Home | CUVINT INAINTE | SCUZE | NOU PE SITE | GENESSIS | GENESSIS II | FRATII MARAMURESENI | COMITATUL SZOLNOK DOBOKA | CONTINUARE I | CONTINUARE II | TARA LAPUSULUI 1876 HARTA | MUSATINII SI MARAMURESUL | 1914 | Blank page | TIRGU LAPUS | TIRGU LAPUS II | TIRGU LAPUS III | FILE DIN ISTORIA LAPUSULUI | ISTORIE A SCOLII LAPUSENE | TARA LAPUSULUI | TARA LAPUSULUI II | TARA LAPUSULUI III | TARA LAPUSULUI IV | MUNTII LAPUSULUI | Tara Chioarului | Blank page | TARA CHIOARULUI II | ISTORIA RELIGIILOR TARII LAPUSULUI | TURISM IN TARA LAPUSULUI ?! | TRASEE TURISTICE IN TARA LAPUSULUI | Blank page | BISERICILE DE LEMN | BISERICI DE LEMN II | PE VREMEA LUI PINTEA | PANORAMA LAPUSULUI | PANORAMA LAPUSULUI II | PANORAMA LAPUSULUI III | FOLCLOR LAPUSAN | TRADITII | BABA | BAIUT | BERINTA | POIANA BLENCHI | POIANA BOTIZII | BOIERENI | BORCUT | DOBRIC | DUMBRAVA | BREBENI | UNGURENI | CERNESTI | CIOCOTIS- | FINATE- | IZVOARELE -BLOAJA | MAGURENI | TRESTIE- | VALENI | POIANA PORCULUI-FINTINELE | DEALUL CORBULUI | INAU | DAMACUSENI | DEALUL MARE | VIMA MICA | DRAGHIA | FAURESTI | GOSTILA | GROSI | GROAPE | JUGATRENI | ASPRA | LASCHIA | LAPUSUL ROMANESC | LIBOTIN | LARGA | MAGOAJA | COPALNIC MANASTIUR | VIMA MARE | COPALNIC | COROIENI | CUFOAIA | COSTENI | CUPSENI | CARPINIS | CURTISIU MIC | ? CIMPIA SASULUI | STRIMBU BAIUT | PRELUCA NOUA | PRELUCA | PETERITEA | CONTINUARE PRELUCA | PLOPIS | RAZOARE | ROGOZ | ROHIA-PAMINTUL CREDINTEI | ROMANESTI | RUSOR | SUCIU DE JOS | SUCIU DE SUS | STOICENI | SALNITA | SURDESTI | SATRA | VAD | FAMILIA CULCER-MEMORII | BLESTEMUL PAMÎNTULUI | BISERICA UNITARA -MARTIRI | MARTIRII TARII LAPUSULUI | INTOARCEREA ACASA | BISERICA BAPTISTA LAPUSANA | PENTICOSTALISMUL IN TARA LAPUSULUI | PASTRATORII TRADITIEI | POVESTE | Melania Dan | CONTINUITATE | DIN BOGATIILE LAPUSULUI | SENZATIONAL | RADACINI | " Halal de mine sunt bunic " | Pentru Boguta | Emotii | Dupa 25 de ani | LAPUSENI UNITIVA !!! | REINTOARCERE IN TRECUT I | REINTOARCERE IN TRECUT II | REINTOARCERE IN TRECUT III | Ultima ceremonie | EROI | Rohia 2 | MUNTELE GAINA | PROFESORI | " PEDAGOGI DE SCOALA VECHE " | CAMPIONAT PE MAIDAN | VIOLENTA | Blank page | " LA PESCUIT , IARNA " | Istoria unui parculet | LIBOTIN | VECHIUL LICEU | MENTORI | La gradinita | FOTOGRAFII CLASELE I-IV | CLASA VIII | CLASA X | CLASA XII "A" | MENTORI II | SASCUT | SASCUT II | Blank page | povestiri | povestiri II | povestiri III | povestiri IV | povestiri V | povestiri VI | Dr. SOLOMON CORNELIU | CULTURA | CULTURA II | CULTURA III | LAPUSENI | Lapuseni II | TOAMNA SE NUMARA ....... | COPILARIA MEA ,SPITALUL | STRADA DOINEI | Lapusul si evreii | Lapusul si evreii II | LAPUSUL si evreii II continuare | Lapusul si evreii III | Lapusul si evreii IV | Lapusul si evreii V | LAPUSUL SI EVREII (ENGLEZA) | URME | PRIN CIMITIRUL EVREIESC DIN TIRGUL LAPUS | CASA RABINICA DE LAPUS | Traditii evreiesti | HOLOCAUSTUL LAPUSAN | YAD VASHEM | HOLOCAUSTUL LAPUSAN (ANTISEMITISM) | DOCTORI | FARA LEGATURA | ALEGERI | Blank page | Blank page 2 | Blank page 3 | Contact Me | About Me | Favorite Links

AMINTIRI DIN TIRGU LAPUS / SASCUT

COSTENI

Enter subhead content here

 

Kosztafalva.

