Home | CUVINT INAINTE | SCUZE | NOU PE SITE | GENESSIS | GENESSIS II | FRATII MARAMURESENI | COMITATUL SZOLNOK DOBOKA | CONTINUARE I | CONTINUARE II | TARA LAPUSULUI 1876 HARTA | MUSATINII SI MARAMURESUL | 1914 | Blank page | TIRGU LAPUS | TIRGU LAPUS II | TIRGU LAPUS III | FILE DIN ISTORIA LAPUSULUI | ISTORIE A SCOLII LAPUSENE | TARA LAPUSULUI | TARA LAPUSULUI II | TARA LAPUSULUI III | TARA LAPUSULUI IV | MUNTII LAPUSULUI | Tara Chioarului | Blank page | TARA CHIOARULUI II | ISTORIA RELIGIILOR TARII LAPUSULUI | TURISM IN TARA LAPUSULUI ?! | TRASEE TURISTICE IN TARA LAPUSULUI | Blank page | BISERICILE DE LEMN | BISERICI DE LEMN II | PE VREMEA LUI PINTEA | PANORAMA LAPUSULUI | PANORAMA LAPUSULUI II | PANORAMA LAPUSULUI III | FOLCLOR LAPUSAN | TRADITII | BABA | BAIUT | BERINTA | POIANA BLENCHI | POIANA BOTIZII | BOIERENI | BORCUT | DOBRIC | DUMBRAVA | BREBENI | UNGURENI | CERNESTI | CIOCOTIS- | FINATE- | IZVOARELE -BLOAJA | MAGURENI | TRESTIE- | VALENI | POIANA PORCULUI-FINTINELE | DEALUL CORBULUI | INAU | DAMACUSENI | DEALUL MARE | VIMA MICA | DRAGHIA | FAURESTI | GOSTILA | GROSI | GROAPE | JUGATRENI | ASPRA | LASCHIA | LAPUSUL ROMANESC | LIBOTIN | LARGA | MAGOAJA | COPALNIC MANASTIUR | VIMA MARE | COPALNIC | COROIENI | CUFOAIA | COSTENI | CUPSENI | CARPINIS | CURTISIU MIC | ? CIMPIA SASULUI | STRIMBU BAIUT | PRELUCA NOUA | PRELUCA | PETERITEA | CONTINUARE PRELUCA | PLOPIS | RAZOARE | ROGOZ | ROHIA-PAMINTUL CREDINTEI | ROMANESTI | RUSOR | SUCIU DE JOS | SUCIU DE SUS | STOICENI | SALNITA | SURDESTI | SATRA | VAD | FAMILIA CULCER-MEMORII | BLESTEMUL PAMÎNTULUI | BISERICA UNITARA -MARTIRI | MARTIRII TARII LAPUSULUI | INTOARCEREA ACASA | BISERICA BAPTISTA LAPUSANA | PENTICOSTALISMUL IN TARA LAPUSULUI | PASTRATORII TRADITIEI | POVESTE | Melania Dan | CONTINUITATE | DIN BOGATIILE LAPUSULUI | SENZATIONAL | RADACINI | " Halal de mine sunt bunic " | Pentru Boguta | Emotii | Dupa 25 de ani | LAPUSENI UNITIVA !!! | REINTOARCERE IN TRECUT I | REINTOARCERE IN TRECUT II | REINTOARCERE IN TRECUT III | Ultima ceremonie | EROI | Rohia 2 | MUNTELE GAINA | PROFESORI | " PEDAGOGI DE SCOALA VECHE " | CAMPIONAT PE MAIDAN | VIOLENTA | Blank page | " LA PESCUIT , IARNA " | Istoria unui parculet | LIBOTIN | VECHIUL LICEU | MENTORI | La gradinita | FOTOGRAFII CLASELE I-IV | CLASA VIII | CLASA X | CLASA XII "A" | MENTORI II | SASCUT | SASCUT II | Blank page | povestiri | povestiri II | povestiri III | povestiri IV | povestiri V | povestiri VI | Dr. SOLOMON CORNELIU | CULTURA | CULTURA II | CULTURA III | LAPUSENI | Lapuseni II | TOAMNA SE NUMARA ....... | COPILARIA MEA ,SPITALUL | STRADA DOINEI | Lapusul si evreii | Lapusul si evreii II | LAPUSUL si evreii II continuare | Lapusul si evreii III | Lapusul si evreii IV | Lapusul si evreii V | LAPUSUL SI EVREII (ENGLEZA) | URME | PRIN CIMITIRUL EVREIESC DIN TIRGUL LAPUS | CASA RABINICA DE LAPUS | Traditii evreiesti | HOLOCAUSTUL LAPUSAN | YAD VASHEM | HOLOCAUSTUL LAPUSAN (ANTISEMITISM) | DOCTORI | FARA LEGATURA | ALEGERI | Blank page | Blank page 2 | Blank page 3 | Contact Me | About Me | Favorite Links

