSUL si evreii II continuare | Lapusul si evreii III | Lapusul si evreii IV | Lapusul si evreii V | LAPUSUL SI EVREII (ENGLEZA) | URME | PRIN CIMITIRUL EVREIESC DIN TIRGUL LAPUS | CASA RABINICA DE LAPUS | Traditii evreiesti | HOLOCAUSTUL LAPUSAN | YAD VASHEM | HOLOCAUSTUL LAPUSAN (ANTISEMITISM) | DOCTORI | FARA LEGATURA | ALEGERI | Blank page | Blank page 2 | Blank page 3 | Contact Me | About Me | Favorite Links

AMINTIRI DIN TIRGU LAPUS / SASCUT

Blank page



 

 


 

 

 

INDUSTRIAL LOCOMOTIVES OVERSEAS   (6) ROUMANIA


Standard Gauge


    My first find was at Brezoi between Pitesti and Sibiu, where an 060 side tank, numbered 2-N3-404, was waiting with a one coach train to make connection with the CFR train. The four-wheel coach, painted yellow and dwarfing the loco, soon filled up with locals and the whole lot chugged off up a narrow valley containing railway, river and cart-track. Evidence suggested the existence of a coal mine at the upper end of the line. The sugar factory at Sascut Tirg and the paper mill at Busteni also have their own locos, both 0-4-0 side tanks of German appearance. The latter works also has a narrow gauge overhead-wire electrified system of about 600mm gauge, which connects the two halves of the factory separated by the main road. Not far from Busteni, at Cimpina, is the prize, Henschel 1616 of 1884, a pretty little 0-6-0 side tank, which shunts in an oil plant of some sort.








THE INDUSTRIAL RAILWAY RECORD

No. 18 - p222-236


© APRIL 1968


 


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 

 

CÍMSZÓ: Magyarlápos

SZÓCIKK: "Magyarlápos (Trg. Lápusului, R.) nagyk. Szolnok-Doboka vm. 2671 lak. A zsidó hitközség 1820. alakult 10 taggal. Az alapítók: Berger Jicchok, Salamon Zalmen, Stosszel Ábrahám, Simon Leopold, Nathan Leib; az első elöljárók: Hirsch Jicchok, Fuchs Eizik, Mátyás Móse. Jó sokáig ideiglenes imaházban végezték istentiszteleteiket, később Hirsch Ignátz földbirtokos kezdeményezésére kis templomot építettek, amelyet 1885. mikor a hitközség 80 családra szaporodott fel, lebontottak és helyébe a ma is fennálló nagy és impozáns zsinagógát építették. További gyarapodása során a hitközség Besz hamidrast is létesített. A múlt század végén négy tanerős Talmud Tórát alapított a hitközség és ebben ma is 100 tanulót nevelnek. A talmudikus tudományok terjesztése a jesivához fűződik, amelyet Teitelbaum M. Dávid főrabbi alapított. Az intézetnek régebben 90 növendéke volt, de a gazdasági helyzet általános rosszabbodása következtében a növendékek száma az utolsó esztendőkben erősen lecsökkent. Fejlődésének legvirágzóbb periódusát e század elején élte át a hitközség és 1905. modern berendezésű gőz- és kádfürdőt épített rituális célokra Fuchs Jakab elnök és Loger József gondnok kezdeményezésére. 1888-ban létesült szegény sorsúak segélyezésére a Gemilusz Chaszodim és 1923. az Árva-gondozó egyesület. A hitközség 170 családban 900 lelket és 150 adófizetőt számlál. 2 nagykereskedő, 20 kereskedő, 20 iparos, 20 gazdálkodó, 2 ügyvéd, 1 orvos, 7 köztisztviselő, 4 tanító, 20 katona, 10 munkás, 10 közadakozásból él. A világháborúban 120 tagja vett részt, 8 elesett. Grünstein Lajosban, akit 1918. a forradalom alatt meggyilkoltak, egy vértanút is gyászol a hitközség. Évi költségvetés 300,000 lei. ebből hitéleti, fillantropikus és szociális célokra 200,000 leit költ. Orthodox alapon berendezett hitéletét Teitelbaum M. Dávid, a szigeti rabbidinasztiából származó ismert talmudtudós irányítja, Grosz Áron hitközségi rabbi segítségével. Az adminisztráció élén állnak: Loger József elnök, Pollák Miksa alelnök, Paneth Leopold pénztárnok, Mátyás Berti gondnok, Pollák Vilmos ellenőr és jegyző. A Talmud Tóra elnöke Deutsch Pál, alelnöke Dávid Mihály. A szentegyletnek Mátyás Mózes a gondnoka, Jack Adolf a másodgondnoka."

 

 

 


 

 

 



 


 


 Szász de Josziplápos


 


 


 


 


 



 


 


 


 



 


 


  

Láposi járás.


Magyar-lápos. Nemesek 1-1 lovassal: Novák Márton, Benkő József, Balázs Miklós, Csonka József, Szilágyi Ferencz, Daroczi M. László, Szél Dániel, Csonka Mihály, Márton és Márton Junior Con., Bányai Mihály és Sámuel Con., összesen 12.


Nemesek 1-1 gyalogossal: Deési Sámuel Con., Gáspár József Con., Gáspár Gáspár Junior, János, Márton, András Senior és András Junior, Gáspár Med., István, János Senior és Gáspár Katona Gáspár, Szász {408.} András Senior, András ifj., Sándor, György a Miklósé, Mihály a Miklósé, András a Miklósé, Mihály a Jánosé, Antal, József, György a Györgyé, György Junior, György András, Péter, Szász Kádár János, Szász Kádár András, Szász Kovács József, Szász Kovács Márton, Szász Kovács Mihály; Szász András a Mihályé, József a Mihályé, Mihály a Mihályé, Sámuel, Péter a Ferenczé, László, Sámuel az Istváné, József a Ferenczé, János a Jánosé, János a Mártoné, András a Mártoné, Mihály a Mártoné, András a Jánosé, István a Jánosé, János a Jánosé, Urszuj, Alexa, István a Józsefé, Mihály a Gávrisé, Mihály a Miklósé, és Mihály a Györgyé; Sánta András, József a Ferenczé, Mihály a Mártoné, András a Mártoné, János a Jánosé, Mihály Condráté, József a Condráté, András a Condráté, Mihály a Mihályé, András a Ferenczé, Ferencz, József, József Senior; Molnár István, Sánta Vila János, Sánta Marczi Balogé; Csonka István, Mihály a Jánosé és Mihály az Istváné, Molnár János, Gyurka és András; Balázs János Sen., Mihály, András, és János Sen., Salai János, András ifj. és András Senior, Imre Péter, András Sen., András Junior, Mihály a Mártoné, Mihály a Péteré, Miklós a Mártoné és József, Szél Mihály és István, Szénási József, Bányai Márton és György, Lőrincz András, Mihály, József és Márton, Toma Tanászia, Vlád Kohán Toma és Vonuj, Hegedüs Bálint Mihály Libt., János Junior, Mihály és Márton, Kardos Marczi, összesen 103.


Domokos. Nemesek 1-1 lovassal: Bodon József és Ádám im., összesen 2.


Nemesek 1-1 gyalogossal: Totfalusi János im., Molnár György, János, József, Márton Sen., Márton Jun., Mihály, Péter és György e., Szigyártó Mihály és István Lib., Szigyártó Istvánné András Lib., Szigyártó Andrási József, összesen 13.


Rogoz. Nemes 1 lovassal: Novák János im., összesen 1.


N. B. Innen elmaradt a Cont. nemesség, kifelejtetvén a szolgabiró laistromából.


Petyeritye. Nemes 1 lovassal: Rácz István im., összesen 1.


F.-Szőcs. Nemesek 1-1 gyalogossal: Burzó Giraszin, Mihál l. Mihály, Juon l. Kosztán, Szávin, Nyekita, Andre l. Mihály, Pável l. Kosztán, Györgyi l. Györgyicza, Danyila, Mihály a Muri, Juon l. Lár Juon, Vaszilia l. Irimia, Juon l. Jákob, Doroftyé l. Kozma, Juon l. Togyer, Togyer, Miron, Alexucza, Juonyel, Jovuly, Juon l. Györgyitza, Tanászia, Juon Alexi, Doroftye Urszuluj, Vaszilika, Jákób l. Dorftye, Partyenia, Alexa l. Mihály, Togyer a Györgyicza, Irimia, Györgyika l. Mihály, Pántyilika, Makove, Gavrilla, Juon a Sztánki, Pável l. Doroftye és Todor {409.} l. Doroftye; Bizo Juon l. Geraszin, Geraszin, Logyin, Pavél, Ilontyia, Tirnován Vaszilia, Grigoria és Juon l. Grigorie; Roppán Stefán, Tyimok, Alexa, Urszuj, Nyisztor, Juon l. Szimion, Vaszilika l. Nyisztor, Vaszilika l. Popi, Tanászia, Vaszilika Lupi, Juon l. Ilontye, Mihok, Kosztán, Flora, Lup és Grigorás; Buda Lár Juon, Juon l. Kosztán, Juon a Márii, Mihály l. Kosztán és Doroftyé; György Logyin, Opris Togyes, Oliszim, és Nyikulaj, Bud Ursz, Doroftye és Juon; Pap Juon Kucsánu és Juon l. Vonyika, Pop Todor a Gretyimi, Pintye, Juon Rohianu, Pintye a Lupuluj, Girászin, Antonia l. Pável, Pahonie, Alexa Gavrilészi, Danyila, Petra Sziridon, pável, Logyin l. Sziridon és Jákob; Demián Juon és Grigoria, Bartis Vaszilia, Szima Maftye, Mán Grigorás, Petrucz Todor, Marosán Petre, Vaszilika, Makové, Urszuj, Juon és Ilontyia Lib. Molduván Miron Lib., Moldován Juon Lib., Mihály, Györgyi és Pahonia, összesen 105.