Nevének változatai: 1603-ban*Urb et conscr. fasc. 65. nr. 87. Kostafalu. 1613-ban*Km. L. Reg. Gabr. Báthory 28. Kosztafalva.

Neve Constantin alapitó kenézének röviditése. Oláh neve Kosztyény.*1831. Consig. stat. topog. 100. l.

Vármegyénk északi felében magas hegyek között mérsékelt lejtős oldalon terűl el, a „Vale” nevű kis patak partjain, mely Lápos-Debrek felé folyva, több kis patak egyesülése után M.-Lápos alatt szakad a Lápos folyóba. Deéstől 61.9 kilométernyi a m.-láposi járásban fekszik.

{421.} A hagyomány azt tartja, hogy e községet biharmegyei Petrosa helységbeli Koszte János alapitotta, kinek vitézségeért engedték meg, hogy itt községet épithessen.

1602-ben*Erd. főkormsz. ltár. mint a Kamuthi Farkas birtoka emlittetik. 1603-ban*Urb. et conscr. fasc. 65. nr. 87. pedig mint Lápos vidékéhez tartozó falu fordul elő. Mivel pedig e vidék tartozékainak 1584-ik évi*I. Lib. Reg. Sig. Báthory 251. összeírásában még elő nem fordul, tehát 1584–1602 közti években keletkezett.

1613-ban*Km. L. Reg. Gabr. Báthory 28. Báthory Gábor Deési Mihály deákot e birtokában megerősiti. 1620-ban is*Torma gyüjt. ő birja.

1626-ban*Torma cs. ltára. jul. 27-én Deési Szőcs István eskettetett e birtokért, hogy ez úgy a fi, mint a női ágra egyformán adatott és birták.

1629-ben*Km. prot. II. 2. Deési Szőcs Ferencz és István itteni birtokosok.

1646-ban*Km. Lymbus. birtokosa Rettegi Széki István.

1694-ben*Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35, 56. birtokosai Rácz János és Zilahi András.

1703 körül*Erd. főkormsz. ltár. Kosztafalva elpusztultnak mondatik.

1713-ban*U. o. birtokosa Rácz Péter, 1726-ban*Torma gyüjt. Nemes Ferencz.

1750-ben*U. o. Rácz István, Váradi Zsigmond, Szabó Péter és Bogdán János emlittetnek. 1752-ben*Proclam. birtokosa Burján János.

1773-ban*Megyei ltár. Váradi Mihály egy örökséget zálogjogon bir.

1776*Torma gyüjt. jul. 7. és 1778 decz. 3-án Váradi Zsigmond nejével Bányai Klárával itteni részüket Ábrahám Dánielnek és neje Marth Erzsébetnek adják zálogba, ezt kiváltotta Jura Gergely s ettől pedig a Váradi Zsigmond utódai.

1786-ban*Erd. főkormsz. ltár. birtokosai: Dunka Krisztinának van 37 jobbágya, 2 zsellére, Dunka Zsuzsánnának 7 jobbágya, Körösi Pálnak 1 jobbágya.

1820-ban*Erd. kanczellária ltára. birtokosai: Jura Máriának van 18 telke, Mán Lászlónak 17, Istvánffi Péternek 9,*Lásd ezek jogait Petőrét és Tehénpatakánál. Komáromi Borbálának 9,*Lásd ezek jogait Petőrét és Tehénpatakánál. Huszár Gábornak 4, Ferenczi Károlynak 2, Váradi Sámuelnének 2,*Lásd ezek jogait Petőrét és Tehénpatakánál. Miskolczi Sámuelnek 1, Mósa Sándornak 1.

1826-beli*Proclam. feljegyzés szerint Komáromi Péter leánya Anna Burján Jánosné és ennek atyja Burján János itteni birtokot keres.

1838-ban*Megyei ltár. 3 magyar immunis nemes lakosa van. 1843-ban egy magyar s 5 oláh nemes lakik benne.