AMINTIRI DIN TIRGU LAPUS / SASCUT

LARGA

Enter subhead content here

{543.} Tágfalva.

Nevének változatai: 1610-ben*Km. prot. f. 185. Larga és Szeocz Larga valachalis. 1890-ben*Belügyminist. 25093. r. sz. Tágfalva.

Lárga*Cihac I. 139. l. a lárg oláh szóból ered, mely bő, szélesnek, tágnak felel meg, innen kapta újabban a nevét. Oláhul 1830-ban*Cons. statist. 104. l. Lérzseny volt a neve.

Tágfalva magas hegyek által körülvett szűk völgykatlanban fekszik, keresztül foly rajta a Lárga patak, a mely nyugati irányba sietve, a Tőkés felől jövő Szőcs patakával egyesül balról. Deéstől 56 kilométernyire van a magyarláposi járásban.

Egykori neve azt gyanittatja, hogy Alsó-Szőcsnek volt egyik telepe*Torma gyüjt. s már 1593-ban Szamosújvárhoz tartozott.

1610-ben*Km. prot. F. 145. Lárga birtokosa Makray Bertalan és Bethlen Erzsébet fia Péter, de mivel a széki merényletben részes volt, összes birtokait a fejedelem sógorának mányiki Dobay Tamásnak, Makray Ilona férjének adományozta oda, ki viszont azokról Makray javára lemondván, magának Lárgát megtartotta.

1614-ben*Makray cs. ltár és Gyf. prot. Magnificat 88. és Cent. Q. 57. ugyanazt ismétlik.

1618-ban*Gurzó cs. ltára. Lárga ekkori birtokosa Dobay Tamás özvegye. (Posga, Rozga jobbágycsaládok.)

1620-ban*Makray cs. ltára. Makray Borbála e birtokot testvérének Péternek hagyja, hogy évenként az egy forintos adót érette fizesse, ebben őt a fejedelem 1623 tájt*Torma cs. ltára. Zalai Anna nejével együtt mindkét nemre örökölhetőleg zálogjogon megerősitette.

{544.} 1628-ban*Km. prot. L. 46., 51. Makray Péter óvást tesz az ellen, hogy e birtokát a fejedelem Szamosújvárához csatoltatta.

1630-ban*16. L. Reg. 117. a fiskus által Makray Péternek a Szamosújvárhoz foglalt e birtokát Brandenburgi Katalin neki és Szalai Anna nejének visszaadja.

1642-ben*20. L. Reg. 93. Rákóczy György Makray Péter fiúsitott leányait Erzsébetet Valkay Lászlónét, Anna, Borbála, Zsófia s Ilona hajadonokat e birtokban megerősiti.*Lásd Vizszentgyörgynél.

1658-ban*Torma cs. ltára. Makray Péter özvegyének itt 5 adózó jobbágya volt.

1694-ben*Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35., 56. birtokosa a Makray család.