N. B. Kihagyta innen a Méltóságos udvart.


Tőkés. Nemesek 1-1 gyalogossal: Bud Maftye, Togyer, Juon a Alexi, Petre l. Ravasz, Vaszilika l. Dávid, Lupuj l. Kosztán, Togyer l. Dávid, Virtolomej l. Dávid, Petre, Vonuku Pintyi, Vaszilika Pintyi, Alexa l. Dávid, Tyirilla, Virtolomej és Juon l. Nyikuláj; Pop Saxon, Pável, Sziminyak, Silip, Kosztantyim, Lup, Pamfilimon, Grigorás, Gavrilla, Petre, Pártyemia, Maftye, Györgyi, Maftye Irinyi, Grigovia, Stefán, Juon, Maftye, Juon l. Grigori, Juon Petrán, Nyikuláj Petrán, Szima Petrán, Vaszilika l. Juon és Vaszi; Marosán Grigorás, Pop Juon Deaku és Grigoria, Zsurs Virtolomej és Togyer, Márkis Györgyi és Silip, összesen 46.


N. B. Itt is kimaradt az udvar.


O.-Lápos. Nemes 1 lovassal: Miskolczi Sámuel im., összesen 1.


Nemesek 1-1 gyalogossal: Páska Juon, Togyer, Vonucz a Nyezti, Vaszi Huszár, Vonucz l. Grigori, Szimion, Györgyi és Pintye im., Györgyi Vaszi im., Páska Gyurka, Gábor, Ursz, Togyer és Dumitru im., Pop András, Szimion, Lajos és Vonucz a Popi im., Pap Todor a Petri im., Benedek Lajos im., Pap Praekup c., Buda Gavrilla c., Pop Pável, Grigoria, Grigoria a Petri, Dumitru Togyika, Juon l. Vaszi, Dumitru Brindung, Juon a Irinyi, Todor, Tyira és Vaszilika Brindusán, György Gábor, Dumitru és Petre, Borogyi Vaszilia, Pop Györgyi, Ilie Luka, Pop Gavrilla l. Tyimok, Opris Kosztán, Juon és Isztratyia, Mánn Andre és Buda Juon c., Páska Szimion a Bumbi, Havril Juon, Mann Pável, összesen 47.


A kir. fiskus kimaradt.


{410.} Ungurfalva. Nemesek 1-1 gyalogossal: Buda Györgyi, Mihály, Jovul, Jakob, Andre, Kosztán, Prekup, Tyimok, Györgyi, Juon l. Dumitrú, Ursz Akszinyi, Iszáj, Vaszilia Virtol, Gligoria l. Andre, Szimion, Vaszilia l. Todor, Von a Birtokuluj, Stefán a Popi, Vaszilika l. Stefán, Togyer l. Jákob, Juon l. Andre, Gavrilla l. Szindon, Szimion l. Kosztán, Togyer a Bizuluj, Vonucz l. Jákob, Tyimok l. Gavrilla, Györgyi a Petri, Maftye a Urszuluj, Grigori l. Juon, Vaszilika l. Andre, Andre l. Vaszi, Stefán l. Tyimok, Juon a Nyikiti, Vaszi l. Andre, Vonucz Gavrila, Grigori l. Juon, Vaszij l. Joszip, Vonucz l. Dávid, Vaszi a Anyi, Mihály, Vonucz l. Stefán, Lázár, Ursz l. Gregoria, Dányila, Gavrila l. Andre, Markuj, Vaszilia l. Andre, Danyila Anyiszi, Kozma, Grigoria a Urszuluj, Kosztán, Alexa Nyikiti, Kosztán l. Gyermán, Todor l. Grigoria, Vaszij l. Juon, Maftye l. Lupsás, Mojszin, Petra a Fetuluj, Györgyi a Petri, Györgyi l. Stefan, Doroftye l. Jákob, Gavrilla és Ilia a Urszuluj con.; Buda Majsze, Nyisztor, Pántyilimon, Nyikita, Togyer l. Dumitru, Silip, Ursz a Alexi, Gavrilla, Maftye l. Prekup, Vaszilia a Todori, Jakob a Todori, Vonucz, Zaharia, Togyer l. Maftye, Szimion, Ursz l. Maftye, Pável a Kozmi, Togyer l. Kosztán, Andre a Szavuly, Andre l. Juon, Ilia, Ilontyia, Petre, Grigoras, Jakob l. Juon, Todor, Lupuj l. Virtol, Grigor a Alexa, Doroftye a Alexa, Grigori l. Gereszin, Mojszin, Tanászia, Stefan, Nyikita l. Vaszilia, Vonucz l. Togyer, Togyer l. Makszin, Juon l. Makszin és Nyikita; Buta Ursz, Buda Vonucz l. Andre, Togyer l. Karuly, Ursz l. Karuly, Andre l. Vaszil, Borodi Ilia, Györgyi és Juon, Buda Ursz a Kozmi, Pop Juon, Flora, Silip, Tyirilla, Stefan Rogozanu és Gligoria, Zsursze Vonucz, Gradovits Márton, Mán Togyer és Pintye, Csicsó Kozma és Maris Kosztán Lib., összesen 123.


Macskamező. Nemesek 1-1 gyalogossal: Pap Vaszilia, Györgyi, Maftye és Grigoria, Vasuz Gavrilla, Mann Pintye, Florián Nyikuluj, Pap Vonucz, Demián és Logyin, Pop Togyer Grigorás és Alexa, Pap Tyirilla, Danyila és Todor Görgészi, Pop Dumitru és Tanaszia, Pap Grigoria l. Vaszi és Partyemie, Nyikora Pintye, Vonucz és Juon és Szusze Juon con., Marosán Nyekita, Karujan Grigoria Lib., összesen 25.


Disznópatak. Nemesek 1-1 lovassal: Krizbai Sámuel, Deési Gábor im., Haragos Maftye con., összesen 3.


Nemesek 1-1 gyalogossal: Mann Juonuluj, Mánn Juon l. Grigorie, Györgyi Andreka, Grigor, Von l. Vaszilia con. és Ursz. l. Vaszilia, Mán Danyila, Vonucz l. Kosztán, Petre, Pálonia, Nyikita, Tanászia, Vaszi, Dumitru, Juon a Szavalinyi, Togyer Alexi, Togyer Andreki, {411.} Alexa, Vaszilia l. Pável, Avrám, Pántya, Ilia a Petri, Vaszilia Zahuluj, Dumitru l. Zaharia, Petre, Logyin, Toma, Györgyi a Kozmi, Togyer a Zahuluj, Lup, Tyira, Vaszilia a Urszuluj, Mihály, Kosztán, Ignát és Vaszilia l. Dumitru, Mánn Urszú l. Szimion, Mán Ursz l. Togyer és Jakob, Pop Maftye Magozsán, Haragos Vaszilia, Grigor, Onucz, Mihály, Alexa, Stefán l. Juon, Dumitru, Luka, Stefán l. Szalevesztr, Stefán, Doroftye, Juon l. Ignat, Ursz, Lup, Vaszilika a Todor, Gyorgye, Jákob, Von, Vonucz, Szaler szbiró, Gavrila és Todor, Kina Vonucz l. Nyikulaj, Márk, Jákob, György l. Jakob, Stefán, Togyer l. Virtol, György l. Silip, Dávid, Von, Juon a Irinyi, Togyer l. Juon, Nyikita, Ilia, Togyer Junior, Vaszij és Gavrilla; Zaharia Szimion és Lup, Bogye Juon Junior, Logyin, Urszuj, Juon Junior, Györgyi, Vaszij és Ursz l. Zahar, Farkas Irimia és Bumb, Páska Kosztán és Onucz Lib., Tamás Lup és Juon Lib., Lung Szimion és Mik Juon Lib., összesen 96.


Rohi. Nemesek 1-1 lovassal: Karuly György és Páska Györgyi im., Pap Jovuj, Slen Vonuj és Pap Maftye con., összesen 5.


Manny család czímere.

Manny család czímere.*1. Siebm. Wb. IV. B. 12. Abt. 128. T.


Nemesek 1-1 gyalogossal: Páska György és Mihály c., Gyerman Gavrilla, Gavrilla a Popi, Patyika, Maftye c., Szimion l. Andre, Irimia c., Irimia l. Vaszi, Juon, Gavrilla l. Jakab, Ilia Senior, Györgyi l. Nyk, Juon l. Gavrilla c., Von l. Andre, Tanászia, Silip c., Ilia a Prentyeszi, Márk, Ilia l. Dumitru és Voncsuluj; Haragos Nyikuláj, Dumitru, Demián, Kozma és Maftye; Mán Juon l. Maftye, Mánn Kozma, Mán Kifor, Györgyi Rogozán, Ilontyia, Györgyi l. Szávin, Györgyi l. Togyer, Alexa és Grigoria és Butuza Györgyi c., Kupsa Kosztán, Vasutz Tyifor, Sarte Petre, Kupsa Flora, Buda Gligoria, Florián Pásk, Pap Luka és Vonucz c., Pap Jákob l. Akszima, Pop Kosztán l. Vaszilia, Grigoria l. Vaszilia, Dumitru l. Togyer, Akszintye, Juon l. Togyer, Toma, Togyer a Monyi, Ilia l. Togyer, Nyisztor, Györgyi l. Kosztán, Bumb, Ilia l. Silip, Krecsun l. Silip, Simion a Sofronyi, Ariton; Petrucz Grigoria c.; Csicsó Stefán, Bordás Von, Rusz Nyisztor és Szávin, Pop Nyikuláj, Sztocsán Páhonia, Lák Nyikuláj, Rusz Tanászia, Marosán Petre, Blenke Páskuj, Gligoria és Makszin Lib., összesen 74.


{412.} Boérfalva. Nemesek 1-1 lovassal: Kindris Mihály és Pap Vonuk a Popi im., összesen 2.