1863-ban*Urb. Wes. 66–197. l. Kádárné szül. Benkő Anna, Papp József (2 jtelke), Szőcs József és Huszár Anna, özv. Burjánné Kassai Juli (ennek itt és {422.} Petőréten 7 jobbágytelke volt), Mihályné Mánn Julianna és Zsuzsánna, Jurka János (18 jtelek után), Gáspár József, Nagyváradi Istvánffy Sándor és Nagy Alajos, Horváth Antalné, özv. Golomán J.-né részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.

1866-ban*Erd. főkormsz. ltár. nemesi jogu birtokosai Miskolczi Mihály és Gáspár József.

Lakosai románok, földmivelők, állattenyésztők. Élelmük málékenyér és tejnemü. Házilag állitják elő ruházatukat s ez fekete és szürke szokmány, fehér harisnya, bocskor és báránybőr kucsma, a nők szintén a férfiakéhoz hasonló szokmányt, elől-hátul czifra szőrkötőt és bocskort viselnek. Nyáron a férfiak kendervászonból gallér nélkül lobogós ujjú ingben s az öregek minden időben báránybőr kucsmában, a fiatalok azonban nemez- és szalmakalapban járnak.

Épületeik boronafa; lakószobájuk csak belől van megtapasztva, főhely benne a nagytűzhely, mely ágy s asztal is egyaránt.

A gör. keleti egyházközség templomát 1870-ben épitette fából s 1876-ban szentelték föl Szt-Miklós tiszteletére. Harangjai 1852. évből valók. Jelenlegi papja Nodis Gábor.

A lakosság egy része 1885-ben lépett az unióra, templomát bükkfából épitette, Péter és Pál apostolok tiszteletére 1888-ban szentelték föl. Harangjai feliratuk szerint 1886. évből valók. Papja Nodis János. Iskoláját 1868 után szervezte, jelenleg Kupsafalvával egyesült tanitóilag.

Éghajlata egészséges, szélnek s jégverésnek nincs kitéve.

1750-beli*U. o. összeírás szerint határának alig egyharmada termő, a többi terméketlen s csak zab terem benne. Lakosainak semmi keresete nincs, földjük termékei alig elégséges fentartásukra s így csak barmok eladása képezi jövedelmét, melyeket Deés, Besztercze, Retteg, Szamosujvár s néha Magyar-Lápos vásárain árúsitnak el.

Határa két fordulós; hetede téres, a többi nagyon hegyes, négy ökörrel szántható, de nem szokták trágyázni. Csak tavaszbúzát termelnek és zabot, melynek köble 6 kalangyát, szemül 2-2 vékát ereszt. Erdejében tűzre és épületre való fája bővön. Legelője elég, egyik fordulón tágas, a másikon pedig szűk; kaszálni fordulónként szoktak, de a lápos-debrekiektől is szoktak rétet bérbe venni. Mívelés alatt levő szántója 54 köb. vetésre való; elvetettek 3 köböl őszbúzát, 34 köböl tavaszgabonát, 2 1/2 köb. tengerit, rétje 47 szekérre való, malmok jövedelme 3 frt. Van 32 jármas ökre, 49 tehene, 13 tulka, 103 juh, kecske, 28 disznó, 117 méhkas.

{423.} 1822-ben*Cziráky. Urb. Conscr. határa II-od osztályu; van 345 3/4 köb. szántója, 765 1/2 szekérnyi kaszálója, 44 ökör, ló, 65 tehén, 10 juh, 8 kecske, 23 disznó, 3 méhköpű adó alatt.

Jelenleg határa gyenge; tengeri, zab és pityókán kivül alig termesztenek egy kevés tavaszi búzát. Állatai: hazai fajta szarvasmarha, ló, juh, kecske és sertés. Kevés alma, körtve és szilva-féle gyümölcse van.

Itatója: Izvoru Pojenilor, Izv. Luncsi, Izv. Kászuti, Izv. Jerumnyi, Valea Nyima tuluj, V. Mare, V. Gozsi, V. Urszuluj, források.

Négy malma Luncsán Kosztán és Száv, Heres Péter és Gergely tulajdona.

Határhelyek: 1864-ben*Pesty Frigyes gyüjt. Magura, Valea Máre, Sdiaburile, Sfersióra, Sátorhegy, Valea Nimetuluj, Podarej a helység egyik dombon fekvő része, Babajog kút.

Lakossága 1603-beli*Urb. conscr. fasc. 65. nr. 87. hivatalos összeírás szerint 3 lélek lakja.

1703 körül*Erd. főkormsz. ltár. az egész falu elpusztult.

1713-ban*U. o. 5 jobbágy, 6 zsellér lakik benne, van 11 lakó- és 9 elpusztult ház.