1703 körül*Erd. főkormsz. ltár. Lárga elpusztultnak mondatik.

1735-ben jun. 2-án*Makrai lt. Makrai Ferencz leányainak Zsuzsának Salánki Józsefnének, Klárinak Alsó Mihálynénak és Katának adta felét zálogba úgy, hogy fia Péter tőlük kiválthassa; Alsó Mihály a Zsuzsa részét is megszerezte.

1750-ben*Torma gyüjt. egyik birtokosa Alsó Mihály.

1786-ban*Erd. főkormsz. ltár. birtokosai: Makrai Józsefnek van 11 jobbágya, 1 zsellére, 4 szegénye, Belényesi Sámuelnek 9 jobbágya, 1 zsellére, 4 szegénye, Galambos Józsefnek 6 jobbágya, 1 szegénye, Alsó István, Ágnes és Katának anyjuk Makrai jussán 3 jobbágya.

1787-ben*Makrai cs. ltára. Alsó Kata Galambos Józsefné itteni részét Makrai Péter és László per utján gr. Teleki Lászlótól váltották ki, kire apja Teleki József s anyja Királyfalvi Róth Johannáról szállott; ugyszintén Belényesi Nyika Sándortól 1800-ban és végre Alsó Istvánné Kovács Mari és Alsó Rakhel Mezei Jánosnétól.

Lárga másik felét, mely egy telekkel nagyobb volt, Makrai István zálogba adta Dévai Aczél Tamásnak, ennek fia Gábortól kiváltotta Alsó Mihály, ki birta az egészet, de tőle felerészt az István fia Makrai Zsigmond váltotta magához 1766-ban, ki Makrai Eleknek és Csikos Julinak adta át, egy telket pedig magának tartott meg.

1820-ban*Erd. kanczell. ltár. birtokosai: Makrai Lászlónak van 18, Makrai Zsigmondnak 14 telke.

1863-ban*Urb. Wes. 118–133. l. Mártonffi Rebeka Gajzágóné, Makrai László részére urbéri kárpótlást utaltak ki.

1866-ban*Erd. főkormsz. ltár. az itt összeirt 60 füstből egyetlen nemesi füst sem volt.

{545.} Lakosai kezdettől fogva románok. Ugy a nők, mint a férfiak magas szálas emberek, s legtöbbnyire sápadtak, soványak. Földmiveléssel foglalkoznak. Nem perlekedők, a legnagyobb pert is békés uton a községi biró előtt elintézik. Ha egy uri ember megy a faluba, az egész község ünnepi ruhát ölt tiszteletére, s mindenüve szivesen látják, mivel vendégszeretők.

Táplálékuk málékenyér, s juhturó. Öltözetük széles karimájú kalap, fehér harisnya, szokmány és bocskor. Bőrtáska nélkül a házból nem mozdulnak ki, mindig van benne egy darab kemény puliszka.

Épületeik rakófa oldaluak, szalmafedéllel, lakóházuk egy szoba s pitvar, többnyire tapasz nélkül valók.

Gör. kath. egyháza a tőkési filiája. Fából épült temploma a Szent Demeter tiszteletére 1816-ban szenteltetett fel. Anyakönyve 1850 óta.

Éghajlata havasias, nagyon egészséges, jégverés azonban gyakori.

1750-ben*Erdélyi főkormányszéki levéltár. határának két része közepes termésü, trágyázást kiván, a többi rész terméketlen, még legelőnek is gyenge.

Keresete a barom, melyet messze vidékre visznek eladásra, gabonájuk kevés. Két fordulós határa nagyon hegyes, 6 ökörrel szántható, de szekeres trágyával nem javitható. Őszi búzát itt nem szoktak vetni a föld terméketlen volta miatt, tavaszi búza köble 6 kalangyát, szemül másfél vékát ereszt kalangyánként, mig a zab kalangyája két vékát ad.