Nemesek 1-1 gyalogossal: Pap Danyila és Juon l. Jakab c., Pop Mihály, Vaszilika, Nyikulaj, Vaszilia l. Jákob, Nukutza, Von l. Krecsun, Ilontya, Von l. Grigoria, Joszif, Trefin, Petre a Negyi, Von Tanászia, Alexa, Todor, Maftye, Toma, Kosztán, Grigoria Vaszilik, Juon l. Dumitru, Nyikita és Márkuj; Pap Nyikuláj l. Juon. Von a Sofronyi, Pasztuk, Vonuk, Sándor, Ilia, Jákob, Györgyi, Stefan és Vonuk a Tanaszia, Buda Stefán és Nyisztor c.; Mán Pétre, Román Alexa; Perucz Von és Juon, Román Togyer és Bogdán Todor c.; Bud Ursz, Todor, Nyisztor és Pável; Bud Gavrilla és Nyikita c.; Bud Juon, Ilia, Juon l. Gligor, Juon l. Pável, Paskuj, Szávin, Alexa c. és Logyin; Bud Virtolomej, Grigoria, Von és Danyila; Bud Giraszin és Vonuk; Bud Stefán c.; Bud Jakob és Juon Ungurenos; Boér Vaszilia és Györgyi c.; Atyimi, Vaszilia l. Demián, Mihalia, Stefán és Zaharia; Szártó Ilia és Mán Petre c., Mán Von a Petki, Márk, Vonuk, Silip, Kosztán, Jákob, Jószip, Györgyi, Nyekita és Nuczuj; Todorán Luka, Nyisztor, Vaszij, Ursz és Kosztán c., Opris Alexa, Pahonia és Lázár c., Vosucz Von, Vasutz Lázár, Mán Toma, Tyifor és Vonuk; Rusz Szimion és Györgyi, Székely Juon, Csupej Alexa c., összesen 107.


 


                                     #


Kaczkói járás.


Szelecske. Immunis nemesek 1-1 lovassal: Huszár Gábor, Bányai György, Csoma Antal, Babos Farkas, összesen 4.


{401.} Nemesek 1-1 galogossal: Szabó József, Bányai Máté és János, Szabó Pál, Gellérd Ferke, Fogarasi Pál, Szabó András, Rátz Sámuel, Pap András, összesen 9.


Kaczkó. Im. nemesek 1-1 lovassal: Palatkai László, Tartza János, összesen 2.


Nemesek 1-1 gyalogossal: Prodán László, Prodán Péter, Tártza Todor, Rád László, Vajda Gábor, Demeter és János, Török János, összesen 8.


Soósmező. Im. nemesek 1-1 lovassal: Vajda Kelemen, György, Mihály, Onucz l. Irimie, Mihály a Vonuluj, Katona János, Vajda Dumitru, Gicz Todor, Hosszu György, összesen 9.


Tövis Rácz család czímere.

Tövis Rácz család czímere.*1. Siebm. Wb. IV. B. 15. Abth.


Nemesek 1-1 gyalogossal: Bohetzel Ilia, Ignátz, Vaszilia luj Mihály, Vaszilia Lupuluj, Vaszilia l. Kosztán, János a Vonuluj id. és ifj., Nutz a l. Szimion, Todor l. Szimion és Jov., Lázár Mihók, Bohetzel Gavrilla, Irimia, Vonutz l. Vaszilia, Vaszilia a Markuluj, Gligor, Jákob, Juon l. Kirille. Kaluger Vaszilia, Kirilla, Vaszilia, Alexa és Dávid. Lázár Juon, Kaluger Gavrilla, Kaluger Mihály, Barbur Petre, Lázár Gavrilla; Barbur Onutz, Gavrilla és Pintye; Fejér Juon, Gligor, Juon l. Vaszilia, Kosztán, Lázár, Onutz a Paraszki; Lár Toma l. Vaszilia, Vonutz, Irimia a Vonuluj, Irimia l. Vaszilia, Indre és Petre l. Lár Juon. Vajvod Irimia, Vaszilia, Mihály, Vaszilia Murguluj, Onutz Murguluj, Vaszi és Dumitru. Katona Tanászia. Serbán Gligor, Nyikita, Gyorgye és Dumitru. Lázár Petre. Pap Petre, Flora és Ilia. Dán Vaszilia, Hátsik Gábor és Flóra, Hosszu Vaszilia, Butyán Vaszilia, Rátz Juon, Todor, Alexa és Miklós. Todorán Vaszilia, Lázár Stefán, Kelemen Szimion, Pap Juon, Pintye Virtolomej, Kupsa Kosztán, Vonaefim Vaszilia, Bugye Flora, Antse Vonutz, Pap Onutz, Karuján Vaszilia, Praekup Gyorgye, Bán Márk, Sula Flora, Bartis Nucz. Vajda Kosztán a Petri, Mihály a Vonuluj, Kirille, Gavrille a Vonuluj, Onutz, Onutz Ifj. és Gavrilla a Lunguluj. Kozma Juon, Simion, Vonuj és Ilia. Jeronoczki Lup, Katona György és Juon, Jepán Vaszilia, Nyikula Vaszilia, Kuptse Maftyej, összeen 100.


Nagy-Ilonda. Im. nemeek 1-1 lovassal: Praeda József, Butuza Onutz, összesen 2.


{402.} Nemesek 1-1 gyalogossal: Praeda György és Ilia; Gitz Flora, Petre, Onutz, Onutz a Alexi és Togyer. Gitz Hosszu Vaszilia és Dávid, Butuza János, Praeda Lup; Butuza György, Gábor, Togyer, Szimion és Andrej; Pap János, György, Onucz a Gyurki, Togyer és György a Jh.; Butuza Onutz. Pop Mihály a Fli, Onucz a Gábor, Lupuj, Togyer al. Gábor, Todor l. Dumitru, Vaszilia l. Dumitru, Togyer l. Mihály, Flore Urszuluj, On Urszuluj, Pop Vaszilia Gavrillészi, Luputz Vonuluj, Petre a Nukuki, Pop Grigoras a Nukuki. Solticz János, Petre, Togyer, Onucz és Onutz l. Kosztán. Praeda Gábor, Bese Nikuluj, Vaszilika és Alexa; Bugye András, Stefán, Dávid, Szimion, Juon és Vaszilia; Mán Todor, Péter György, Kovács András, János, Ursz, Lupuj; Nagy Stefán és János; Nemis Dumitru, Soltiz Petre, Nemes Simon, Vajvod Juon, Gitz Dumitru, Tripon András, Soltutz Onutz, Toma Dumitru, Katona Lup, Bohetzel Maftyej, összesen 69.


Friukfalva. Im. nemes 1 lovassal: Gitz Ilia, összesen 1.


Nemesek 1-1 gyalogossal: Gitz Todor, Ursz és Juon, Vajda Stefán, Getző Petre, Slánn Ursz, Slán Stefán, Pap Onutz és Vaszilia, Tamás Lup, Pop Gligor, Akris Vaszilia, Jeetz Joszip, Toma Tyimoftye, Kisztye Onutz, összesen 17.


Tordavilma. Im. nemes 1 lovassal: Bartis János, összesen 1.


Nemesek 1-1 gyalogossal: Butuza Izáj, Demián, Onutz l. Vaszilika, Onutz l. Szimion, Ilia, Vaszilia, Gligor l. Dumitru, Todor, Gyorgye, Gligor a Vonuluj, Maftye és Anton; Hodis Stefán, Szimion, Todor Praekup; Bartis Márk, Vaszij, Gliga, Danyila l. Grigori, Gavrilla és Danyila l. Vaszilii; Slán Onutz, Tollas Onutz. Krisztye Vaszilika, Butuza Jákob, Butuza Lup; Krisztye Onutz l. Todor, Mihály és Samoila l. Mihály. Pop Danila, Joszip, János, Andre és Jakob. Szusze Makavej, Szimion, Jakob, Juon. Getző Todor, Onutz, Dumitru, Vaszilika és Ursz. Tyekár Lup, Jákob Lupuluj, Zaharia, Onutz, Dumitru, Györgye, Onucz l. Kerian, Juon Sityeregán, Juon l. Joszip, Petre és Togyer; Opra Onucz, Román Gyorgye, Tyekár Vaszilia, Sztoján Onucz, Dermás Tanaszia, Gecző Ursz a Vonuluj, Gecző Onucz a luj Petre, Butuza Jákob és Nyikita, Krisztye Gligorás és Onutz, Pop Jakob l. Filip, Tyekár Todor a Popi, Tyekár Iroftye a Petri, Gecző Maftye l. Juon, Butuza Szimion Tellam, összesen 72.


Galgó. Im. Nemesek 1-1 lovassal: Bereczki János, Galambos Sámuel, Viski Péter, Galambos László és Sándor, Szeredai József és Ferencz, Suba Dániel, Kutas György, összesen 9.


Nemesek 1-1 gyalogossal: Suba Elek, Pál és János, összesen 3.


{403.} Dragyia. Im. nemesek 1-1 lovassal: Karuly Farkas, Vajda Antal, összesen 2.


Nemesek 1-1 gyalogossal: Karuly Simon, Filip Onutz, Pop Togyer, Rákolczi Gavrilla, Filip Mihok, Pentyer Jákob, Kifor Petre, Karuly Péter, Fogarasi Demeter, Rákolczi János, Bota Tanászia, Butuza Onutz, összesen 12.


Blenke-Polyán. Nemesek 1-1 lovassal: Rátz Farkas, Rátz Péter, László, János, Lajos, György, István és Antal, összesen 8.


Karulyfalva. Nemesek1-1 gyalogossal: Karuly Maftye, Onutz l. Panty, János, Kosztán, Onutz l. Togyer Susi, Petre l. Grigor és Onutz a Mikuluj; Kina Ursz, Kina Onutz és János; Rácz Kosztán és Todor, Tyekár Gliga, Nyemis Szimion, Nyemis (? Nemes) Juon, összesen 15.