1750-ban*U. o. 18 jobbágy 12 telken 17 házban, 2 telkes zsellér 2 házban, együtt 14 telken és 19 házban laknak. El van pusztulva 6 telek, melyből három jobbágyot ezelőtt 3 évvel innen más helyre költöztetett Rácz István, a töbit Váradi Zsigmond, Szabó Péter és a Bogdány János mivelteti.

1822-ben*Torma gyüjt. 70 gör. keleti családfő lakossal.

1831-ben*Cons. stat. topogr. 100. l. 379 gör. kel. lakossal.

1857-ben*Orsz. ism. tábla 22. l. 524 lakosból 514 gör. kel., 3 ev. ref., 7 zsidó. Házak száma 112.

1886-ban 513 lakosból 154 gör. kath., 346 gör. kel. és 13 zsidó.

1891-ben lakossága 662, ebből 20 gör. kath., 635 gör. kel. és 7 izraelita.

Adója: 1748-ban*Erd. főkormsz. ltár. 128 frt 21 kf.; 1755-ben*U. o. 101 frt 9 kr.; 1775-ben 384 frt 49 kr.; 1822-ben 334 frt 46 kr.; 1898-ban 1486 frt 61 kr.

Biserica de lemn Sf. Nicolae din Costeni

Fișier:RO MM Costeni St Nicholas wooden church 16.jpg

Fișier:RO MM Costeni St Nicholas wooden church 7.jpg

 

 
 
 

Biserica de lemn din Costeni, comuna Cupşeni, judeţul Maramureş a fost ridicată în sec. al XIX-lea (1875)[1]. Are hramul „Sf. Nicolae”. Lăcaşul figurează pe lista monumentelor istorice, cod MM-II-m-B-04554.

Plan şi elevaţie tipice pentru sfârşitul sec. al XVIII-lea. Construcţie de dimensiuni impunătoare, turnul monumental având la baza coifului alte patru turnuleţe.Turnul a fost refăcut fiind dărâmat în timpul unei furtuni foarte puternice. Unitate decorativă exprimată de diversele elemente de structură. Pridvor în faţa intrării de pe latura vestică.

 Imagini din exterior

Fișier:RO MM Costeni St Nicholas wooden church 11.jpg

Fișier:RO MM Costeni St Nicholas wooden church 13.jpg

Fișier:RO MM Costeni St Nicholas wooden church 12.jpg

Fișier:RO MM Costeni St Nicholas wooden church 14.jpg

 Imagini din interior

 

Fișier:RO MM Costeni St Nicholas wooden church 10.jpg

Fișier:RO MM Costeni St Nicholas wooden church 9.jpg

Fișier:RO MM Costeni St Nicholas wooden church 8.jpg

Fișier:RO MM Costeni St Nicholas wooden church 6.jpg

Fișier:RO MM Costeni St Nicholas wooden church 1.jpg

Biserica de lemn Sf. Apostoli din Costeni

 

 

Fișier:RO MM Costeni Apostles wooden church 15.jpg

Biserica de lemn Sf.Apostoli Petru şi Pavel din Costeni, comuna Cupşeni, judeţul Maramureş a fost ridicată în sec. al XIX-lea (1888)[1]. Lăcaşul figurează pe lista monumentelor istorice, cod MM-II-m-B-04555.

Imagini din exterior

Fișier:RO MM Costeni Apostles wooden church 13.jpg

Fișier:RO MM Costeni Apostles wooden church 4.jpg

Fișier:RO MM Costeni Apostles wooden church 3.jpg

Fișier:RO MM Costeni Apostles wooden church 2.jpg

Fișier:RO MM Costeni Apostles wooden church 1.jpg


 

 Imagini din interior

Fișier:RO MM Costeni Apostles wooden church 12.jpg

Fișier:RO MM Costeni Apostles wooden church 6.jpg

Fișier:RO MM Costeni Apostles wooden church 11.jpg

Fișier:RO MM Costeni Apostles wooden church 10.jpg

Fișier:RO MM Costeni Apostles wooden church 7.jpg

Fișier:RO MM Costeni Apostles wooden church 8.jpg

 

 

 

 