Tűzre való fás erdeje bőven, legelője szűk, kaszálója fordulónként. Van 77 1/4 köb. vetésre való szántója, elvetettek 3 köb. őszi, 63 köb. tavaszi gabonát, tengeri termése 2 1/4 köböl, kaszálója 75 szekérnyi. Van 34 jármas ökre, lova, 51 tehén, 2 tulok, 115 juh, kecske, 19 disznó és 39 méhköpü.

1822-ben*Cziráki. urb. oszt. határa II-od osztályú, adó alatt van: 140 3/4 köb. szántó, 278 szekérnyi kaszáló, 19 ökör, ló, 17 tehén, 3 borju, 32 juh, 4 disznó.

1898-ban határa meglehetős termő, erdélyi fajta szarvasmarhát tenyésztenek, gyümölcse kevés szilva, itatója a községen át folyó patak.

Határhelyek: 1864-ben*Pesty Frigyes gyüjt. Valea Barni, Ursoitza (medvés), Valeá Glodisoruluj.

1898-ban Vale jepuri, sok nyúl szokott itt lenni, Vale Fogyiki.

1900-ban területe 1512 k. hold.

Lakossága: 1630-ban*Km. Lymbus. fiaikkal együtt 12 jobbágy lakosa van, házaknak száma 6, el van pusztulva 4 ház.

{546.} 1703 körül*Erd. főkormsz. ltár. az egész község teljesen elpusztult, egy ház s ember sem maradt meg benne.

1713-ban*U. o. két jobbágy s két szegény lakosa van, összesen 4 házban laknak, kettő elpusztult.

1750-ben*U. o. lakik itt 16 jobbágy 13 telken, 14 házban, 1 szegény zsellér 1 telken és házban, két kóborló, együtt 14 telken 15 házban. El van pusztulva 6 telek, melyből kihaltak, részben más helyre költöztek, három telket Alsó Mihály földesúr bir, a többiért a községi lakosok adóznak.

1830-ban*Cons. statist. topogr. 104. l. 165 lakossal.

1857-ben*Országos ism. tábla 22. l. 327 gör. kath. lakossal, házak száma 57.

1886-ban 459 lakosból 452 gör. kath., 7 zsidó.

1891-ben 451 lakossal, melyből 439 gör. kath., 5 gör. kel, 7 izr.

 

Biserica de lemn „Sf.Dumitru” din Larga, județul Maramureș 1771

 

 
 
 
 
 
Vînătorului  istoriei şi frumosului , OM al credinţei  , păstrător al patrimoniului cultural al TĂRII  LĂPUŞULUI ;  MIRCEA TETCU RARES cel ce ne-a dat aceste imagini : MULŢUMESC. 
 
 
URME ARHEOLOGICE
 
Larga, com./oraş Suciu de Sus (denumire repertoriu: Larga sau Tágfalva, com. Suciu, jud. Someş)

Punct 1. Neprecizat
Tip sit: neprecizat
Descoperiri:
1.0.0.1 topor - 2 piese din bronz. Primul are o gaură de înmănuşare transversală şi ceafa prelungită. Al doilea este un topor de luptă cu capul în formă de disc, cu lama curbată, având trei dungi longitudinale în relief şi tăişul în semicerc. El este de tip caucazian, indicând legături de schimb între teritoriul Transilvaniei şi cel din nord.; Nu se precizează dacă topoarele au fost găsite împreună.; datare repertoriu: epoca bronzului; MAC
Bibliografie:
1. , AÉ, XXII, 1902, p.414
2. Marţian, I., 1920, p.24, nr. 388
3. Nestor, I., Stand, BerRGK, 22, 1933, 1932, p.128
4. Roska, M., Rep., 1942, p.280, nr. 17

5. Roska, M., Apulum, III/ 1, 1946 - 1948, p.73

 

 

Fișier:RO MM Larga 15.jpg

 

 

 

Fájl:RO MM Larga 7.jpg

 

Fișier:RO MM Larga 11.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 
 

Enter supporting content here

AMINTIRI