Kőfarki járás.


Középfalva. Nemesek 1-1 lovassal: Alsó Farkas, Nagy András, összesen 2.


Kudu. Nemeek 1-1 lovassal: Rácz Antal, Daniel István, Pongrátz Pál, összesen 3.


Keresztur. Nemesek 1-1 lovassal: Torma Mihály és Miklós, Kozma Ferencz, összesen 3.


Kis-Kajon. Nemes 1 lovassal: Tót János, összesen 1.


Nemesek 1-1 gyalogossal: Tót On, Mihály, Osztáke és Szimjuvon. Kindris Pantyilimon, Biltz Zaharia, Nuk, Girászin és Györgyi; Vlád Lup, Bilcz Pásk, Wlád János, Farkas Dumitru, Bob Nyikulaj és Vaszilika, Olár Juon, Moldován Gligor, Darvai Oliszie, Széles Juon, Kajtán Stefán; Bilcz Szimion, Vaszilika és Todor, Marosán Szánduly, összesen 24.


 


 



 


 


 


 


 


 


 


 


 


 


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 



 

 

 

 

 


 


 

 







 

 

 

 


 

 

 

 









 


















-Stâlpul tătarilor” monument cu inscripţia latină: Anno 1717 usque hic fuerunt tartaris (În anul 1717 până aici au ajuns tătarii)



 















Fotbal - Lapusul  Tg. Lapus foto mare

 



Tg. Lapus foto mare

 












































50 Nota 1, caz foarte rar merită preşedinţia a regelui de la menţionarea unei astfel de Woiwodalgerichte z B, în cazul în care Ludwig I în 1366 pe UNA ejaculare Martyris Maxim pfb Georgii et praelatis hostris Baronibus în procesele de Wetssenburg, inclusiv un caz celebru a decis pe Terra Lapus


50 Note 1 as very rare case deserves the presidency of the king at the mention of such Woiwodalgerichte z B where Ludwig I in 1366 per una cum Martyris maxim pfb Georgii et praelatis Baronibus hostris in Wetssenburg processes including a famous case decided on the terra Lapus





50 Megjegyzés 1: nagyon ritka eset megérdemli az elnökség a király az utalás ilyen Woiwodalgerichte z B, ahol I. Lajos 1366-ban per una cum Martyris Maxim PFB et Georgii praelatis Baronibus hostris Wetssenburg a folyamatok, beleértve a híres eset úgy döntött, a

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------







 





















































dobric


































ARANYOS VÁRA.
(Aranyas 1351. Aranias 1383.)


1383-ban Aranias nevű várról történik említés «Zilagságnak kerületében».*Szirmay: Szatmár várm. stb. 1809; I. 95. l. Castrum Aranyos in districtu de Zilagy. A vár uralmába törvényesen belépni akarnak Balk, Drágh és János.*Fejér: Cod. Dipl. X. 1., 69. A leleszi konvent – Mária királynőnek Budán 1383-ban húsvét napján kiadott levele alapján – a Szilágy-kerületben fekvő Aranyos várába beiktatja április 24-dike előtt való vasárnapon Walk (Balk) vajdát és testvéreit: Drághot, meg Jánost és áldozócsütörtökön jelenti az ellenmondás nékül megtörtént beiktatást.*Gyulafi László fiai: László, István és László számára 1584-ben kiadott átiratban. Gróf Kuun G. marosnémeti lt. cista C. fasc. XII.


De úgy látszik, Aranyos vára nem sokáig maradt a Drágfiak birtokában, jóllehet később megint az ő kezükön találjuk. Néhány év mulva Zsigmond király (1387 október 7-dikén) a szolnokvármegyei Aranyos castrumhoz tartozó Széplak és Inó birtokokat Kusalyi Jakcs mester fiainak, György, István és András királyi kincstárnokoknak s Beregvármegye főispánjainak adományozza. Ezeket a birtokokat Barla fiától, Istvántól cserélte ki a király máramarosvármegyei birtokokért.*Hazai Okt., VII. k. 423–424. ll.


Ám nemcsak Széplakról s Inóról tudjuk, hogy e várhoz tartoztak. A báró Wesselényi-család levéltárában több eredeti oklevél őrzi 1388-ból a vár tartozékait, még azt is megjelölve, hogy melyek magyar, melyek oláh falvak. Magyar falvak ezek:


{16.} Aranyos, Udvarhely, Ujlak, Vicsa, Monó, Böősháza, Horvát, Völcsök, Debren, Czigányvaja, Darócztelek, Petyentelek, Széplak: az oláh faluk közül: Paptelek, Kucsó, Fürményes, Zsibótelke, Draga, Barátháza, Solymos, Nagy-Szeg, Dabjon, Nádasd, Mutos, Inó, Szélszeg, Náprád, Goroszló és Turbucza az aranyosi vár tartozékai.


Aranyos várát e tartozékaival voltaképen már Erzsébet s Mária királynők Kusalyi Jakcs mester fiának, Andrásnak s ezen András fiainak: Györgynek, István és Dávidnak adományozták, a mit Zsigmond király megerősített 1388-ban is. Fönmaradt a váradi káptalannak beiktató levele, Zsigmond királynak úgy ez évi, mint egy 1406-diki átiratában, mely utóbbi György fiának, Jánosnak kérésére adatott ki István fiainak: László, Dénes s Mihály számára is. A két család közt csakhamar pörpatvar támad.


1388-ban Aranyos várához tartozó nehány faluért a Drágfiakkal a Jakcsiak szállanak pörbe. Drág, Balk és János négy birtokot: Mutost, Szélszeget, Goroszlót és Turbuczát önhatalmúlag foglaltak Kővárhoz: de számos szomszéd, mint tanú, szolnok (zowlnuk)-, kraszna-, szatmár- s kolozsvármegyei nemesek (a Deésháziak, Sándorháziak, Szentkirályiak, Vérvölgyiek, Bőnyei-, Szilágyszegi-, Keresztúri-, Fürményesi-, Moni-, Kisdobai-, Menyői-, Ákosmonostori-, Odi- stb. családok tagjai, a szatmárvármegyék közt Toldi Miklós mester)*

*Az érdekes oklevél, mely Aranyos vára e tartozékainak kinyomozását tartalmazza, középszolnoki, krasznavármegyei nemesek hosszú névsorát őrizte meg. Közlöm e helyt a névsort, még pedig az eredeti irásmóddal.


Petew fia János mester, Chumbor János fia Mihály, Zenthkyrali Damokos fia Briccius, Zenthkyrali Miklós fia János, Deeshazai Mihály fia Péter, Sándorházai Sándor fia Péter, Sándorházai István fia Benedek (?), Offermenesi László fia Beke, Moni Jakab fia Miklós mester, Sándorházai Pál fia Miklós, Werwewlgei Bálint fia Péter, Szentkirályi Bálint fia Imre, Lelei Caplani Tamás fia Benedek, Kysdobai Kobarth fia Demeter, Zentkirali András fia András, Werweglgei Luca fia Miklós, Benyei Mihály fia Miklós, Deeshazai Elias fia Jakab, Zylagzegi István fia Balázs, Bernoldi (?) János és Balázs, Kerezthuri János fia Antal, Kysdobai Bálint fia András, Nyrmoni Miklós fia János, Fermenesi Domokos fia Benedek, Menywi Mátyás fia Tamás, Fermenesi Pál fia Benedek, Sándorházai Imre fia János, Kisdobai Tamás fia Pál, Mony Bato (?) László, Menywi László fia György, Zilagzegi Dezső fia Tamás, Dobai István fia Mihály, Nyrmoni János fia Márk, Mony Bathe fia Elek, Weerwewlghi Tamás fia Tamás, Kisdobai Mihály fia János, Lelei Tamás fia László és Mihály, Kerezthuri Zenke Lőrincz, Mony Bathe Damian, Peleskei László fia István, Kulchei (Kölcsei) János fia István, Vasarhelyi Gerew egykori aranyosi kapitány fia Gerew. Továbbá említve vannak ezek a szolnokvármegyei nemesek: Zeudemeteri Synchai Péter mester, Zeri Jakab fia Sándor, Mayódi Albert fia István, Zunai Miklós, Zentkirali Imre János, Baxai Benolchy Miklós, Samsoni Miklós fia László, Sámsoni János fia László, Baxai István fia Pelbard, Akusmonostorai (de…) István fia István, Tamás fia Péter, András fia Miklós, László fia Balázs, Domokos fia Mátyás, ezen a Mátyás fia Miklós, László fia Jakab, Péter fia másik Jakab Chethe Miklós, e Dobai fia László, Chumpazi Péter István, Harkylian Zsigmond Lőrincz, Odi Mátyás fia Mihály, Zakachi Jakab fia István és Miklós, Ody László, Odi Demeter, Baxai Dul László és Mihály, Baxai Fabian István, Kuzeplaki László fia Jakab mester, Sandorhazai Benedek és Gergely; krasznavármegyei nemesek a következők: Kémeri György fia János, Sudakwylaki Miklós fia Jakab és János, Bozyasi Nagiakor (így!) fia Péter, Péter fia Lőrincz, Zechi János, Zechi István fia Miklós, Rechei Balázs fia Mihály s ennek fia Balázs, Rechei Mihály, László, János, Pál fia István, Rátoni Gergely fia Pál, Bodoni Bálint, Rechei Tar Mátyás István, Odi Nicolaus de Told), Wycchai Balázs, Charnavadai Fülöp fia Ferencz; kolozsvármegyei nemes: Zanthoi János mester.

erősítette, hogy {17.} azok a birtokok Aranyos castrumhoz tartoznak s nem is tartoztak Kővárhoz soha. A váradi káptalan intézte el e viszálykodást Zsigmond király meghagyása következtében s beiktatta a kusalyi Jakcsiakat (Jakch mester fiát, György tárnokmestert s testvéreit, Andrást és Istvánt) az említett birtokokokba s nekik a privilegialis levelet kiadták.*Wesselényi-levéltár.