Felician Săteanu: Cu desagii plini spre masa de arminden. Copşeni, 2005.
dejitu", "îs sătul până-n grumaz", îs umflat ca doba", "îs ghituit". Despre cine mănâncă mult se zice "bagă-n el ca-n batoză", în tradiţia românească şi maramureşeană foametea este considerată o mare nenorocire. împotriva ei ţăranul se roagă zilnic ca să fie ferit de ea. In basmele populare este imaginată ca o femeie urâtă, bătrână, care umblă prin păduri, mănâncă cuptoare şi cirezi întregi de vite. Se crede că "foamea şi coconii te scot din casă". Faţă de foame ţăranul se manifestă şi ironic "cel mai bine-i să dormi flămând". Un repertoriu bogat de reguli, ce ţin de eticheta tradiţională, s-au statornicit în legătură cu aşezatul la masă. La mesele de pomană femeile nu au voie să se aşeze la mesele de la capătul în care stă preotul, deoarece "îs păcătoase că îs din Eva", la fel şi la masa moşilor de pomană cu satul întreg de la Cupşeni şi Costeni, care are loc a doua zi de Paşti. La această masă fiecare participant, când se aşează, are obligaţia să sărute oul roşu şi colacul, care le sunt dăruite, "că altfeli nu le primesc morţî pă ceie lume". Este prezentă aici magia prin contact sau magia simpatetică. Mesele aveau şi un statut cu implicaţii sociale. în fruntea mesei odinioară stăteau bocotanii, dar şi protipendada satului popa, dascălul şi "domnu şef, adică şeful de post. în satele mai izolate şi mai conservatoare s-a păstrat până astăzi tradiţia aşezării bătrânilor la unele mese, precum cea de la Crăciun, în fruntea mesei. Să nu uităm că bătrânii odinioară conduceau obştea satului şi efectuau şi judecăţile, erau "dătători de legi şi de datini". Spiţa de neam are şi ea implicaţii în aşezarea la masă. Rudele apropiate, dar şi naşii şi moaşa de botez erau aşezaţi în fruntea mesei. O serie de reguli, ce ţin de aceeaşi etichetă tradiţională, a brodat poporul în privinţa luării meselor. Nimănui nu-i este permis să deranjeze la masă pe cel care mănâncă, dovadă şi proverbul "Di la masă nici împăratul nu mă scoală". Când cineva este deranjat cu vorbe grele i se spune "Lasă-mă să-mi treacă îmbucăturile pă grumaz". Dacă boresci (soţiei) nu-i este îngăduit să stea la masă cu oaspeţii, bărbatul trebuie să stea cu ei şi să-i îndemne să mănânce. Din băutură trebuie să bea el primul ca să dovedească că nu s-a pus nimic în băutură. în tradiţia veche nimeni nu începea să mănânce până nu se făcea semnul crucii cu faţa înspre răsărit, îndemnul se face prin formule de genul "Luat şi folosâţ din ce-a dat
Cine-i harnic şi munceşte Ori i prost, ori nu gândeşte.

 

Gospodărie agricolă din Costeni

Casa Hereș Ioan

Construcție de la șfîrșitul sec. XVIII (1775-1790)

Muzeulde etnografie Baia Mare

 

その他の都市 観光の写真 コシュテニ(Costeni…(写真) by まみさん

 

 

 

Foto Biserica de Lemn Sfantu Nicolae (c) Petru Goja

Costeni

 

    photo

     

     

     

                                                           

    Vizita la Costeni
    April 1942
    The Costeni visit

           

    Maria şi Ana ţinând doi iezi în braţe
    Maria and Ana holding two lambs

     

    Maria şi Ana în straie de sărbătoare
    Maria and Ana dressed in folk costume

    Maria şi gazda din Costeni
    Maria and her host from Costeni village

    Maria, Ana şi săteni
    Maria, Ana and villagers

    În pauza mare
    Children playing during class pause

     

    Bisericuţa greco-catolică din Costeni
    The Costeni church

    Ana şi copiii din sat
    Ana and children from the village

    Copiii din Costeni în faţa şcolii
    The children from Costeni

    Ana pe un pod improvizat
    Ana crossing a rural bridge

             FOTOGRAFII DE VICTOR POP

    Victor Pop (Chichio)
    Pr. Victor Pop fotografiat în Joia Paştilor, 2 aprilie 1942.

    Stră-stră-străbunicul lui, Grigore Pop, a fost înnobilat cu titlul de
    Primipilus Armalis în anul 1667 de către principele Transilvaniei de atunci, Michael Apafi. Aşa cum este descris în document, blazonul familiei Pop reprezintă un ostaş călare cu o sabie în mâna dreaptă. Numele nobil asociat cu această diplomă este Pop de Szovaras şi este moştenit pe linie bărbătească. Victor Pop a avut trei fraţi şi o soră: Alexandrina, Alexandru, Gheorghe şi Nicolae. Nicolae a a vut un fiu, Gheorghe Pop (Ghiţă), a cărui fiu este Stefan Pop.

    Cluj, 04/1942

    Fr. Victor Pop photographed on Mardi Gras, 2 April 1942

    www.breharu.com

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

    Enter supporting content here

    AMINTIRI