Azután jó ideig nem hallunk Aranyos váráról.


1577-ben egy tanúvallomásból az derűl ki, hogy a hadadi jószág egy része Aranias Várához való. 1579-ben tudjuk meg, hogy az immár puszta vár legutóbb ismét a Drágfiak kezén volt, míg aztán a Gyulafi László nevével tűnik el szemeink elől. Araniasmezeo, másként Araniasvara praediumot ugyanis, mely a magvaszakadt Béltelki Drágfi Györgyé volt, 1579 február 17-dikén Gyulafi Lászlónak adományozta a fejedelem és elrendelte {18.} a beiktatást.*GKG. A fasc. II. Olyanforma a története, mint Szilágy-Cseh várának, melyet a Drágfiak után szintén Gyulafi László kapott.


A várnak három kapitányát ismerjük mindössze. Castellanus de Aranyas szerepel a váradi káptalannak egy 1341-diki oklevelében, melylyel a káptalan jelenti I. Károly királynak, hogy Dancsot, Komárom és Kraszna vármegyék főispánját és fiait a krasznavármegyei Valkó birtokba s az ehhez tartozó birtokokba beiktatták; de a szomszédok ellentmondtak. A határjárás alkalmával, a mikor Vaja falunak, mint állítólag a Valkó várához tartozó birtoknak a birtokába iktatják Dancs mestert és fiait, a szokás és törvény szerint összehívják a szomszédokat s a kiknek a szomszédságában birtokuk van, a határ megvizsgálására. Két helyet illetőleg egy várszolga, Péter, a Raphael fia, a ki Thompus várnagy (castellanus de Aranyas, Tamás, erdélyi vajda aranyosvári várnagya) szolgája, a Tamás edélyi vajda és Szolnok vármegye főispánja nevében tiltakozik.


Az egyik helyet Vaja falu végénél egykor Chemburg, Valkó várában királyi várnagy telepítette be, a mely egészen a falu végén levő patakig terjed, a mely patak mellé Thompus aranyosvári várnagy egy malmot épített. A másik hely lakatlan, a mely a Pál fia, János, szolnokvármegyei alispán építette vajai egyházáig terjed. E két helyet Tamás erdélyi vajda és Szolnok vármegye főispánja foglalta el, a kinek a nevében az említett várszolga tiltakozik.*Orsz. ltár. Dl. 3422. Anjoukori Okmánytár. IV. k. 137. lap.


Az aranyosi várkapitány, illetve Tamás erdélyi vajda, a ki Szolnok vármegye főispánja is volt, a vajai területhez jogot tart, a minthogy Czigányvaja az aranyosi várhoz tartozik. Az aranyosi vár kapitánya tehát Tamás vajda s szolnoki főispán szolgálatjában megbizottjaként jár el. Nem érdektelen, hogy 1549-ben Vajáról a többek között Thompus {19.} Orbánt és Mártont, lehet, hogy épen e kapitánynak rokonait, vették maguk mellé özvegy Vajai és Borzási Györgyné Borbála és fia, Miklós, a mikor elfoglaltak és bevetettek Haraklányi Miklós Varsolcz birtokán és Nyirsid birtokrészén tizennyolcz hold szántót. Várkapitánya még – a már említett Thompuson {20.} kívűl – Vásárhelyi Gerő, a kinek hasonló nevű fia szintén egyike ama szomszédoknak, a kik, mint tanúk, 1388-ban bizonyítják, hogy négy birtok (Mutos, Szélszeg, Goroszló és Turbucza) Aranyos várához tartozik.*Wesselényi-levéltár. A kolozsmonostori convent 1350 szeptember 28-dikán «Magister Dominicus dictus Machka castellanus de Aranyas» részére átiratban kiad egy 1349-diki oklevelet, mely szerint I. Lajos király az erdélyi püspököt elfogatja, megfosztja birtokaitól, a miért ez a királyt nem bocsátotta várába.*Anjoukori okmánytár, V. k. 337–338. ll.


{19.}



ARANYOS VÁRA ROMJAI KÖŐD MELLETT.*Aranyos vára romjai Köőd mellett. Fényképfölvétel után.


Hol volt ez az Aranyos nevű vár? Oklevél, írott emlékezet hallgat róla. Helyéről csak ezek a biztos adatok, hogy a Szilágyban, Szolnok-, majd később Közép-Szolnok vármegyében feküdt. Szerencse, hogy egytől-egyig ismerjük a hozzátartozó falvakat s a birtoklásáról is eléggé tiszta a kép.


Csánki jeles tudósunk azt mondja:*Hunyadiak kora, VI., (Magyarország tört. földr. I.) 548. l. fekvésére nézve irányadók egy 1246-dik évi oklevél*Hazai Okmánytár, I. 24. l. ama szavai: «…iuxta Lapus terra … cum uno loco castri eidem castro adiacens». E vár alatt, mint írja, valószínűleg Aranyos értendő. Még ennyit ír aztán róla: Különben úgy látszik, Kővár mellett hamar elhanyatlott s már 1405-ben sem volt meg, mert Kővár ez évi nagy iktatólevelében hallgatnak róla, csak a két Aranyos nevű helységet említik.


Mindössze ennyi ez, a mi Aranyos váráról s annak fekvéséről tudva van.


Vegyük szemügyre mindenekelőtt a Csánki idézte 1246-iki oklevelet.


A nyitrai káptalan 1246-ban bizonyítja, ő előtte a Gutkeled nemzetségéből származott Pál, a Miklós fia, megjelenvén, ellenmond, mintha négy öröklött faluját és a Lápos mellett egy földet rokoni szeretetből a szintén Gutkeled nemzetségből származó István nyitrai főispánnak, a Dragun fiának, {21.} adományozott volna. Az egyik a Szamos mellett elterülő Széplak nevű föld. A második egy patak mellett fekszik, a hol az Alus nevű falú volt, a harmadik, a hol Mikófalú van, a negyedik pedig Ugruch nevű a Szilágy vize mellett. Ezenfölül a Lápos mellet harmincz ekényi föld egy várhelylyel, a mely az ő (Pál) vára mellett van. Az az út is, a mely Széplak faluról abba a várba vezet.*Hazai Okmánytár. I. köt. 24. lap.


E szerint a várhely, a vár a Lápos mellett van; Aranyos várát a Lápos közelében kereshetjük. Talán ott, a hol a Lápos a Szamosba ömlik, a mely tájt ma Mező-Aranyos, Erdő-Aranyos (a nagysomkuti, illetve a nagybányai járásban) községeket találjuk. Aranyos-Medgyesre nem gondolhatunk, mert ez egészen más irányban fekszik, Szinér-Váraljától északnyugotra. Ám ezek a helynevek egyebek híján még semmit sem mondanak; de nem is Aranyost kell keresnünk az említett kitételben a Lápos mellett, az kétségkivül Kővárra vonatkozik. Ebből az oklevélből egyszersmind azt az érdekes dolgot is megtudjuk, hogy Kővár a Drágfiak előtt kiknek a kezén volt. Az itt előforduló Dragun a Gútkeled nemzetség Sárvár monostori főágának Ráskay-nevű alágához tartozó személy, nagyatyja azon hirhedt Joachimnak, a ki V. István király halálának előidézője lőn. Kővár tehát először 1375-ig a Gútkeledeké. Pesty szerint romjai ma is megvannak a Szerny hegy oldalán a Lápos bal partján, egy órányira Butyásza falutól, említi Csánki.*Csánki, i. m. 548. l. A hol a Lápos a Szamosba ömlik, Aranyos községe táján egyébként sem várrom nincs, sem ilyesmiről a nép nem tud. A régi térképek ott mutatják Aranyos községét; de az mindig villa volt, Aranyos vára tartozéka. Itt csak az okoz nehézséget, hogy a Lápos mellett egy várhely s egy vár van említve. Erre nézve eligazít Bél Mátyás, a ki azt mondja a XVIII. század közepén Kővárról, hogy, mint a történetírók elbeszélik, kettős volt e vár, az {22.} egyik magasabb, másként fennebb fekvő, a mely – mint a romok mutatják – nagy palotákkal volt beépítve; a másikat, az alsót, védőfallal erősítették s ez az őrsereg tartózkodó helyéül épűlt. Mindakettő a Rákóczi-féle fölkelésben sok harcz viszontagságát állotta ki, de a császár parancsára a földig lerontották.*Comp. 1779. 294. lap. Igaz itt duplex, kettős várról van szó, a mi lényegi különbséget nem tesz. Az igen fontos dolog, hogy Bél Mátyás köődi váráról is szól. Köődről, mint várról a következőket írja 1753-ban*U. o. 298. l. s 1779-ben: Köd igen magas hegyen köröskörül van véve a legsűrűbb erdőkkel. A romjaiból Kővárát építették fel.*U. o. 298. l. Az nem bír valószinűséggel, hogy a Köőd melletti bárminő várból építették Kővárát, egyfelől a távolságnál fogva, másfelől mert Kővár vidékén is van építési kőanyag bőséggel. Egyébként mindez jelentéktelen körülmény. Bél Mátyás a köődi vár alatt nem mást érthetett, mint azokat a romokat Köőd mellett, melyekben Bunyitay a meszesi apátságot látja. Ime Bél Köődöt, mint Közép-Szolnok egyik elpusztult várát emliti a z.-csehi s a hadadi mellett. Ő sem tud semmit apátságról, kolostorról, csupán csak várromról beszél, a minthogy a nép is csetátyénak nevezi azt a helyet is, a hol a romok állnak. Magam bejártam a romok hegyoldalát. A vársánczok nyomai még ma is kivehetők. És az említett falvak, Aranyos vára tartozékai nem mind e tájt feküsznek? Nem a köődi romokat környékezik-e?


Aranyos vára helyének keresésében nagy segítségünkre jön Közép-Szolnok vármegyének 1427–28-ból, Csánki szerpnt 1475 körüli időből való adólajstroma, mely Kelencze és Turbucza közt említi Aranyosfalwat, mint János birtokát 1 frt 1 dénár adóval, e mellett Kolczér és Keczel közt Kovácsfalvával Aranyast.*E mű I. k. 179. l. Aranyasfalwa Johannis 1 forint 1 dénár, {23.} Aranyas Dragfy penitus deserta. Ez az adólajstrom említi Aranyosmezőt is (Gavora s Csokmány közt). Aranmezew Drágfy 1 frt 3 dénár.*E mű I. köt. 178. la. Aranyos, Aranyosfalva visz bennünket az aranyosi várhoz. Ugyane tájon merűl föl 1460-ban Aranyasmezew, ekkor s 1487-ben Aranyassallya.*Kolozsmon. Prot. – Csánki, i. m. I. k. 550., 551. lap. Aranyosmező voltakép nem más, mint Aranyosvára, a mint ezt az idéztem 1579-diki oklevél igazolja. Ez az 1579 február 17-diki fejedelmi iktató parancslevél Aranyosmező alias Aranyosvára praediumot Köőddel s Kelenczével együtt Közép-Szolnok vármegyében említi. A Báthoriak sárkányfogas papírpecsétjével ellátott oklevél eleje csonka. Az olvasható rész: … integras portionum possessionar. in possessionibus Keood et Kelentze, item totale predium Araniasmezeo, alias Araniasvara vocata in Zolnok mediocri comitatu existen. De alább tisztán írva: Item totalis pdy Araniasmezeo, als Araniasvara vocat vicinis et commetaneis …*GKG. Marosnémeti lt. cista A. fasc. II.. De ezt a kifejezést: «alias» értelmezhetjük akként is, hogy «szomszédos vele», a mint erre az oklevelek bőséges példát nyujtanak. Csak egy 1370-beli hasonló adatot említek, a mikor Kávási Miklós mester, a György fia (in c. Zaladiensi) Kávás, máskép Ákosfalva birtokot kapja Lajos királytól.*F.-c. IX. 6. 158. Ez az oklevél, kétség nem férhet hozzá, a mi területünket illeti. Ismerjük Kávás és Ákos helységeinket, melyek nem hogy egy község nevei lettek volna, hanem egymástól ugyancsak távol eső két községet jelölnek. Hogy ez az Aranyasmezew, Aranyosfalwa, Aranyasallya lehetnek azonosak; de egyik sem az az Aranyos, a mely a Láposnak a Szamosba szakadásánál van, sem Mező-Aranyos, sem Erdő-Aranyos, s ezek más helységek, azt Csánki is határozottan állítja,*Csánki, i. m. I. 550., 551. l. kinek abbeli tévedése, hogy Mező-Aranyos és Erdő-Aranyos vidékén állhatott az aranyosi vár, világosan kitűnik. De nem gondolhatunk a dobokavármegyei Aranymezőre sem, {24.} a hol várromok szintén nincsenek: Kádár József, Szolnok-Doboka monographusa írja nekem: «Hogy valaha Aranymezőn vár, vagy efféle építmény lett volna, arról adataim nem szólanak, sem pedig a szájhagyomány nem tartotta fenn ilyennek emlékét». Aranyosmező mindössze tiszttartóságnak volt központja, melyhez tartoztak Csokmány, Pirosa, Toplicza, Pojnicza faluk s a tiszttartóság feje Kelemen vajda volt.*Urb. et Conscr. fasc. 16. nro. 19. Egyébiránt ez a dobokavármegyei Aranymező, más néven Baba szintén rendszerint a Jakcsiak, Drágfiak kezén forog, pl. 1462-ben egyike azon részbirtokoknak (Szatmár és Közép-Szolnok vármegyékben), a melyeket bizonyos pézösszeg átvétele mellett Kusalyi Jakcsi György visszabocsátott Bélteki Drágfi Miklósnak.*GKG. Marosnémeti lt. cista A. asc. XX. De e mellett az Aranymező mellett látjuk az adólajstromban Aranyosfalvát is. Az bizonyos, hogy más Aranymező és más Aranyasmező, ez az utóbbi látszik egynek Aranyosaljával, Aranyosfalvával. Ez az Aranyosfalva, Aranyosmező vagy Aranyosalja itt lehetett a vár közelében s valószinű, hogy a Szamos, melynek holt medre ma is látszik a zsibó-czikói törvényhatósági út s most már zsibó-nagybányai vasút mellett, ép úgy elmosta, mint a hogy most fenyegeti pl. Tóhátot, Köőd is más helyet keresett magának beljebb. Aranyosalja, Aranyosfalva, talán még tisztább világot vet a Jakcsiak s Drágfiak birtokviszonyára a várat illetőleg. Van egy pár becses adatunk róla. Aranyasalja, Aranymező (tehát itt is külön helységek), 1450 deczember 14-dikén kelt oklevél*Az Erd. Múz. Oklgy. Gróf Kemény József hagyatékában. szerint Kusalyi Jakcs György és testvére néhai László részjószága. Kémeri Miklós részére el akarták foglalni, de nem engedték. Aranyosalja birtok 1461-ben a hadadi Szent-László egyház birtokába kerűl. Ennek ajándékozza egy ismeretlen ez év márczius 19–23 közt Dobronti László vér- és Szabó Imre fájdalomdíja fejében. Széplak s {25.} Horvát, kétségkivül a mai Szamos-Széplak s Oláh-Horvát birtokaival együtt, a melyek közt foglal helyet Aranyosalja.*Dl. 36,392. Kolozsmon. Prot. E. min. pag. 1020. nr. 1. Eleje hiányzik.


1505-ben, 1521-ben Kusalyi Jakcsi László és neje Krisztina meg fiok György elzálogosítják a középszolnoki Aranyosfalwa részbirtokukat (előfordúl Kelencze, Nagy-Szeg után, Ónostő előtt) Bélteki Drágfi Györgynek és Jánosnak 600 arany forintért.*1584-ben Gyulafi László fiai: László, István és László számára kiadott protonotariusi átiratban. GKG. Marosnémeti lt. cista C. fasc. XII.


És Aranyosvára a már idéztem 1579-diki oklevélben épen Köőddel s Kelenczével együtt fordúl elő, 1595-ben pedig, mikor Kusaly Jakacs György eladja a középszolnoki Aranyosfalva birtokát másokkal együtt 200 aranyért Bélteki Drágfi Bertalannak, Benedekfalva után látjuk.*Orsz. lt. Km. conv. Lad. 26. D. n. 35. Kell-e hát másutt keresnünk az aranyosi várat, mint épen a köődi szép romokban. A földrajzi viszonyok is előnyösen szólanak ez állítás mellett, mert igen valószinű, hogy ezen a szép ponton, a czikói szoros közelében kellett lenni egy fővámszedő helynek is a tutajozási kereskedelem e virágzó vidékén. Itt leljük a Szilágyság kerületében Közép-Szolnok vármegyében szereplő Aranyosvárát.


Hogy a Csánki idézte oklevél Kővárra vonatkozik, ez az állítás, tudom, a fenti érvek mellett sem marad egykönnyen ment a kételytől, épen a birtoklásra vonatkozó elütő adatok miatt. Mert hiszen, mint már tudjuk is, Kővár várát, ezt az egész nagy kiterjedésű vidéket még Nagy Lajos adományozta (1367–1378) a bélteki Drágfiak Máramarosból szakadt őseinek: Drág, Balk és Jánosnak, a kik és utódaik bírják az úgynevezett erdődi kerülettel együtt a XV. század egész folyamán.*Csánki: Máramaros megye és az oláhság a XV. században. (Századok 1889. évi 8-ik füzet 44. l.) Somlyai Báthory Anna, előbb bélteki Drágfi Gáspár felesége volt, azért nevezi 1548-beli oklevelében «Castrum {26.} nostrum»-nak.*Gróf Lázár Miklós: Erdély főispánjai. Századok, 1889. évf. 131. lap. 1555-ben Nyirbátori Báthory György azért vette birtokába, mert neje ez a Báthori Anna, a Drágfi özvegye volt, ekkor halt ki ugyanis a Drágfi-család, csak leányivadékot hagyván hátra.*Ugyanaz. Tehát itt csak a Drágfiak eredeti jogát látjuk, míg az 1246-diki okirat várhelyét s várát illetőleg a Gutkeled nemzetségből származott Pál, a Miklós fia, mond ellent a szintén Gutkeled nemzetségből származó Istvánnak, a Dragun fiának. Ime a nagy űr az 1246-diki okiratban említett vár s várhely, továbbá Kővár közt a birtoklás kérdésénél. A Drágfiak eredete homályos, oláh eredetű magyar főúri családnak tartják. Drágtól, Miklós erdélyi vajda (1367–71) fiától származott, ki 1387-ből testvérével, Balk máramarosi főispánnal az erdélyi vajdaságot (Karácsonyi János szerint csak oláh vajda) viselte. Karácsonyi szerint a homályos eredetű Drágfi-családnak a Gutkeled nemzetséggel teljességgel semmi összeköttetése nincs és nem is lehet.*A Drágfiak eredetéről szóló véleménye, Pallas Nagy Lexikona, V. k. 468. lap. L. III. k. Drágfi-család. Ezekről hát meg nem állapítható, hogy a Gutkeled nemzetségből származtak volna. De aggodalomra még sem lehet okunk, mert hát igen jól tudjuk, hogy nemzetségek, családok könnyen veszthették birtokaikat, a birtoklás 1246–1383 között, ily hosszú időközben, mennyi változáson mehetett át. Ez idő alatt bizony könnyen nyerhetett új birtokosokat akárminő birtok s a Gutkeled nemzetségből származók köréből a bizonytalan eredetű Drágfiak kezére szállhatott.


Kővár birtoklásáról a Nagy Lajos adományozása volt eddigelé a legrégibb adatunk. Itt most, mint már érintettem is, Kővárnak még előbbi birtokosait leljük a Miklós fiában, a Dragun fiában.


Bunyitay egyébiránt megemlíti, hogy a köődi romok felett «pár száz méterrel magasabban ugyanezen helynek tetején van egy fensík, melyet ismét régi épületek széthullott {27.} kövei borítanak, azt mondják, hogy vár romjai. Valóban, e tér már magas, alig megközelíthető helyzeténél fogva is egy természetalkotta erőd».*Bunyitay: Szm. Középkori Műemlékek 6. lap. Majd így folytatja tovább: «de ha eszünkbe jut a lentebb létező magányos egyház, alig kételkedhetünk, hogy e két rendbeli épületek együvé tartoztak. Lent, közelebb a néphez állott az egyház; fent, közelebb az éghez, a magányhoz, laktak az egyház papjai, kétségkivűl szerzetesek».*U. o. 6., 7. lap. Még előbb szintén kiemeli, «legsajátságosabb az egészben, hogy az egyháznak tulajdonképeni szentélye nem volt s így diadalíve sem». Ez eltérést onnan magyarázza, hogy az egyház szokott alakjának kinyujtására nem volt elegendő hely.*U. o. 6. l. Nem tudhatom, a nép elmés szójátszása, vagy újabb csinálmány, mely a benedekfalvi barátokkal hozza kapcsolatba ott a környékben nehány falu nevének eredetét. Igy Czikó a barátoknak csikóskertje, Böősháza, bőségháza, éléstáruk lett volna, míg Ardó az ordo (latin, rend) szóból való. Széplakhoz meg az a furcsa hagyomány fűződik, hogy a barátok innen szöktettek volna meg szép nőket. Én adataimat összevetve azt következtetetm, hogy itt nem középkori monostoraink valamelyikével van dolgunk. Hanem, a mint előttünk a példa Kővárról, hogy kettős vala s az idéztem 1246-diki okirat meg egy várhelyet s egy várat említ: ép ilyen «kettős» vár lehetett az aranyosi vár is. Ma is fölmagaslik két hatalmas falrom, melyek keleten s nyugaton párhuzamosan húzódnak egymás mellett. Ezeknek egymástól való távola 10 méter; a nyugoti fal 8 méter, a keleti 10 méter magasságra nyúlik még fel, a falak 1 m. 15 cm. szélességűek. Bizonyára a vas hiányában alkalmazott fakötések nyomai ama gerenda alakú üregek, melyek a falakban tisztán kivehetők. Az épület a köődi, benedekfalvi hegyekből {28.} való kövekből készült, csupán egy pár faragott kő van a közönséges kőből való, egyébként vas szilárd kőfalban, melyet szamosi kavics és mész-keverék malter valósággal összeforrasztott.



 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 






Közép-Szolnok vármegye, Kis-Szolnok vármegye: egykori közigazgatási terület Kelet-Magyarországon. - A hajdan egységes, Szamos menti Szolnok vm. utolsóként említett külön tagja, melyet gyakran Kraszna vm-vel együtt Szilágyságnak is neveztek. ~t mint törvényhatóságot É-on Szatmár vm., K-en Szatmár és Belső-Szolnok vm., D-en Belső-Szolnok, Doboka, Kraszna és Bihar vm., Ny-on Bihar és Szatmár vm. övezte. Ter-e és határai az évszázadok folyamán változtak, a 17. sz-ig magába foglalta →Kővár vidéket. - A váradi kápt. 1345. III. 19-i bizonyságlevelén birtokrész jelzőjeként említették először, ~ neve Pesty Frigyes szerint 1416: tűnt föl. Szolnok vm. a 15. sz. végéig egységes törvényhatóság lehetett (az egész Szolnok vm. főispánja az erdélyi vajda), 1271, 1279: Külső-Szolnok, 1321, 1324: Belső-Szolnok vm. neve is megjelent okl-ben. A Hunyadiak korában Ákos, Érkőrös, Királydaróc, Kusaly, Hadad, Szilágycseh, Tasnád, Tasnádszántó és Zilah mezővárosok mellett 242 faluja létezett (108-cal több, mint amennyivel 1876: Szilágy vm. létrehozásakor csatlakozott). Aranyos vára 1383: a bélteki Drágfiaké, Hadad 1469: a kusalyi Jakcsoké, Kővár 1367: Dragomér fiaié, Drágé és Jánosé. 1465: említették első főispánját. 1475: ~ adója kb. 2500 Ft, a 15. sz. végén kb. 2600 házhelye adózott. Legnépesebb települései, Tasnád és Zilah és környékükön kb. 8 falurész az erdélyi pp. birtoka. 1543: adóösszeírók Zilahon 90, Csehiben 80, Tasnádon 56, ~ többi településén átlag 4-6 kaput találtak; a birtokos nemesség száma 635 lehetett. 1553: Kis-Szolnok vm. néven említették. - ~ egyházszervezetileg az →erdélyi püspökséghez tartozott. A →pápai tizedjegyzékben a későbbi főespség csak mint parókia szerepelt. Ott nem említették, mégis létezett 1342: Ákosmonostora, 1329: Bőnye (puszta). A közép-szolnoki főespséghez és a tasnádi alespséghez tartozott egyházak: érmindszenti (filiái: Érszentkirály, Érszakácsi, Újnémet), királydaróci (filiái: Ákosmonostora, Krasznaczégény, Krasznamihályfalva), szalacsi (filiái: Bogyoszló, Pér), tasnádi, tasnádszántói (filiái: Pele, Sződemeter). - Esperesei: 1222 k. Caraznai; 1300: Miklós szolnoki főesp., 1308-10: Gergely knk., 1317-20: Péter knk., 1329-39: Pál mester, 1345 k. Vince, 1354: Tövisi Tamás, Simon fia knk., 1390: István, 1395: Lajos, 1396: Antal, 1448: Gyrolti Dávid, 1508-13: Károli István mester, 1533. IV. 12: Enyedi Adorján, 1543-45: Csáki Mihály. A reformáció térnyerése után az ellenreformáció csak egyes családokat tudott visszatéríteni, 1732: gr. Forgách Pál kápt. helynök egyházlátogatásakor csak Kárásztelken talált r.k. papot. A reformáció előtti r.k. tp-ok közül csak az érmindszenti maradt meg kat-nak. 1715: az összeíráskor 114 közs. (megtalálható benne a néhány évvel korábban telepített 8 falu) 1090 adóköteles háztartással, 1720: 137 közs. (az 1715 óta telepített 12 falu) 2595 adóköteles háztartással, az összes lakos lélekszáma 23.713 fő. Ezen összeíráskor - 46 faluban - a vezetéknév nélküli oláhoknak az összeírók adtak nevet, általában a foglalkozásuk szerint (ilyen eseteket Kraszna vm-ben nem említettek). 1741: 243 nemes élt ~ben. ~ Mária Teréziától (ur. 1740-80) kapta címerét, amit 1754. XI. 13: a vm. közgyűlésen mutattak be.


1753: ~ hossza 4, szélessége 2 mérföld, városai Zilah és Tasnád. II. József (ur. 1780-90) 1784. VII. 3: Erdélynek a 3 (m., székely, szász) nemz. szerinti fölosztásához igazodva 11 vm-t alakíttatott, ~hez csatolta →Kraszna vármegyét és a Kővár vidéket, de halála után, 1790. IV: az eredeti állapot visszaállításával mindhárom önálló törvényhatóságként gyűlésezett, s a budai ogy-re 2-2 követet küldött. Ter-e 1806: 39,6 mf˛, 2 város, 145 falu, 2 lakott puszta. 1847: 3432 r.k., 55.954 g.k., 39.937 ref., 11 ev., 1167 izr., össz. 98.502 fő. 1849: ter-e 39,648 mf˛, 1 szabad város, 6 mezőváros, 134 falu és 1 lakott puszta kb. 108 ezer fővel a zilahi, csehi, péri és tasnádi járásba sorolva. 1870: a népszámláláskor 3921 r.k., 70.432 g.k., 1 örmény kat., 33.794 ref., 759 g.kel., 535 ev., 34 unit. és 2042 izr. lakott ~ben. - Az ogy. 1811: elhatározta ~ és Kraszna vm. egyesítését, amit csak az 1876:33. tc-kel, 1876. IX. 4: az egyesítő közgyűlésen valósítottak meg, melyen ~t, a Kővár vidéket és Kraszna vm-t →Szilágy vármegye néven egyesítették. ~ településeiből 1 város és 141 közs. lett Szilágy vm. része: Alsóberekszó, Alsószilágy, Alsószopor, Alsóvárca, Ardó, Árkos, Balázsháza, Bábca, Benedekfalva, Bikáca, Bogdánd, Bősháza, Bréd, Cigányi (Nagyály és Kisály pusztával), Cikó, Csály, Csiglen, Csög, Dabjon, Dabjonújfalu, Debren, Désháza, Diósad, Domoszló, Egerbegy, Egrespatak (Víg-György csárdával), Erked, Égerhát, Érgirolt (Illéd pusztával), Érhatvan, Érkávás, Érkisfalu, Érkőrös (Szuna pusztával), Érmindszent, Érszentkirály (Sajté pusztával), Érszodoró (Tövisesd pusztával), Felsőberekszó, Felsőszivágy, Felsőszopor, Felsővárca, Fürményes, Gardánfalva, Girókuta, Görcsön (Messzelátó csárdával és Csomasz pusztával), Gurzófalva, Hadad (Apáca pusztával), Hadadgyőrtelek, Hadadnádasd, Haraklány (Kisharaklány pusztával), Husszia, Illyésfalva, Inó, Karika, Kecskésfalva, Kegye, Kelence, Kirva, Kisbajom, Kisdebrecen, Kisderzsina, Kisdoba, Kisgoroszló (Hanisa pusztával), Köd, Kövesd, Középvárca, Krasznacégény, Krasznamihályfalva, Kucsó, Kusaly, Lele (Szilágydarolc pusztával), Magyarbaksa, Magyarcsaholy (Zölce pusztával), Menyő (Bodótelke és Sándorháza pusztákkal), Mocsolya, Mojád, Mojgrád, Monó (Szaklód és Mozsár pusztával), Mosóbánfalva, Mutos, Nagybajom, Nagyderzsina, Nagydoba, Nagymon, Nagymonújfalu, Nagypacal, Nagyszeg, Náprád, Nemeskeszi, Nyirmon, Nyirsid, Oláhcsaholy, Oláhhorvát, Oláhkeszi, Oláhnádasd, Ököritó, Örményes, Pacalusacsekenye, Panit, Paptelek, Pér (Ete pusztával), Pele, Peleszarvad, Prodánfalva (Bréd-Brusztov pusztával), Róna, Sarmaság, Solymos (Solymos pusztával), Somfalu, Sülelmed, Szakácsi, Szamosnagygoroszló, Szamosudvarhely, Szamosújlak, Szér, Sődemeter, Szécs, Szélszeg, Széplak, Szilágycseh, Szilágyfőkeresztur, Szilágysánson, Szilágyszeg (Bőnye pusztával), Szilágyszentkirály, Szilágysziget, Szilvás, Tasnád, Tasnádmalomszeg, Tasnádszarvad (Kékec és Szentmiklós pusztával), Tasnádszántó (Hídvég és Újfalu pusztával),Tóhát, Tótfalu, Turbuca, Újnémet, Úsztató, Vadafalva, Vártelek (Királykuta pusztával), Vérvölgy, Vicsa, Völcsök, Zálnok, Zilah, Zsákfalva, Zsibó. Bihar vm-be kebelezték: Molnosábrány, Csokmó, Királyi, Rof (Margita majorral), Terebes; Szatmár vm-be: Alsóaranyos, Alsófentős, Felsőfentős, Fentős, Alsókoltó, Balkonia, Berkesz, Bozonta, Bucsonfalva, Bükktótfalu, Dánfalva, Esztró, Fejérfalva, Fejérszék, Gardánfalva, Gavora, Gencs, Géres, Hosszúfalu, Irény, Jeder, Karulya, Katalinfalva, Kecskésfalva, Kegye, Kékes, Kölcse, Kolchér, Koltó, Kovás, Körtvélyes, Lápos, Lukácsfalva, Magosfalva, Nyíres, Pribékfalva, Priszlop, Remete, Somkút, Szakállasfalva, Száldobágy, Szaszár, Terebes, Terekfalva, Tótfalu, Váralja, Vasmelyfalva; Szolnok-Doboka vm-be: Alsókápolnok, Babafalva, Berence, Buny, Csarnakápolnok, Csokmány, Drágavilma, Gorbonafalva, Kerpemes, Kovácsfalva, Kozla, Körtvélyes, Körtvélyrév, Középsőkápolnok, Kucsoláthfalva, Lemény, Litka, Monostoroskápolnok, Nyíres, Révkápolnok, Tordavilma. 88


Kőváry 1847; 1859-66. - Pesti I:88. - Csánki I:545. - Petri 1901:19.

























































 




 


 












 


 


 







 


 

 

 

 




SMRUD TG LAPUS 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


















































































Source: Pages of Testimony
Last Name: Fajntoch
Last Name*: Feintukh
First Name: Bracha
First Name: Brakha
Gender: Female
Date of Birth: 1875
Place of Birth: Magyarlapos,Somes,Transylvania,Romania    Search for all victims registered as born in this place                                       
Marital Status: MARRIED
Spouse's First Name: Yitzkhak
Permanent Place of Residence: Magyarlapos,Somes,Transylvania,Romania  Search for all victims registered as residing in this place  Shows location on the map and info about the place (when available)
Profession: HOUSEWIFE
Place during the war: Magyarlapos,Somes,Transylvania,Romania  Search for all victims registered as present in this place during the war  Shows location on the map and info about the place (when available)
Place of Death: Auschwitz,Camp,Poland    
Date of Death: 1944
Type of material: Page of Testimony
Submitter's Last Name: Kirali
Submitter's First Name: Avigdor
Relationship to victim: RELATIVE
Item ID: 1547093 
 

 

 

 

CÍMSZÓ: Magyarlápos

SZÓCIKK: "Magyarlápos (Trg. Lápusului, R.) nagyk. Szolnok-Doboka vm. 2671 lak. A zsidó hitközség 1820. alakult 10 taggal. Az alapítók: Berger Jicchok, Salamon Zalmen, Stosszel Ábrahám, Simon Leopold, Nathan Leib; az első elöljárók: Hirsch Jicchok, Fuchs Eizik, Mátyás Móse. Jó sokáig ideiglenes imaházban végezték istentiszteleteiket, később Hirsch Ignátz földbirtokos kezdeményezésére kis templomot építettek, amelyet 1885. mikor a hitközség 80 családra szaporodott fel, lebontottak és helyébe a ma is fennálló nagy és impozáns zsinagógát építették. További gyarapodása során a hitközség Besz hamidrast is létesített. A múlt század végén négy tanerős Talmud Tórát alapított a hitközség és ebben ma is 100 tanulót nevelnek. A talmudikus tudományok terjesztése a jesivához fűződik, amelyet Teitelbaum M. Dávid főrabbi alapított. Az intézetnek régebben 90 növendéke volt, de a gazdasági helyzet általános rosszabbodása következtében a növendékek száma az utolsó esztendőkben erősen lecsökkent. Fejlődésének legvirágzóbb periódusát e század elején élte át a hitközség és 1905. modern berendezésű gőz- és kádfürdőt épített rituális célokra Fuchs Jakab elnök és Loger József gondnok kezdeményezésére. 1888-ban létesült szegény sorsúak segélyezésére a Gemilusz Chaszodim és 1923. az Árva-gondozó egyesület. A hitközség 170 családban 900 lelket és 150 adófizetőt számlál. 2 nagykereskedő, 20 kereskedő, 20 iparos, 20 gazdálkodó, 2 ügyvéd, 1 orvos, 7 köztisztviselő, 4 tanító, 20 katona, 10 munkás, 10 közadakozásból él. A világháborúban 120 tagja vett részt, 8 elesett. Grünstein Lajosban, akit 1918. a forradalom alatt meggyilkoltak, egy vértanút is gyászol a hitközség. Évi költségvetés 300,000 lei. ebből hitéleti, fillantropikus és szociális célokra 200,000 leit költ. Orthodox alapon berendezett hitéletét Teitelbaum M. Dávid, a szigeti rabbidinasztiából származó ismert talmudtudós irányítja, Grosz Áron hitközségi rabbi segítségével. Az adminisztráció élén állnak: Loger József elnök, Pollák Miksa alelnök, Paneth Leopold pénztárnok, Mátyás Berti gondnok, Pollák Vilmos ellenőr és jegyző. A Talmud Tóra elnöke Deutsch Pál, alelnöke Dávid Mihály. A szentegyletnek Mátyás Mózes a gondnoka, Jack Adolf a másodgondnoka."  


 

 

 

6812. Cassa de Păstrare Societate pe Acţii din Lăpuşul-Unguresc. — Magyarláposi Takarékpénztár Részvénytársaság. [1923-1927. évi zárszámadás.] Diciosânmartin [Dicsőszentmárton], 1924-1927. Erzsébet kny. R.T.; Dej-Dés, 1928. Medgyesi L. kny. 5 db, 32 cm. [Román-magyar szöveggel.] 

 

 

 

 

 





Vas, Lăpuşul Românesc (jud. Maramureş) Epoca fierului, Hallstatt A, Grupul Lăpuş

Vasul pântecos înalt, lucrat cu mâna, are formă, culoare şi motive ornamentale specifice. La exterior suprafaţa vasului are culoarea neagră, lustruită cu luci...u metalic, iar pe interior este cafeniu-cărămizie. Motivul decorativ constă dintr-o combinaţie de caneluri orizontale şi caneluri spiralice. Buza este evazată şi se continuă cu un gât cilindric înalt acoperit cu caneluri orizontale paralele. Umărul este rotunjit şi decorat cu cinci proeminenţe conice, hipertrofiate, goale pe interior, decorate cu caneluri spiralate care încep din vârful lor. Canelurile se închid într-un fascicol dispus oblic pe umărul vasului. Partea inferioară a corpului este tronconică şi nedecorată. Vasul a fost folosit în cadrul ritualului funerar şi depus apoi ca ofrandă în necropola tumulară de la Lăpuş. Artefactul aparţine grupului cultural Lăpuş, respectiv fazei a doua a acestui grup datat la începutul epocii fierului.

 

 

 


 





2 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Dosar 167/1972-1973 (absolvent în 1976-1977): Davidovici S.
Rellu
nenumerotat 

25651 8947/29.I
X.1977
Davidovici S. Rellu, absolvent al Facultăţii de Stomatologie, seria
1976-1977, solicită eliberarea diplomei de licenţă (primeşte şi
documentele depuse în original)
doctor nenumerotat
25652 2.IX.1977 Davidovici S. Rellu, fiul lui Strul şi a Rellei, născut la 19 iulie 1952,
în Târgu Sascut, cu domiciliul la Târgu Ocna, absolvent al
Facultăţii de Stomatologie, seria 1976-1977, susţine teza de licenţă
“Studiu comparativ al constricţiilor protetice conjuncte cu agregare
radiculară” (alăturat fişa de în scriere la licenţă)
doctor nenumerotat
25653 1972- Davidovici S. Rellu, absolvent al Facultăţii de Stomatologie, seria
1975-1976, depune cu regularitate cererile pe ani de studiu şi
adeverinţele de venit
student nenumerotat 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 

 

Enter supporting content here

AMINTIRI